Páros lábbal tiporja a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) az állampolgárok szólásszabadsághoz, szabad gyülekezéshez fűződő alkotmányos jogait, amihez a katasztrofálisan gyenge gyülekezési törvény remek lehetőséget biztosít a számára. A rendőrségi törvény és a gyülekezési törvény egymással ellentétes szabályozását vizsgálva a Fővárosi Bíróság eddigi jogerős döntései a rendőrségi törvény elsőbbségét állapították meg.
A rendőrség gyakorlatilag szabadon mérlegelheti, hogy a gyülekezési jogról szóló 1989. év III. törvény alapján kinek engedélyezi a szabad véleménynyilvánítást, és kinek nem. Általánosságban megállapítható, hogy amikor komoly politikai hátszéllel bukkannak fel demonstrátorok egy helyszínen, ott a durva jogsértést sem torolják meg, míg a szerény érdekérvényesítő képességű civil szervezetek esetében álságos trükkökkel akadályozzák meg a szólásszabadság gyakorlását. Előbbi állításra bőséges példát találhatunk, ha csupán az elmúlt hónap demonstrációit vizsgáljuk meg alaposabban.
*
A Gyurcsány-féle május 26-i beszéd szeptember 17-i kiszivárogtatása mélységes felháborodást keltett sok százezer olyan jobboldali érzelmű állampolgárban, akik amúgy nem dőltek be a kormányfő hazugságainak, és a Fideszre szavaztak. Közülük mintegy kétszázan annyira szívükön viselték a megtévesztett szocialista szavazók sanyarú sorsát, hogy este tíz órára a Kossuth térre sereglettek, és követelték Gyurcsány leváltását.
Elég azonban egy pillantást vetni a gyülekezési törvényre ahhoz, hogy belássuk: e spontán megmozdulás súlyosan jogsértő volt. A jogszabály ugyanis kimondja, hogy a rendezvényt annak tervezett időpontja előtt legalább három nappal be kell jelenteni a területileg illetékes rendőrségen. A 14. § pedig többek között arról rendelkezik, hogy a bejelentés nélküli rendezvényt a rendőrség feloszlatja. Ehhez képest a Magyar Nemzet Online szeptember 17-én éjfél után megjelent írása arról számolt be, hogy "A helyszínen elterjedt hírek szerint a rendőrség türelme hajnali három óráig tart csupán. Ennek azonban semmi jele nincs. A rendőrök békések, többen barátságosan beszélgetnek a tüntetőkkel." Ha akkor feloszlatják a tüntetőket, talán a Magyar Televízió székháza elleni támadásnak is elejét vehették volna - de nem tették.
A BRFK végtelen türelme akkor is megmaradt, amikor 120 alkalmazottját 18-án kórházba juttatta a jogsértő módon összegyűlt csőcselék. Sőt, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 nevű szervezet az MTI híradása szerint csupán 19-én 2 órakor jelentette be a demonstrációt, mégsem oszlatták fel sem 19-én, sem 20-án, sem 21-én. A BRFK-nál kérdésemre elismerték, hogy a jogszabály szerint három nappal előbb kell bejelenteni a demonstrációt, de azzal érveltek, hogy azért nem lépnek fel a jogsértők ellen, mert a késői bejelentésnek nincsen törvényi szankciója. Korábban viszont kisebb civil szervezetek több demonstrációját éppen amiatt nem engedélyezték, mert nem volt meg a három nap a bejelentés és a demonstráció időpontja között.
A legsajátosabb helyzetbe mégis akkor navigálta magát a BRFK, amikor a nagygyűléssorozat szervezői szeptember 26-án azt közölték az MTI-vel, hogy szeptember 30-án és október 1-jén "a kampánycsend idejére, két napra, kulturális demonstrációvá alakul át a tüntetés, ahol a nemzet valódi színészei, valamint az eddig is részt vevő nemzeti zenekarok lépnek majd fel". Takács András és Molnár Tamás szervezők azt is leszögezték: "Hyde Park-szerű spontán felszólalások sem lesznek a kampánycsend alatt." Fentiekből egyértelműen és aggálymentesen megállapítható, hogy kulturális rendezvény megtartására készültek a szervezők, és valóban azt is tartottak. A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 3. § c) pontja viszont kimondja, hogy e törvény hatálya nem terjed ki kulturális eseményekre.
Ilyen rendezvények megtartásának engedélyezése viszont önkormányzati hatáskör. Mivel a Kossuth tér a Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő terület, a szervezőknek a Fővárosi Önkormányzat nevében eljáró Várostervezési és Városképvédelmi Bizottságtól kellett volna engedélyt kérniük, s a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló 60/1995. (X. 20.) Főv. Kgy. rendelet értelmében használati megállapodást kellett volna kötniük. Takács Gusztáv, a bizottság titkára szeptember 29-én délben kérdésemre közölte, hogy "ilyen engedélyt tőlük senki sem kért, s annak hét végi kiadására már nincsen lehetőség". Nem is adtak ki. Szerződés híján viszont jogsértést követtek el a demonstrálók, a "kulturális rendezvényt" a rendőrségnek mérlegelés nélkül fel kellett volna oszlatnia. Érdeklődésemre a BRFK magát megnevezni nem kívánó szakértője azt válaszolta, hogy a rendőrség a kulturális rendezvényt a gyülekezési jog hatálya alatt álló demonstrációnak tekintette. Arra a felvetésemre, hogy egy rendezvényt talán valós tartalma szerint kellene megítélni, rejtélyesen mosolygott csupán. Sokan vélik úgy, hogy a rendőrség közvetlen politikai utasítást hajtott végre, amikor kampánycsend alatt nem csapott szét a tüntetők között. Ez ugyanis valóban jelentősen befolyásolta volna a választások kimenetelét, és aligha növelte volna a kormánykoalíció esélyeit egy brutálisnak ígérkező oszlatás.
*
Október 6-ra aztán helyreállt a rend. Mivel Gyurcsány a Fidesz ultimátumát nem vette figyelembe, erre a napra hirdette meg Orbán első "akár milliós létszámú" demonstrációját a Kossuth térre. A dolog szépséghibája viszont az volt, hogy több más szervezet a Fidesznél előbb bejelentette ugyanerre az időpontra a rendezvényét. Így aztán a BRFK a törvény precíz figyelembevételével egyeztetést tartott a felek között a Teve utcai székházában. Igaz, a Fidesz főszervezőjét, Varga Szilviát jó fél órával a többiek előtt beengedték az egyeztetésre kijelölt terembe, s gyakorlatilag minden részletkérdés el volt tervezve, térképpel, helyszínrajzzal, mire a kicsik bejöhettek. Varga a gyermekdohányzás ellen küzdő Füstirtók Alapítvány elnökének - nekem - a demonstrációját etikátlannak, hovatovább pofátlanságnak minősítette, amúgy viszont elég flottul vezette le a megbeszélést a jelen lévő, vele kivétel nélkül tegező viszonyban álló magas rangú rendőrtisztek helyett. Végül hozzájárult ahhoz, hogy a Füstirtók elnöke a Fidesz rendezvénye előtt (!) háromnegyed órát beszélhessen. A Magyar Nemzeti Bizottság 2006 vezetői viszont ekkor sejthettek meg valamit abból, hogy az ő idejük - legalábbis a Fidesz szerint - leáldozóban van. Varga ugyanis kijelentette, elvárja, hogy amíg a pártja vezetői 16-20 óráig beszélnek, addig a 2006-osok jobban teszik, ha csendben maradnak, különben "agyonhangosítják" őket.
Csendben is maradtak, s csupán azzal vigasztalódtak, hogy engem megakadályoztak abban, hogy a Fidesz által engedélyezett 45 perc utolsó negyedórájában szónokolhassak. Először csak "rám hangosítottak", utána viszont nem akadályozták meg a közönségüket, hogy kivegyék a kezemből a mikrofont, és lekapcsolják a generátoromat. Amikor már lökdösni kezdtek, kértem a rendőrséget, hogy korábbi megállapodásunknak megfelelően biztosítsa a demonstrációmat, de rendőrnek még híre-hamva sem volt a környéken. A demonstrációm megkezdése előtt háromszor ígérték meg, hogy kordonnal veszik körül a rendezvényemet, de végül teljesen a sorsomra hagytak. Rá kellett jönnöm, hogy nem velem akartak kiszúrni, hanem egyszerűen féltek. Szerencsére verés nélkül eloldaloghattam.
A rendőrség nem csak a mostani izgalmas napokban viselkedik a törvénysértést is megkockáztatva megengedően a politikai szervezetekkel szemben. Március 8-án a Jobbik Magyarországért Mozgalom - élén Balczó Zoltán alelnökkel - tartott be nem jelentett demonstrációt Ságvári Endre emléktáblájánál, a II. kerületben. Egy ezt kifogásoló bejelentésre a BRFK egy hónapos gondolkodás után azt találta ki, hogy a rendezvény sajtótájékoztató volt. Ezért kikérték a Fővárosi Főügyészség véleményét, vajon a sajtótájékoztató a gyülekezési jog hatálya alatt áll-e, ha közterületen tartják? Az ügyészek újabb egy hónapig gondolkodtak a dolgon, aztán úgy döntöttek, hogy igen. Így az akta a II. kerületi rendőrkapitányságra került, ahol két hónapig nem tudták kinyomozni Balczó úr lakhelyét. Szeptember közepén végül remek döntés született. A Jobbik Ságvárit szapuló demonstrációját a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá sorolták, és Balczó ellen megszüntették az eljárást.
Tud azonban a rendőrség kemény is lenni, főleg civilek ellen. Amikor antifasiszta demonstrációt tartottam 2004. október 14-én a Terror Háza előtt, 11 rendőr három kocsival szállt ki, hét órán át benntartottak, majd 40 ezer forintra bírságoltak. Arra hivatkoztak, hogy nem azon a járdán tiltakoztam, ahová a demonstrációmat kértem. Igaz, azt a járdaszakaszt műveleti területté nyilvánították. Ha a rendőrség műveleti területté nyilvánít egy közterületet, úgy az elveszti közterületi státusát, és kikerül a gyülekezési törvény hatálya alól. A Pesti Központi Kerületi Bíróság jogerős ítélete szerint megérdemeltem a büntetést. Ugyanakkor ezzel a demonstrációmmal kapcsolatos másik perben a Fővárosi Bíróság egy érdekes megállapítást tett. Kifogásoltam, hogy a BRFK hárommondatos levélben tiltotta meg a demonstrációmat jóval a gyülekezési jogról szóló törvény által előírt 48 órás határidőt követően. A bíróság jogsértőnek találta a tiltást, mivel azt nem határozatban közölték velem. Kiderült, hogy a BRFK 1989 és 2004 között, tehát 15 évig egyetlen esetben sem hozott határozatot (!), amikor egy szervezetet vagy magánszemélyt eltiltott a gyülekezési jogának gyakorlásától. Ezzel egyszersmind megfosztották az eltiltottakat a jogorvoslat lehetőségétől is.
Egy másik, a Mazsihisz elleni demonstrációmat azzal az indokkal tiltották meg, hogy védett személy érkezése várható a Dohány utcai zsinagógába egy rendezvényre. Ezért műveleti területté nyilvánították a zsinagóga környékét. Csakhogy a rendezvény elmaradt, mégsem tarthattam meg a demonstrációt. A Fővárosi Bíróság ítéletében jogszerűnek minősítette a rendőrség akcióját, annak ellenére, hogy az ORFK semmivel sem tudta bizonyítani, valóban műveleti területté volt nyilvánítva a demonstráció helyszíne. Emellett a bíróság elvi éllel kimondta, a műveleti területté nyilvánítás joga megelőzi a gyülekezéshez és szólásszabadsághoz főződő alkotmányos jogot. A dolgok mai állása szerint tehát a rendőrség korlátlan döntési jogosítvánnyal rendelkezik, kinek engedélyezi a gyülekezést, kinek nem. A műveleti területté nyilvánítást, illetve védett személy érkezését hozta fel a BRFK ürügyül, amikor az Amnesty International Magyarország és a Habeas Corpus Munkacsoport Lech Kaczynski lengyel államfő nyíltan homofób megnyilvánulásai ellen kívánt tiltakozni. Kiszimatolták, hogy Kaczynski budapesti látogatása során mikor jelenik meg a Szent György téren, és itt akarták őt tetemre hívni, de nem tehették. A BRFK álláspontja szerint tehát Magyarországon nem lehet miniszterek, miniszterelnökök és külföldi notabilitások ellen demonstrálni. Kivéve a Fidesznek, amely akkorra időzítette a tüntetését, amikor a parlament ülésezett, s legalább két különösen védett személy, Gyurcsány Ferenc és Szili Katalin egy a Dunára néző mellékajtón át szelelt el az MSZP- és az SZDSZ-frakció teljes állományával egyetemben.
*
De nem csak a rendőrségi önkény miatt korlátozódik a gyülekezési jog Magyarországon. Egy sor olyan ellentmondást is tartalmaz a törvény, amit csak átfogó módosítással lehetne feloldani. A gazdasági rendezvények például pillanatnyilag abszolút elsőbbséget élveznek a gyülekezési jog alapján tartott rendezvényekkel szemben. Az ugyanazon helyszínre vonatkozó közterület-foglalási szerződés - ha azt jóval a bejelentett demonstrációt követően kötik is meg - kiveszi a közterületi státus alól a demonstráció helyszínét, s így azt megtartani már nem lehet. A gazdasági rendezvények rendőrségi szempontból nem bejelentéskötelesek, így a demonstrálóknak tudomásuk sem lehet arról, hogy a rendőrség által nem kifogásolt rendezvényük helyszíne nem közterület, ott nem tüntethetnek.
Nincsen tisztázva a törvényben a gyülekezési jog alapján tartott, illetve az önkormányzati és országgyűlési választásokkal kapcsolatos gyűlések viszonya sem. Ez utóbbiak nem bejelentésköte-lesek, és nem tartoznak a gyüle-kezési jog hatálya alá. Ha egy demonstrációt és egy képviselő-választási gyűlést ugyanarra a helyszínre és ugyanabban az időben kíván két szervezet megrendezni, kinek van elsőbbsége? Kell-e egyeztetniük vagy sem, és mi történik, ha nem sikerül az egyezség? Jelenleg az ököljog az egyetlen rendező elv: az demonstrálhat, akinek több és elszántabb híve van.
A közelmúltban a Parlamentben járt egy népes nemzetközi bírói szervezet, amelynek feladata a szólásszabadság melletti harcos fellépés. Kifelé menet odaléptek a Magyar Nemzeti Bizottság alkotmányozó nemzetgyűlést követelő tagjaihoz, csak a kordon választotta el őket a tüntetőktől. Néhány percre elbeszélgettek velük, majd jó érzéssel távoztak.
A szerző újságíró, a Füstirtók a Gyermekdohányzás Ellen Egyesület elnöke.
