n Sűrűsödnek a zivatarfelhők az Oktatási Minisztérium (OM) fölött, amiket nem tudott eloszlatni a tárca vezetése sem a közelmúltban kinevezett informatikai biztos gyors menesztésével, sem a hétfői parlamenti szópárbajjal.
A négy ügy közül három kifejezetten gázos. Egy: a hálózati eszközöket gyártó amerikai Cisco cég fizet(het)te több minisztériumi vezető amerikai tanulmányútját, akik, ha már úgyis ott voltak, egy szerződésre is pecsétet ütöttek. Aztán: a minisztérium több dolgozója, köztük Magyar Bálint kabinetfőnöke és a Sulinet Programiroda vezetője részt vett a Sulinet2 közbeszerzéseiben előreláthatóan érdekelt Elender Rt. balatoni rendezvényén, majd "véletlenül ott maradtak a szállodában" (idézet Magyar Bálinttól). Ezekre nem lehet azt mondani, hogy egyes köztisztviselőkből hiányzik a józan óvatosság, amivel a minisztériummal üzleti kapcsolatban álló vagy állni szándékozó cégek ajándékaihoz közeledni illik. Azt sem mondhatjuk, hogy a politikai kinevezett köztisztviselők is csak gyarló emberek, akik nem mindennap juthatnak el San Joséba vagy akár csak egy balatonkenesei szállodába egy éjszakára. Bár az üzleti marketing világában ezek nyilván bevett módszerek, állami alkalmazottak ne fogadjanak el semmiféle ajándékot (kapnak épp elég juttatást és kedvezményt a magyar államtól), és ne vegyenek részt ilyen beszállítói nyalomaszádban. Ez evidencia, legalábbis annak kellene lennie, különösen egy olyan párt vezette minisztériumban, amely többek között a "tiszta szándék - tiszta eszközök" szlogennel mozgósította tavaly a híveit.
Továbbá: a 2002-es kampány (amúgy jogos) wermerandrásozása után jó lett volna, ha az MSZP-SZDSZ-kormány végre elfelejti egyrészt a "kormányzás helyett a kormányzásról hatásosan kommunikálni" fideszes hatalomgyakorlását, másrészt azt, hogy erre százmilliókat fordítson adóforintjainkból. A Nemzeti Szakképzési Intézet félmilliárdos információs és PR-pályázata nemcsak azért elszomorító, mert azon egyetlen - korábban a PR-szakma területén nem sok, ám a telefonkártya-értékesítési bizniszben annál több tapasztalatot szerző - pályázó indult és nyert, hanem mert egyáltalán félmilliárd adóforint elmehetett erre a dologra.
Az sem érhető, hogy a mindeddig tiszta kezűnek ismert miniszter miért annyira óvatos a konzekvenciák levonásával, ha közeli munkatársairól kiderül, hogy hibáztak. Magyar Bálintnak annál is nagyobb szüksége lenne a közvélemény támogatására, mert ezek az ügyek árnyékot vetnek az oktatásügyi szempontból rendkívül fontos aktuális fejleményekre: a közoktatási törvény módosítására és az oktatási reformra. Kinevezése óta a Fidesz minden lehetséges eszközzel igyekszik fúrni a liberális minisztert, éket verni közé és a nagyobbik kormánypárt közé, és akadályozni az oktatásügyi reformot. A korábbi MSZP-s politikai államtitkár, Hiller István kultuszminiszteri kinevezésével most csökkent a minisztériumon belüli szocialista ellensúly, ami érezhetőn fokozta az ellenzék zavarát. Ebben a helyzetben a Fidesz nem is remélhetett volna szebb ajándékot az OM levelezőrendszerében garázdálkodó obskúrus fideszes hackercsapattól (vagy akár csak egy, az informatikai közbeszerzések intézésével elégedetlen rendszergazdától), mint az ezen ügyekről szóló belső leveleket.
Lehet persze azt is mondani, hogy Répássyék érzékenysége szelektív, s az előző ciklusban nem nagyon szisszentek föl mondjuk az Országimázs Központ sajátos munkaszervezésén. De a korrupciógyanús körülményeket jelen esetben nem Répássyék, hanem az OM munkatársai teremtették; az ellenzéki képviselő pedig hülye lett volna, ha nem használja ki a ziccert (ráadásul ez is a dolga). Ezt a tényt Magyar Bálint ostobán vagdalkozó és személyeskedő riposztjai sem fedhetik el.
