Csabai Máté

Gépek lázadása

Átveszi az uralmat a mesterséges intelligencia?

Publicisztika

Eddig pufikabátos pápával és egy átlagos kreativitású chatprogrammal ajándékozott meg minket a leggyorsabban fejlődő technológia, de a technofób rémálmok szerint akár az emberiség végét is elhozhatja.

„Az elme (…) túlszárnyalja önmagát, és felszámolja a saját létjogosultságát, amikor gépeket talál fel, hogy helyette gondolkodjanak. (…) De ki tudja, hogy ezek a gépek, amikor nagyobb tökéletességet érnek el, nem ötlik-e ki a módját, hogy ledöntsék a korlátai­kat, és előálljanak azokkal az ideákkal, amelyben nincs helye a halandó elmének?” – írta egy bizonyos Richard Thornton, a The Primitive Expounder nevű, marginális jelentőségű amerikai vallásos zsurnál szerkesztője 1847-ben. Alighanem ez az első nyomtatott szöveg, amely a gépek hatalomátvétele miatt aggódik, pedig a derék szerzőt nem a mesterséges intelligencia (AI) rémítette meg, hanem a mechanikus számológép.

De bármily nevetségesnek tűnik mai szemmel Thornton úr félelme, napjainkban, ahogy a ChatGPT és a Midjourney nyomán a köz számára is láthatóvá vált a mesterséges intelligencia alapú technológiák fejlődése, a vészmadarak száma is megnövekedett – és nem a témához nem értők körében. Május végén több mint háromszáz tudós és befektető írt nyílt levelet azért, hogy hagyjanak fel egy időre a technológia fejlesztésével, amíg nem jön létre biztonságos jogi és etikai környezet. A sztártudós Yuval Noah Harari kijelentette, hogy az AI térnyerésével az ember kiengedi a kezéből a hatalmat, és alig néhány lépésre vagyunk attól, hogy a kultú­ránkat, a politikát és az államszervezeteinket is átvegye a gép. „Ez olyasvalami, amit nem biztos, hogy túl fog élni az emberiség” – szólt a jóslat. A 75 éves Geoffrey Hinton, a deep learning technológia egyik atyja az idén otthagyta munkahelyét, a Google-t, mert nem látja biztosítottnak jelen gazdasági és társadalmi környezetben az AI etikus felhasználását. Hinton a hetvenes években kezdett foglalkozni a „mesterséges neuronhálózattal”, ami röviden az adatanalízis útján történő tanulást jelenti, most pedig attól tart, hogy a tőkekoncentráció és a kompetitív környezet miatt hasonlóan jár, mint az atombomba feltalálói. „Csak azzal vigasztalom magam, hogy ha én nem, más megtette volna” – nyilatkozta a The New York Timesnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.