Csabai Máté

Gépek lázadása

Átveszi az uralmat a mesterséges intelligencia?

Publicisztika

Eddig pufikabátos pápával és egy átlagos kreativitású chatprogrammal ajándékozott meg minket a leggyorsabban fejlődő technológia, de a technofób rémálmok szerint akár az emberiség végét is elhozhatja.

„Az elme (…) túlszárnyalja önmagát, és felszámolja a saját létjogosultságát, amikor gépeket talál fel, hogy helyette gondolkodjanak. (…) De ki tudja, hogy ezek a gépek, amikor nagyobb tökéletességet érnek el, nem ötlik-e ki a módját, hogy ledöntsék a korlátai­kat, és előálljanak azokkal az ideákkal, amelyben nincs helye a halandó elmének?” – írta egy bizonyos Richard Thornton, a The Primitive Expounder nevű, marginális jelentőségű amerikai vallásos zsurnál szerkesztője 1847-ben. Alighanem ez az első nyomtatott szöveg, amely a gépek hatalomátvétele miatt aggódik, pedig a derék szerzőt nem a mesterséges intelligencia (AI) rémítette meg, hanem a mechanikus számológép.

De bármily nevetségesnek tűnik mai szemmel Thornton úr félelme, napjainkban, ahogy a ChatGPT és a Midjourney nyomán a köz számára is láthatóvá vált a mesterséges intelligencia alapú technológiák fejlődése, a vészmadarak száma is megnövekedett – és nem a témához nem értők körében. Május végén több mint háromszáz tudós és befektető írt nyílt levelet azért, hogy hagyjanak fel egy időre a technológia fejlesztésével, amíg nem jön létre biztonságos jogi és etikai környezet. A sztártudós Yuval Noah Harari kijelentette, hogy az AI térnyerésével az ember kiengedi a kezéből a hatalmat, és alig néhány lépésre vagyunk attól, hogy a kultú­ránkat, a politikát és az államszervezeteinket is átvegye a gép. „Ez olyasvalami, amit nem biztos, hogy túl fog élni az emberiség” – szólt a jóslat. A 75 éves Geoffrey Hinton, a deep learning technológia egyik atyja az idén otthagyta munkahelyét, a Google-t, mert nem látja biztosítottnak jelen gazdasági és társadalmi környezetben az AI etikus felhasználását. Hinton a hetvenes években kezdett foglalkozni a „mesterséges neuronhálózattal”, ami röviden az adatanalízis útján történő tanulást jelenti, most pedig attól tart, hogy a tőkekoncentráció és a kompetitív környezet miatt hasonlóan jár, mint az atombomba feltalálói. „Csak azzal vigasztalom magam, hogy ha én nem, más megtette volna” – nyilatkozta a The New York Timesnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.