Pénz, anyádnak!

  • 2001. november 1.

Publicisztika

Közvélemény-kutatások szerint az MSZP kicsit jobban áll a Fidesznél a nyugdíjasok körében. Legvalószínűbben e ténynek tudhatjuk be a kormánypárt elnökségének legújabb látványos tervezetét.

n Közvélemény-kutatások szerint az MSZP kicsit jobban áll a Fidesznél a nyugdíjasok körében. Legvalószínűbben e ténynek tudhatjuk be a kormánypárt elnökségének legújabb látványos tervezetét.

Annak kiötléséhez kérik éppen pénzügyminisztériumi szakértőik lendítő szándékú közreműködését, hogy a polgár személyi jövedelemadójának egy vagy valahány százalékát - miként ezt eddig bizonyos társadalmi szervezetek és a történelmi egyházak felé cselekedte - most kedves nyugdíjas szüleinek vagy nb. anyósának és apósának utalhassa.

Milyen szép is ez, milyen nemes! A jó állam ahelyett, hogy elvenné a pénzünket, elintézi nekünk, hogy egy részét odaadjuk idős korú gyámolítottjainknak! A szív szakad meg a fiúi szeretet felbuzgásán!

Csakhogy.

Ebből a pénzből sem látnak egy kanyit se azok, akik legjobban rászorulnának. Mit ad anyjának a munkanélküli, és mit a minimálbéren élő? Hogyan részesülnek e jótéteményből azok, akiknek a gyerekei is nyugdíjasok, és miből utalnak majd szüleiknek a romák? Mennyire számíthatnak azok az idősek, akik krónikus szegénységben nevelték fel gyermekeiket, és akiknek unokái is - éppen ezért - krónikus szegénységben nőnek fel? Persze, ez nem újság, a Fidesz már régen lemondott az alacsony sorban tengődőkről, hisz ők azok, akik soha, semmikor nem mennek el szavazni, és így különösebb kockázat nélkül tekinthetők nem létezőnek. De ne tévedjünk: ha a magyarországi átlagjövedelmet vesszük alapul, az utalható összeg akkor is csupán ezres nagyságrendű. És ha csak üres volna e gesztus: de jócskán drága is. Hiszen, ha mindez törvényi kereteket nyerne, és az adózók jelentős része élni is akarna a mama javadalmazásának e szerényke eszközével, a hivatali apparátus meg a bankok költségei több száz millióra rúgnának. Azt ki fizetné meg, és miből? Hacsak nem abból, amit az anyjának félretett.

A Fidesz kampányfogásainak logikája továbbra is roppant egyszerű. Mondjunk minél hangzatosabb dolgokat hangosan és gyorsan, mert a nép hülye, nem ért semmit, csak a szavakat hellyel-közzel, a belőlük formált mondatokat egyáltalán nem; arra pedig már végképp nincs érkezése, hogy egy fél évvel korábbi hazugságra visszaemlékezzék.

Csakhogy ennek épp az ellenkezője az igaz.

Lelkük mélyén, bár maguknak is tagadják, de tudják ezt a Fidesznél is, ezért nem terjesztették elő úgy a javaslatukat, hogy a mondott összeget nemcsak a szülőknek, de barátoknak és üzletfeleknek is lehet majd utalni. Sőt egyes szociálpolitikailag erősen indokolt vészhelyzetekben egyenesen Simicska Lajosnak.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.