Erdős Attila

Oltásra fel!

Miért ne féljünk a Covid-vakcináktól?

  • Erdős Attila
  • 2021.01.06 21:00

Publicisztika

A nyájimmunitáshoz Magyarországon inkább 8–9 millió védett személyre lenne szükség, a korábban becsült 5–6 millió fő kevés lesz. Ez csak akkor jöhet össze viszonylag hamar, ha 5–6 millió felnőtt beoltatja magát. Miért ne féljünk a Covid-vakcinától, és miért féljünk az oltásellenességtől?

Az emberiséget sújtó nagy járványok történetében a baktériumok okozta pestis szedte a legtöbb áldozatot, s a sorban szorosan mögötte következik a vírus okozta fekete himlő. De a fekete himlőnek köszönhetjük az első védőoltást is.

Kínában, Indiában és Afrikában már évezredekkel ezelőtt rájöttek arra, hogy ha a himlő okozta fekélyes sebet megpiszkálják egy lándzsával, majd azzal megkarcolják a még egészséges embereket, akkor közülük néhányan ugyan megbetegszenek, de a nagy többség nem, és soha többé nem fog rajtuk a himlő. Európába ez a gyakorlat csak a 18. században jutott el – így menekült meg a himlőtől a 8 éves korában „beoltott” Edward Jenner.

Jenner orvosnak tanult, és feltűnt neki, hogy azok a fejőlányok, akik olyan teheneket fejtek, amelyek az általában enyhe lefolyású és elsősorban az állatokat sújtó tehénhimlőben szenvedtek, szintén soha nem betegszenek meg fekete himlőben. Jenner egy fejőlány kezén kialakult friss hólyagból mintát vett, amelyet beadott egy fiatal fiúnak, egy hónapos különbséggel kétszer; a fiú nem betegedett meg fekete himlőben. A kísérlet leírását és eredményét elküldte a Royal Societynek, amelyben az eljárást „vakcinációnak” nevezte el; a tehén latinul „vacca”, a tehénhimlő orvosi neve pedig „vaccinia”.

Így kezdődött. A vakcináció egyik legfontosabb alapelve már Jenner kísérletében is benne van: ahhoz, hogy ne betegedjünk meg az X kórokozó által terjesztett fertőző betegségben, nincs szükségünk az X kórokozóra. A fenti példában a súlyos, sokszor halálos lefolyású fekete himlővel szembeni védettséget a sokkal kevésbé veszélyes tehénhimlő „vakcina” biztosította.

 

Ellenőrzött utak

Gyakorlatilag erre alapozva fejlesztették ki az összes védőoltást – a Covid-19 ellenieket is. Ez utóbbiak példátlanul gyors létrehozása részben annak is köszönhető – a többi okról később –, hogy a tudományos műhelyek tudják, hogyan kell védőoltást fejleszteni. Bármilyen kórokozó esetében a tudósok – kis túlzással – „ránézésre” megmondják, hogy mely módszer vezethet el a leggyorsabban a megfelelő védettséget nyújtó oltóanyaghoz.

Az hamar kiderült, hogy a koronavírusnál a vírus nevét adó tüskefehérjék indítják be az immunrendszer reakcióit, amelyek végül védettséghez vezetnek. Vagyis az immunválaszhoz elegendő lesz ezt az egyébként betegséget nem okozó fehérjét valahogy bejuttatni a szervezetbe. Más kutatócsoportok más megközelítést alkalmaztak. Egyesek a „hagyományos” módszerhez folyamodtak, azaz nem bajlódtak különböző vírus­alkatrészek legyártásával, hanem az egész vírust tették ártalmatlanná és ebből fejlesztettek oltást – ilyenek a kínai vakcinák. Orosz kutatók az immunválaszt kiváltó fehérjéket kódoló géneket belevarrták egy olyan vírusba, amely nem képes szaporodni, csak az immunválaszt elindítani, és ebből készítettek védőoltást. Bármelyik működhet. Az általam fellelt információk alapján jelenleg majdnem hetven olyan Covid-19 ellenes védőoltás kifejlesztése van folyamatban, amelyek mindegyike ígéretesnek bizonyult laboratóriumi körülmények között. De hogy melyik működik, azt kizárólag a klinikai vizsgálat döntheti el.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!

Neked ajánljuk