Virág Tamás: Az egri nők

publikálva
2003/23. (06. 05.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az egri Markhot Ferenc Kórházban a roma asszonyokat külön kórterembe fektették a szülészeten. Kovács József igazgató szerint ez nem történt meg; ismeretlen tettesek ellen feljelentést is tett, mivel a híreszteléssel megsértették a kórház jó hírnevét. Pedig felesleges ismeretlen tettest kerestetnie a rendőrséggel: ott van például a Roma Sajtóközpont újságírónője, akinek egy szülésznő mondta el, hogy van a kisebbség számára kijelölt kórterem; egy rejtett kamerával fel is vették, majd egy kereskedelmi tévében bemutatták. A múlt héten továbbá két roma asszony vállalta, hogy elmondja elkülönítésének történetét a köztelevízió élő műsorában. Kovács Józsefet is meghívták, ő azonban nem ment el. Egy műsorban az osztály egyik orvosa magánvéleményként közölte: szerinte a roma nők egymás között jobban érzik magukat. Kovács József nyugodtan nevesíthette volna őket a feljelentésben, igaz, akkor érintettként esetleg őt citálhatnák a bíróság elé rágalmazás miatt.

Az egri Markhot Ferenc Kórházban a roma asszonyokat külön kórterembe fektették a szülészeten. Kovács József igazgató szerint ez nem történt meg; ismeretlen tettesek ellen feljelentést is tett, mivel a híreszteléssel megsértették a kórház jó hírnevét. Pedig felesleges ismeretlen tettest kerestetnie a rendőrséggel: ott van például a Roma Sajtóközpont újságírónője, akinek egy szülésznő mondta el, hogy van a kisebbség számára kijelölt kórterem; egy rejtett kamerával fel is vették, majd egy kereskedelmi tévében bemutatták. A múlt héten továbbá két roma asszony vállalta, hogy elmondja elkülönítésének történetét a köztelevízió élő műsorában. Kovács Józsefet is meghívták, ő azonban nem ment el. Egy műsorban az osztály egyik orvosa magánvéleményként közölte: szerinte a roma nők egymás között jobban érzik magukat. Kovács József nyugodtan nevesíthette volna őket a feljelentésben, igaz, akkor érintettként esetleg őt citálhatnák a bíróság elé rágalmazás miatt.

Nem tudni, hogy a kórházigazgató által elrendelt belső vizsgálatot ki, milyen módszerrel végezte; csak az eredmény nyilvános, miszerint nem volt elkülönítés. Amúgy ugyanerre a következtetésre jutott többek között az Egri Végvár Polgári Körök Egyesülete, és rendesen kiakadt a helyi orvosok egy része is a "gyanúsítgatáson". Utóbbiak azon problémáztak, hogy a cigány asszonyok nem fordultak az orvosi kamara megyei etikai bizottságához, sem a kórház vezetéséhez, pedig megtehették volna. A kórházi jelentés igazságtartalmáról a Heves Megyei Roma Önkormányzatok Szövetségének delegációja, valamint az Egri Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselő-testülete és elnöke is meggyőződött, és "megállapították, hogy az egri kórház semmilyen diszkriminatív megkülönböztetésben nem részesíti az önmagukat roma származásúaknak valló betegeket". Arról nem szólt a hír, hogy a helyi roma politikusok közül hányan szültek az utóbbi időben az osztályon.

A kisebbségi ombudsman által végzett vizsgálatnak még nincs eredménye. Kicsit maszatolt az ügy körül a szaktárca vezetése és az esélyegyenlőségi miniszter is, de valahogy nem fűlött a foguk egy helyszíni látogatáshoz, pedig Csehák Judit miniszter asszony állítólag előszeretettel néz körül bejelentés nélkül az általa felügyelt intézményekben. Erre most nem ért rá, és a tárca felfogását jellemzi, hogy a köztévé műsorában a szociális helyettes államtitkár képviselte őket az egészségügyért felelős vezető helyett. A megjelent illetékes a tévében azt mondta: kutatásokat rendeltek az előítéletességről, a kirekesztésről. Arról, hogy a konkrét esetben mit lehetne tenni, egy szót sem ejtett, de munkatársai is visszafogták magukat ez ügyben.

Furcsállom, hogy senki sem beszélt arról: a történet régebben kezdődött, az önmagukat jobb sorsra érdemesnek tartó magyar emberek jó ideje inkább Gyöngyösre járnak szülni. Az egri szülészet egyre kevesebb "parázó" (paraszolvenciát fizető) beteget látott el, és a folyamat leállítása érdekében kialakították a "babás-mamás" szobákat. Rögtön társadalmi igény lett a szegregált kórterem, hiszen az osztály extra szolgáltatásáról volt szó. Ráadásul szegregáció sem volt, mert előfordult, hogy a kétágyas szobában együtt feküdt cigány és "fehér", feltéve, hogy mindketten egyformán "jól szituáltak" voltak. Tudom, hogy amíg az orvosok bére ennyire alacsony, addig a hálapénz államilag be van építve a jövedelmükbe és így tovább. Egyes becslések szerint évi 50 milliárd forint a hálapénz (amit adó, járulék nem terhel), ám ez nem kényszeríthető ki attól a betegtől, akinek nincs egy vasa sem.

Nem hiszek Kovács Józsefnek, mert jelenleg nem tud felmutatni egy független vizsgálatot sem, mert nem vállalja a nyilvános vitát, és mert vádaskodik. Attól, hogy sokszor mond valamit, a valóság nem alakul a szája íze szerint. Jelenleg hitelesebbek a roma nők, akik részletesen elmondják a külön kórterembe (esetleg ott is a pótágyra) kerülésük történetét, és azok a felvételek, melyeket erről bemutattak. Ha kiderülne, hogy a látszat csalt, ugyanitt megkövetem a kórházigazgatót.

Kérdés, miért mondhatja azt a szaktárca egyik vezetője, valamint a megyei önkormányzat egészségügyi és szociális irodájának a vezetője, hogy a kórház vizsgálatának eredményétől teszik függővé lépéseiket. Tényleg el lehet intézni ennyivel a dolgot? Úgy tűnik, igen. Ennek legalább két oka van. Az első, hogy az egészségügy területén jelenleg háború zajlik, és ebben csak epizód az egri csatározás, ahol ráadásul a betegek egy csoportja áll az egyik oldalon, és szinte az összes szereplő a másikon. A politika jól ráérzett arra is, hogy nem tud tőkét kovácsolni a cigányok elkülönítése elleni fellépésből, sőt egy ilyen lépés akár vissza is üthet népszerűségileg. Ezért a néma csend. Ennyit ér, ha az esélyegyenlőségért politikusi poszton felel valaki, legyen bármilyen jó szakember is. Az egészségügyi tárca felfüggeszthette volna Kovács Józsefet, majd nem túl bonyolult módszerrel, mondjuk az elmúlt évek kórteremnévsorainak átnézésével és személyes beszélgetésekkel egy-két hét alatt kideríthette volna, mi történt, és máris léphetett volna. Ezután elkezdhették volna az okokat és a lehetséges megoldásokat keresni.

Az egészségügyi dolgozók is hallgatnak, az érintetteken kívül senki nem mond semmit, az Eger és Gyöngyös közti "ésszerű feladatmegosztásról" is csak susmognak. Nem hiszem, hogy a környékbeli orvosoknak ne volna vállalható és bizonyítható élményanyaguk; a hallgatásban sokkal inkább a gyógyítófoglalkozásokra jellemző hierarchia, az orvostársadalom rosszul értelmezett érdekeinek védelme játszhat szerepet. A nyilvánosság, a tiszta kommunikáció sokat segíthetne, csak senki sem meri elkezdeni.

Nincs sok remény arra, hogy megtudjuk, mi történt, vagy arra, hogy megnyugtatóan rendeződjék a kérdés, legalábbis a reakcióidő bűnösen lassú volt. Csak Kovács József lépett gyorsan: mindkét nyilatkozó dolgozóját figyelmeztetésben részesítette, mert nem a kórház álláspontjának megfelelően tájékoztatták a sajtót. Ezenkívül vizsgálódott és feljelentett. A betegek bizalma pedig jócskán megrendülhetett Kovácsban és munkatársaiban, a szavazóké (keveseké ugyan, de azoké erősen) az érintett politikusokban. Hogy a romák miben bízhatnak, arról fogalmam sincs.

publikálva
2003/23. (06. 05.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-magyarország

még több Kis-Magyarország...

Narancs

Blog

még több cikk