Övé a Vár! A miénk pedig ismét a lekvár

  • Haskó László
  • 2018. december 29.

Publicisztika

Fölcipelhetnék a Tisza-szobrot is, hogy a dicső példakép szem előtt legyen.

Benne vagyunk, jó mélyen. Csak óvatosan bizakodhatunk egy boldogabb új évben. Mármint, azok, akiket boldoggá tenne Orbán Viktor távozása a közéletből.

Egyelőre azonban a fejünk fölé költözik, hogy még jobban lenézhessen bennünket. Reménykedhetünk, hogy a rendszerváltás babonája rá is érvényes: a székház építés a csőd előszobája. Ő egyszer már ráfázott, 2002-ben, a Sándor-palotával. Szóval van remény.

false

 

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda

 

Egyébként – ha már „történelmileg” így alakult – örvendetes lenne, ha az egész O1G-közigazgatás átmenne a Lánchídon és Pestre többet nem tennék a lábukat. Elhelyezkednének az övéik körében, az egykori Várnegyedben a mai új Felcsúton, ahol fideszes igazolvánnyal úgyis jár az olcsó lakás. Fölcipelhetnék a Tisza szobrot is, hogy a dicső példakép szem előtt legyen. Horthy szomszéd is kaphatna legalább egy lovasat, bronzból. Díszes altengernagyi egyenruhában

Horthy imitátorokat lehetne a bejárat elé állítani köszönő-emberként.

Aztán ha a vezér mégis 2030 előtt kényszerülne a trón elhagyására, az egészet a század mementójaként lehetne mutogatni külföldi és magyar szellemi fogyatékosoknak.Máskülönben a rezidencia (vagy csak iroda?), nagyobb és fényűzőbb, mint a Fehér Ház, a Downing Street 10-ről nem is beszélve. Épp csak a körítés, egy nagy és erős ország hiányzik körüle. Az csak Orbán képzeletében létezik.

És a két nagy példakép lázálmaiban jelent meg, a valóságban sajnos, soha. Valóság csak a két elvesztett világháború, a trianoni, illetve a párizsi békeszerződéssel lezárva. Ezzel a lezárással nem rímel a Sándor-palota és a karmeliták helyén berendezett fennhéjázás. De Orbán nem is fogadja el azt a lezárást. Ő azt hiszi, hogyha a magyarok kisebb részével sikerült megetetni, hogy különbek a többieknél, akkor a Világ is elrágcsálgatja majd a szellemi gumicsontot.

A nagy szemfényvesztés bemutatója 2020 júniusára várható.

Akkor lesz száz éves az első világháborút követő világ-elrendezés. Száz év után Orbán rendszere fogja a „helyére” tenni ezt a szerintük rossz és igazságtalan döntést. Minden magyarok minden bajának okozóját. A Világ és főleg a franciák kérjenek bocsánatot és állítsák helyre Nagy-Magyarországot! Itt a budai Várban kell majd ezerszer lekörmölniük, hogy Nagy Magyarország mennyország.

A szerző sebész.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.