Orbán Viktor és a fajvédők

  • Ara-Kovács Attila
  • 2014. október 10.

Publicisztika

Vajon miért épp Magyarországon akart kongresszust szervezni egy amerikai fajvédő szervezet? És mit tanulhatunk a több szempontból gyalázatos esetből?

Az amerikai fajvédő eszméket valló National Policy Institute által szervezett budapesti „kongresszust” meg is tartották, meg nem is. Az NPI elnökét, Richard Spencert a hatóságok lefogták, majd kitoloncolták az országból, sőt három érvre az unió egész területéről is kitiltották. Munkatársát és elvbarátját, William Regneryt pedig azonnal visszafordították a Liszt Ferenc repülőtérről, Londonba. Ettől függetlenül a rendezvény többi résztvevője maradhatott, és megoszthatták egymással idiotizmusaik minden részletét. Nem nagy ügy, mondhatnánk, de bizonyos értelemben mégiscsak az.

Az, merthogy az egész rendezvény, annak ötlete, a jelenség kezelése, a kibontakozás teljes folyamata a magyar kormány érintettségét bizonyítja. Itt van mindjárt az ötlet: Spenceréknek miért épp Magyarországon jutott eszükbe megrendezni e kongresszust? Természetesen azért, mert ez az ország jelenleg a leggyengébb láncszem, itt a legsérülékenyebb a demokrácia; a szabadságjogok és a nyugati társadalmi szabályok egy kétharmados kormány permanens ostroma alatt állnak. Már maga az a mód is egyértelműen erre utal, ahogyan a kormány, sőt, személyesen maga a kormányfő betiltani kívánta a rendezvényt; nem kevésbé az a mód, ahogyan végül hagyta, hogy az érintettek mégiscsak összegyűljenek, s zavartalanul ráolvashassák átkaikat a demokraták fejére.

A Fidesz érzékelte, hogy két személy, a már említett Spencer, illetve az orosz Nemzeti Bolsevik Párt megálmodója, Putyin ideológiai ősforrása, Alexander Dugin magyarországi jelenléte sokak számára igazolhatja, de legalábbis érzékelhetővé teszi az ideológiai azonosságot e kongresszus résztvevőinek és a Fidesz értelmiségi holdudvarának elvei között. Sőt, ugyanerre gondolhatott a Jobbik is, mely végül kihátrált a rendezvény társszervezői szerepköréből. De hogy léteznék eme ideológiai különbség, azt számos más körülmény cáfolni látszik, nem utolsó sorban az, hogy Prőhle Gergely, az EMMI helyettes államtitkára pár hete, Moszkvában épp azok körében mutatkozott, akik a legautentikusabb megtestesítői a Budapesten most összegyűlt szélsőséges társaság világnézetének.

Hasonló következtésekre juthatunk, ha felidézzük a valahol a Déli pályaudvar környékén, egy étteremben megrendezett, hetvenfős „kongresszus” némely résztvevőjének gondolatát. Jarted Taylor, az American Renaissance nevű internetes magazin főszerkesztője – a BBC tudósítása szerint – ilyesmiket mondott: az európai emberek testvérközössége, a világ fehérjei, kik úgy tekintenek Európára, mint hazájukra, meg kell védjék magukat attól a „felhígulástól”, amit a bevándorlás okoz az európai fajban.

És mi erről a véleménye Orbán Viktornak? A külképviseleti vezetők előtt a Külgazdasági és Külügyminisztérium éves értekezletén a miniszterelnök a következőket mondta: A bevándorlást nem támogató politikát fogunk folytatni. A bevándorláspolitika kérdésében Magyarország markáns álláspontot képvisel, és ez is olyan téma, amelyben elválnak a liberális és a nem liberális szemléletű államok.

A belgiumi flamand nacionalista diákmozgalom, az NSV részéről jelen lévő Jens Derycke, a BBC szerint így fogalmazott: saját identitásunk védelmét tartjuk elsődlegesnek, és elutasítjuk a globalizációt, a liberalizmust, valamint a multikulturalitást.

Hogy Orbán ugyanezt gondolja világunkról és saját céljairól, azt eléggé egyértelművé tette legutóbbi tusnádfürdői beszédében.

Két embert (Spencer, Regnery) kitiltottak, egy harmadikat (Dugin) eltanácsoltak. A konferenciát azonban – Orbán utasításával szemben – a hatóságok végül is nem tiltották be. Szerintem: helyesen. Már eleve nem lett volna szabad mindjárt a – jogilag teljességgel vállalhatatlan – sommás fellépéssel előállni, bár az mindenképp összhangban áll a miniszterelnök illiberális és antidemokrata gyakorlatiasságával.

Ugyanakkor a még szabad sajtónak kötelessége lenne megidézni e kongresszus tanulságait, mindenekelőtt azt, hogy az a szemlélet, amely olyannyira sajátja volt az ott összegyűlt hetven embernek, a Fidesz-kormány politikáján keresztül a mindennapjainkat is formálja, pontosabban deformálja. Igaz, a kongresszuson történteket csak közvetett forrásokból tudjuk rekonstruálni, hisz a rendezvényre még szabályos regisztrációt sem lehetett igényelni, ez legfeljebb azoknak sikerülhetett, akiknek jelenlétével, valami okból kifolyólag, az NPI egyetértett. Mi például egy amerikai kollégámmal készek lettünk volna megfizetni a borsos regisztrációs díjat, de igényünkre még csak nem is válaszoltak. Viszont jelen lehetett néhány olyan tudósító, aki igen elragadtatott hangnemben szokott nyilatkozni Orbán Viktor rendszeréről; például a BBC részéről.

A szerző a DK külpolitikai kabinetvezetője.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.