Erdős Attila

Oltásra fel!

Miért ne féljünk a Covid-vakcináktól?

  • Erdős Attila
  • 2021. január 6.

Publicisztika

A nyájimmunitáshoz Magyarországon inkább 8–9 millió védett személyre lenne szükség, a korábban becsült 5–6 millió fő kevés lesz. Ez csak akkor jöhet össze viszonylag hamar, ha 5–6 millió felnőtt beoltatja magát. Miért ne féljünk a Covid-vakcinától, és miért féljünk az oltásellenességtől?

Az emberiséget sújtó nagy járványok történetében a baktériumok okozta pestis szedte a legtöbb áldozatot, s a sorban szorosan mögötte következik a vírus okozta fekete himlő. De a fekete himlőnek köszönhetjük az első védőoltást is.

Kínában, Indiában és Afrikában már évezredekkel ezelőtt rájöttek arra, hogy ha a himlő okozta fekélyes sebet megpiszkálják egy lándzsával, majd azzal megkarcolják a még egészséges embereket, akkor közülük néhányan ugyan megbetegszenek, de a nagy többség nem, és soha többé nem fog rajtuk a himlő. Európába ez a gyakorlat csak a 18. században jutott el – így menekült meg a himlőtől a 8 éves korában „beoltott” Edward Jenner.

Jenner orvosnak tanult, és feltűnt neki, hogy azok a fejőlányok, akik olyan teheneket fejtek, amelyek az általában enyhe lefolyású és elsősorban az állatokat sújtó tehénhimlőben szenvedtek, szintén soha nem betegszenek meg fekete himlőben. Jenner egy fejőlány kezén kialakult friss hólyagból mintát vett, amelyet beadott egy fiatal fiúnak, egy hónapos különbséggel kétszer; a fiú nem betegedett meg fekete himlőben. A kísérlet leírását és eredményét elküldte a Royal Societynek, amelyben az eljárást „vakcinációnak” nevezte el; a tehén latinul „vacca”, a tehénhimlő orvosi neve pedig „vaccinia”.

Így kezdődött. A vakcináció egyik legfontosabb alapelve már Jenner kísérletében is benne van: ahhoz, hogy ne betegedjünk meg az X kórokozó által terjesztett fertőző betegségben, nincs szükségünk az X kórokozóra. A fenti példában a súlyos, sokszor halálos lefolyású fekete himlővel szembeni védettséget a sokkal kevésbé veszélyes tehénhimlő „vakcina” biztosította.

 

Ellenőrzött utak

Gyakorlatilag erre alapozva fejlesztették ki az összes védőoltást – a Covid-19 ellenieket is. Ez utóbbiak példátlanul gyors létrehozása részben annak is köszönhető – a többi okról később –, hogy a tudományos műhelyek tudják, hogyan kell védőoltást fejleszteni. Bármilyen kórokozó esetében a tudósok – kis túlzással – „ránézésre” megmondják, hogy mely módszer vezethet el a leggyorsabban a megfelelő védettséget nyújtó oltóanyaghoz.

Az hamar kiderült, hogy a koronavírusnál a vírus nevét adó tüskefehérjék indítják be az immunrendszer reakcióit, amelyek végül védettséghez vezetnek. Vagyis az immunválaszhoz elegendő lesz ezt az egyébként betegséget nem okozó fehérjét valahogy bejuttatni a szervezetbe. Más kutatócsoportok más megközelítést alkalmaztak. Egyesek a „hagyományos” módszerhez folyamodtak, azaz nem bajlódtak különböző vírus­alkatrészek legyártásával, hanem az egész vírust tették ártalmatlanná és ebből fejlesztettek oltást – ilyenek a kínai vakcinák. Orosz kutatók az immunválaszt kiváltó fehérjéket kódoló géneket belevarrták egy olyan vírusba, amely nem képes szaporodni, csak az immunválaszt elindítani, és ebből készítettek védőoltást. Bármelyik működhet. Az általam fellelt információk alapján jelenleg majdnem hetven olyan Covid-19 ellenes védőoltás kifejlesztése van folyamatban, amelyek mindegyike ígéretesnek bizonyult laboratóriumi körülmények között. De hogy melyik működik, azt kizárólag a klinikai vizsgálat döntheti el.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.