Erdős Attila

Oltásra fel!

Miért ne féljünk a Covid-vakcináktól?

  • Erdős Attila
  • 2021. január 6.

Publicisztika

A nyájimmunitáshoz Magyarországon inkább 8–9 millió védett személyre lenne szükség, a korábban becsült 5–6 millió fő kevés lesz. Ez csak akkor jöhet össze viszonylag hamar, ha 5–6 millió felnőtt beoltatja magát. Miért ne féljünk a Covid-vakcinától, és miért féljünk az oltásellenességtől?

Az emberiséget sújtó nagy járványok történetében a baktériumok okozta pestis szedte a legtöbb áldozatot, s a sorban szorosan mögötte következik a vírus okozta fekete himlő. De a fekete himlőnek köszönhetjük az első védőoltást is.

Kínában, Indiában és Afrikában már évezredekkel ezelőtt rájöttek arra, hogy ha a himlő okozta fekélyes sebet megpiszkálják egy lándzsával, majd azzal megkarcolják a még egészséges embereket, akkor közülük néhányan ugyan megbetegszenek, de a nagy többség nem, és soha többé nem fog rajtuk a himlő. Európába ez a gyakorlat csak a 18. században jutott el – így menekült meg a himlőtől a 8 éves korában „beoltott” Edward Jenner.

Jenner orvosnak tanult, és feltűnt neki, hogy azok a fejőlányok, akik olyan teheneket fejtek, amelyek az általában enyhe lefolyású és elsősorban az állatokat sújtó tehénhimlőben szenvedtek, szintén soha nem betegszenek meg fekete himlőben. Jenner egy fejőlány kezén kialakult friss hólyagból mintát vett, amelyet beadott egy fiatal fiúnak, egy hónapos különbséggel kétszer; a fiú nem betegedett meg fekete himlőben. A kísérlet leírását és eredményét elküldte a Royal Societynek, amelyben az eljárást „vakcinációnak” nevezte el; a tehén latinul „vacca”, a tehénhimlő orvosi neve pedig „vaccinia”.

Így kezdődött. A vakcináció egyik legfontosabb alapelve már Jenner kísérletében is benne van: ahhoz, hogy ne betegedjünk meg az X kórokozó által terjesztett fertőző betegségben, nincs szükségünk az X kórokozóra. A fenti példában a súlyos, sokszor halálos lefolyású fekete himlővel szembeni védettséget a sokkal kevésbé veszélyes tehénhimlő „vakcina” biztosította.

 

Ellenőrzött utak

Gyakorlatilag erre alapozva fejlesztették ki az összes védőoltást – a Covid-19 ellenieket is. Ez utóbbiak példátlanul gyors létrehozása részben annak is köszönhető – a többi okról később –, hogy a tudományos műhelyek tudják, hogyan kell védőoltást fejleszteni. Bármilyen kórokozó esetében a tudósok – kis túlzással – „ránézésre” megmondják, hogy mely módszer vezethet el a leggyorsabban a megfelelő védettséget nyújtó oltóanyaghoz.

Az hamar kiderült, hogy a koronavírusnál a vírus nevét adó tüskefehérjék indítják be az immunrendszer reakcióit, amelyek végül védettséghez vezetnek. Vagyis az immunválaszhoz elegendő lesz ezt az egyébként betegséget nem okozó fehérjét valahogy bejuttatni a szervezetbe. Más kutatócsoportok más megközelítést alkalmaztak. Egyesek a „hagyományos” módszerhez folyamodtak, azaz nem bajlódtak különböző vírus­alkatrészek legyártásával, hanem az egész vírust tették ártalmatlanná és ebből fejlesztettek oltást – ilyenek a kínai vakcinák. Orosz kutatók az immunválaszt kiváltó fehérjéket kódoló géneket belevarrták egy olyan vírusba, amely nem képes szaporodni, csak az immunválaszt elindítani, és ebből készítettek védőoltást. Bármelyik működhet. Az általam fellelt információk alapján jelenleg majdnem hetven olyan Covid-19 ellenes védőoltás kifejlesztése van folyamatban, amelyek mindegyike ígéretesnek bizonyult laboratóriumi körülmények között. De hogy melyik működik, azt kizárólag a klinikai vizsgálat döntheti el.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.