Csabai Máté

Gépek lázadása

Átveszi az uralmat a mesterséges intelligencia?

Publicisztika

Eddig pufikabátos pápával és egy átlagos kreativitású chatprogrammal ajándékozott meg minket a leggyorsabban fejlődő technológia, de a technofób rémálmok szerint akár az emberiség végét is elhozhatja.

„Az elme (…) túlszárnyalja önmagát, és felszámolja a saját létjogosultságát, amikor gépeket talál fel, hogy helyette gondolkodjanak. (…) De ki tudja, hogy ezek a gépek, amikor nagyobb tökéletességet érnek el, nem ötlik-e ki a módját, hogy ledöntsék a korlátai­kat, és előálljanak azokkal az ideákkal, amelyben nincs helye a halandó elmének?” – írta egy bizonyos Richard Thornton, a The Primitive Expounder nevű, marginális jelentőségű amerikai vallásos zsurnál szerkesztője 1847-ben. Alighanem ez az első nyomtatott szöveg, amely a gépek hatalomátvétele miatt aggódik, pedig a derék szerzőt nem a mesterséges intelligencia (AI) rémítette meg, hanem a mechanikus számológép.

De bármily nevetségesnek tűnik mai szemmel Thornton úr félelme, napjainkban, ahogy a ChatGPT és a Midjourney nyomán a köz számára is láthatóvá vált a mesterséges intelligencia alapú technológiák fejlődése, a vészmadarak száma is megnövekedett – és nem a témához nem értők körében. Május végén több mint háromszáz tudós és befektető írt nyílt levelet azért, hogy hagyjanak fel egy időre a technológia fejlesztésével, amíg nem jön létre biztonságos jogi és etikai környezet. A sztártudós Yuval Noah Harari kijelentette, hogy az AI térnyerésével az ember kiengedi a kezéből a hatalmat, és alig néhány lépésre vagyunk attól, hogy a kultú­ránkat, a politikát és az államszervezeteinket is átvegye a gép. „Ez olyasvalami, amit nem biztos, hogy túl fog élni az emberiség” – szólt a jóslat. A 75 éves Geoffrey Hinton, a deep learning technológia egyik atyja az idén otthagyta munkahelyét, a Google-t, mert nem látja biztosítottnak jelen gazdasági és társadalmi környezetben az AI etikus felhasználását. Hinton a hetvenes években kezdett foglalkozni a „mesterséges neuronhálózattal”, ami röviden az adatanalízis útján történő tanulást jelenti, most pedig attól tart, hogy a tőkekoncentráció és a kompetitív környezet miatt hasonlóan jár, mint az atombomba feltalálói. „Csak azzal vigasztalom magam, hogy ha én nem, más megtette volna” – nyilatkozta a The New York Timesnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Íme pár filmötlet Valentin-napra

Ha Valentin-nap, akkor romantikus film – esetleg romantikus vígjáték, vagy épp romantikus horror, a lényeg, hogy a szerelem valamilyen formában megjelenjen benne. Szubjektív filmajánlónkban a mozik és a streamingplatformok kínálatából adunk ötleteket, hogy mit lehet és mit érdemes nézni a szerelmesek napján.

Gázórás akciók és alapítványi milliók – Radics Béla, a Fidesz ifjú performanszművésze

A 30 éves Radics Bélát Zuglóból juttatná be a Fidesz a Parlamentbe. A politikus az elmúlt években az erzsébetvárosi Fidelitasból indulva kötött ki a Fővárosi Közgyűlésben, politikai ellenfelei szerint legfőbb erénye, hogy kiválóan fel tudja mondani pártja propagandáját. Portrénk Radics Béláról, a Szentkirályi Alexandra-féle budapesti Fidesz reménységéről.

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.