Publicisztika

Mégsem megy el az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága elé idézett Alföldi Róbert a csütörtöki meghallgatásra, pedig a bizottság elnöke, a jobbikos Novák Előd direkt az ő kedvéért tűzte ki azt erre a napra. Nagyon helyes, ne is menjen! Ugyan bizonyára derekabb kiállásnak tűnt volna, ha elmaradása bejelentésével Alföldi nem várja meg, míg a fideszes bizottsági tagok is el nem hajtják Novákot, mondván, nem asszisztálnak ahhoz, hogy saját politikai céljaira használja a bizottságot. De e sorrendiségnek (ki mikor mondott nemet) nincsen még másodlagos jelentősége sem, hiszen a lényeg az, hogy helyes döntésről van szó. Mi keresnivalója is lenne Alföldinek kihallgatói előtt?

"A Polgármesteri Hivatal Oktatási Osztályának vezetője nem fogadott, úgyhogy a felelős alpolgármesterhez fordultam írásban. Levelemre 3 hónap múlva kaptam egy semmitmondó választ. Így szeptemberben bejelentkeztem hozzá egy személyes találkozóra. November 19-re kaptam időpontot, amit előtte néhány nappal lemondott. Felhívtam az Okt. oszt.-t újra - akiknek már addigra az agyukra mentem -, így behívtak a férjemmel minket egy találkozóra. Ez november végén volt..., közölték, hogy most már el kell kezdeniük gondolkodni az ügyön... kiborító volt... Aztán csodák csodájára januárban felhívtak, hogy az alpolgármester vár... negyedmagammal elmentem... hosszú lenne leírni azt az élményt, amelyben részünk volt, így csak idézek: Tudja maga, hány önkormányzat nem foglalkozik ezzel? Ha bárhová is fordulnak és megállapítják, hogy az önkormányzat törvényt sért, na, és akkor mi van?!" (A TASZ postaládájából, 2010. február)

"Egész nap folyamatos volt a sorban állás a szavazókörökben a helyhatósági választásokon, nemritkán több órát kellett várakozniuk a választóknak, hogy leadhassák szavazatukat; a magyar választási megfigyelők késő délutánig nem tapasztaltak komolyabb visszaéléseket az ukrajnai voksoláson."

Pártunk és kormányunk jövőre megszünteti a közös pénzügyeinket monitorozó Költségvetési Tanácsot (KT). Nem ezt mondják persze, ez így túl egyenes, pusztán csökkentik az éves büdzséjét, nagyjából nullára. Az indoklás szerint az erre szánt keretet roma ösztöndíjakra kell átcsoportosítani. A szokásos sunyi ügymenet része az is, hogy a javaslat, mint a költségvetési törvény módosítója, egy eddig ismeretlen fideszes képviselő fejéből pattant ki.

Hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok pénzét nem engedheti el többé a kormány, az nyilvánvalónak látszik: arra a pénzre szüksége van, és nemcsak az októbertől eltérített befizetések jövendő 360 milliárdjára, hanem a már befizetett vagyonra, a 3000 milliárdra is. Különben megdől a költségvetés, adott esetben nem csupán a jövő évi, és akkor megdől a kormány gazdaságpolitikája is, vissza kéne csinálni az egykulcsos szja-t és az adócsökkentést; és akkor megdől minden, amit Orbán az elmúlt években a magyar társadalom és gazdaság kívánatos állapotáról és az oda vezető útról állított. Márpedig ez, ugye, nem fordulhat elő.

Magyar Narancs, 2010. október 21. Tisztelt Szerkesztőség! Lapjukban kritika jelent meg a Budai Gesztenyés étteremről.

A következőkben amellett érvelek, hogy a Fidesznek - és csakis a Fidesznek, illetve Orbán Viktornak - érdekében áll az Országgyűlés nem túl távoli feloszlatása, és az új választási törvény alapján akár már 2011-ben - mondjuk 2011 őszén, az uniós elnökség letétele után - megtartott előre hozott parlamenti választás.

Valamikor, a távoli, ködös múltban, amikor még piacgazdaság volt Magyarországon, azt, hogy melyik a jó patika és melyik a rossz, az ún. vásárlók döntötték el, az általuk spontánul gyakorolt tevékenység, az ún. vásárlás útján. Patikát ugyanis ezekben a forradalom előtti időkben - ha betartott pár szigorú szakmai szabályt - bárki szinte bárhol nyithatott. Mostantól ez nem egészen így lesz.

Kedden az Országgyűlés kormánypárti többsége név szerinti szavazással elfogadta az Alkotmánybíróság (AB) jogköreit szűkítő alkotmánymódosítást. Természetesen újra átment a végkielégítéseket 98 százalékos különadóval sújtó javaslat is, amit korábbi parlamenti elfogadása után elmeszelt az AB - pro forma éppen ez volt a háborút kiváltó ok Orbán Viktor és csapata számára.

A felsőoktatás Magyarországon sikerágazat. Bizonyíték erre a magas részvételi arány, a diplomások nemzetközi viszonylatban magas relatív jövedelme és alacsony mértékű munkanélkülisége. Persze naphosszat lehet sorolni a problémákat (sokan meg is teszik), világosan kell látni azonban, hogy kevés olyan területe van a magyar gazdaságnak, ami ennyire jól működik - nem kis mértékben az eddigi reformpolitikáknak köszönhetően. Másfelől számos kutatás egyértelműen kimutatta, hogy óriási gondok vannak a közoktatással. A legkézenfekvőbb bizonyíték erre a közel 25 százalékos funkcionális analfabetizmus és az ennek köszönhető végleges társadalmi leszakadás az általános iskola alsó tagozataiban, ami aláássa a foglalkoztatást, és nem mellékesen az adó-, a nyugdíj- és az egészségügyi rendszer fenntarthatóságát. Időszerű lenne nemzeti konzultációt tartani erről a kérdésről, komplex kormányzati akcióprogramot indítani, sőt akár új közoktatási törvényt alkotni.

Budai Gyula a múlt héten sem pihent, pedig Papcsák kiválásával nyakába szakadt az egész hóbelevanc, akarjuk mondani csontvázkollekció, de nem ismer pardont, még vasárnap sem teszi le a lantot. Szerdán még csak a legfőbb ügyész helyettesének, Belovics Ervinnek a frakkját sikerült elkapnia, hogy mondaná meg, mikor kérik már ki a Háztól Gyurcsány Ferencet, a sukorói telekcsereügy fő éceszgéberét. Vasárnapra a legfőbb ügyész, Kovács Tamás is meglett neki a tárgyban - mindketten hárítottak.

Múlt heti, a Magyar Állandó Értekezleten elővezetett eszmefutama nemcsak a kormányfő már ismert Nyugat-szkepsziséről tanúskodik, és nemcsak a Nyugat közeles hanyatlása iránti általános, népi, kétharmados optimizmust erősítette, de vonzó perspektívát is kínált hallgatóságának. A nemzet első történetfilozófusa szerint a jövő Keleten, főként Kínában és Indiában van. Ex oriente lux! Fel, Kínára!

A Fidesz-kormány olyan radikális változtatásokat hajt végre az adórendszerünkben, amilyeneket a rendszerváltás óta nem láttunk. A főbb elemeket már ismeri az olvasó. A nyáron bejelentett, már az idei évvel kezdődő bank- és biztosítóadó (kb. 140 milliárd bevétel 2010-re) után a kormány hasonló struktúrában, idéntől kezdődően három évig a bolti kiskereskedelemmel foglalkozó, elsősorban a nagy és külföldi tulajdonban levő vállalatokra évi 40 milliárd, a távközléssel foglalkozókra 70 milliárd, az energetikával foglalkozókra 60 milliárd, kérdéses alkotmányosságú ágazati sarcot vet ki.

A helyszínen kiszabható szabálysértési bírság felső határát a jelenlegi 20 ezer forintról 100 ezer forintra emelné három fideszes politikus - Kósa Lajos, Tarlós István és Kovács Zoltán - múlt pénteken az Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslata. A törvény 2011. január 1-jén lépne hatályba - jogorvoslatnak, fellebbezésnek helye nincs. No részletfizetés, nuku méltányosság. A hajtóvadászat hamarosan kezdődik, pontosabban újult erőkkel folyik tovább.