Csabai Máté

Gépek lázadása

Átveszi az uralmat a mesterséges intelligencia?

Publicisztika

Eddig pufikabátos pápával és egy átlagos kreativitású chatprogrammal ajándékozott meg minket a leggyorsabban fejlődő technológia, de a technofób rémálmok szerint akár az emberiség végét is elhozhatja.

„Az elme (…) túlszárnyalja önmagát, és felszámolja a saját létjogosultságát, amikor gépeket talál fel, hogy helyette gondolkodjanak. (…) De ki tudja, hogy ezek a gépek, amikor nagyobb tökéletességet érnek el, nem ötlik-e ki a módját, hogy ledöntsék a korlátai­kat, és előálljanak azokkal az ideákkal, amelyben nincs helye a halandó elmének?” – írta egy bizonyos Richard Thornton, a The Primitive Expounder nevű, marginális jelentőségű amerikai vallásos zsurnál szerkesztője 1847-ben. Alighanem ez az első nyomtatott szöveg, amely a gépek hatalomátvétele miatt aggódik, pedig a derék szerzőt nem a mesterséges intelligencia (AI) rémítette meg, hanem a mechanikus számológép.

De bármily nevetségesnek tűnik mai szemmel Thornton úr félelme, napjainkban, ahogy a ChatGPT és a Midjourney nyomán a köz számára is láthatóvá vált a mesterséges intelligencia alapú technológiák fejlődése, a vészmadarak száma is megnövekedett – és nem a témához nem értők körében. Május végén több mint háromszáz tudós és befektető írt nyílt levelet azért, hogy hagyjanak fel egy időre a technológia fejlesztésével, amíg nem jön létre biztonságos jogi és etikai környezet. A sztártudós Yuval Noah Harari kijelentette, hogy az AI térnyerésével az ember kiengedi a kezéből a hatalmat, és alig néhány lépésre vagyunk attól, hogy a kultú­ránkat, a politikát és az államszervezeteinket is átvegye a gép. „Ez olyasvalami, amit nem biztos, hogy túl fog élni az emberiség” – szólt a jóslat. A 75 éves Geoffrey Hinton, a deep learning technológia egyik atyja az idén otthagyta munkahelyét, a Google-t, mert nem látja biztosítottnak jelen gazdasági és társadalmi környezetben az AI etikus felhasználását. Hinton a hetvenes években kezdett foglalkozni a „mesterséges neuronhálózattal”, ami röviden az adatanalízis útján történő tanulást jelenti, most pedig attól tart, hogy a tőkekoncentráció és a kompetitív környezet miatt hasonlóan jár, mint az atombomba feltalálói. „Csak azzal vigasztalom magam, hogy ha én nem, más megtette volna” – nyilatkozta a The New York Timesnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.