Orbán Viktor és a fajvédők

  • Ara-Kovács Attila
  • 2014. október 10.

Publicisztika

Vajon miért épp Magyarországon akart kongresszust szervezni egy amerikai fajvédő szervezet? És mit tanulhatunk a több szempontból gyalázatos esetből?

Az amerikai fajvédő eszméket valló National Policy Institute által szervezett budapesti „kongresszust” meg is tartották, meg nem is. Az NPI elnökét, Richard Spencert a hatóságok lefogták, majd kitoloncolták az országból, sőt három érvre az unió egész területéről is kitiltották. Munkatársát és elvbarátját, William Regneryt pedig azonnal visszafordították a Liszt Ferenc repülőtérről, Londonba. Ettől függetlenül a rendezvény többi résztvevője maradhatott, és megoszthatták egymással idiotizmusaik minden részletét. Nem nagy ügy, mondhatnánk, de bizonyos értelemben mégiscsak az.

Az, merthogy az egész rendezvény, annak ötlete, a jelenség kezelése, a kibontakozás teljes folyamata a magyar kormány érintettségét bizonyítja. Itt van mindjárt az ötlet: Spenceréknek miért épp Magyarországon jutott eszükbe megrendezni e kongresszust? Természetesen azért, mert ez az ország jelenleg a leggyengébb láncszem, itt a legsérülékenyebb a demokrácia; a szabadságjogok és a nyugati társadalmi szabályok egy kétharmados kormány permanens ostroma alatt állnak. Már maga az a mód is egyértelműen erre utal, ahogyan a kormány, sőt, személyesen maga a kormányfő betiltani kívánta a rendezvényt; nem kevésbé az a mód, ahogyan végül hagyta, hogy az érintettek mégiscsak összegyűljenek, s zavartalanul ráolvashassák átkaikat a demokraták fejére.

A Fidesz érzékelte, hogy két személy, a már említett Spencer, illetve az orosz Nemzeti Bolsevik Párt megálmodója, Putyin ideológiai ősforrása, Alexander Dugin magyarországi jelenléte sokak számára igazolhatja, de legalábbis érzékelhetővé teszi az ideológiai azonosságot e kongresszus résztvevőinek és a Fidesz értelmiségi holdudvarának elvei között. Sőt, ugyanerre gondolhatott a Jobbik is, mely végül kihátrált a rendezvény társszervezői szerepköréből. De hogy léteznék eme ideológiai különbség, azt számos más körülmény cáfolni látszik, nem utolsó sorban az, hogy Prőhle Gergely, az EMMI helyettes államtitkára pár hete, Moszkvában épp azok körében mutatkozott, akik a legautentikusabb megtestesítői a Budapesten most összegyűlt szélsőséges társaság világnézetének.

Hasonló következtésekre juthatunk, ha felidézzük a valahol a Déli pályaudvar környékén, egy étteremben megrendezett, hetvenfős „kongresszus” némely résztvevőjének gondolatát. Jarted Taylor, az American Renaissance nevű internetes magazin főszerkesztője – a BBC tudósítása szerint – ilyesmiket mondott: az európai emberek testvérközössége, a világ fehérjei, kik úgy tekintenek Európára, mint hazájukra, meg kell védjék magukat attól a „felhígulástól”, amit a bevándorlás okoz az európai fajban.

És mi erről a véleménye Orbán Viktornak? A külképviseleti vezetők előtt a Külgazdasági és Külügyminisztérium éves értekezletén a miniszterelnök a következőket mondta: A bevándorlást nem támogató politikát fogunk folytatni. A bevándorláspolitika kérdésében Magyarország markáns álláspontot képvisel, és ez is olyan téma, amelyben elválnak a liberális és a nem liberális szemléletű államok.

A belgiumi flamand nacionalista diákmozgalom, az NSV részéről jelen lévő Jens Derycke, a BBC szerint így fogalmazott: saját identitásunk védelmét tartjuk elsődlegesnek, és elutasítjuk a globalizációt, a liberalizmust, valamint a multikulturalitást.

Hogy Orbán ugyanezt gondolja világunkról és saját céljairól, azt eléggé egyértelművé tette legutóbbi tusnádfürdői beszédében.

Két embert (Spencer, Regnery) kitiltottak, egy harmadikat (Dugin) eltanácsoltak. A konferenciát azonban – Orbán utasításával szemben – a hatóságok végül is nem tiltották be. Szerintem: helyesen. Már eleve nem lett volna szabad mindjárt a – jogilag teljességgel vállalhatatlan – sommás fellépéssel előállni, bár az mindenképp összhangban áll a miniszterelnök illiberális és antidemokrata gyakorlatiasságával.

Ugyanakkor a még szabad sajtónak kötelessége lenne megidézni e kongresszus tanulságait, mindenekelőtt azt, hogy az a szemlélet, amely olyannyira sajátja volt az ott összegyűlt hetven embernek, a Fidesz-kormány politikáján keresztül a mindennapjainkat is formálja, pontosabban deformálja. Igaz, a kongresszuson történteket csak közvetett forrásokból tudjuk rekonstruálni, hisz a rendezvényre még szabályos regisztrációt sem lehetett igényelni, ez legfeljebb azoknak sikerülhetett, akiknek jelenlétével, valami okból kifolyólag, az NPI egyetértett. Mi például egy amerikai kollégámmal készek lettünk volna megfizetni a borsos regisztrációs díjat, de igényünkre még csak nem is válaszoltak. Viszont jelen lehetett néhány olyan tudósító, aki igen elragadtatott hangnemben szokott nyilatkozni Orbán Viktor rendszeréről; például a BBC részéről.

A szerző a DK külpolitikai kabinetvezetője.

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.