Sport és hőskultusz: ahol csak az aranyéremnek van becsülete

  • Haskó László
  • 2019. augusztus 18.

Publicisztika

Sem a fasizmus, sem a bolsevizmus nem tudott meglenni hőskultusz nélkül.

Sokan nem értjük, még többen félreértik nemzeti vezetőnk kitüntetett figyelmét a sport, és ezen belül a labdarúgás iránt. Akik szeretik a sportot, azok közül sokan érteni vélik a vezért, és azt hiszik, hogy ő „sportember” volt, és lélekben az is maradt. Nem erről van szó.

A sport a részvételről szól.

A testedzésről, az izmok használatáról és a játék élvezetéről. Röviden a test kultúrájáról. De ezzel a véleményemmel a férfitársadalomban kisebbségben vagyok. A „férfitermészethez” biológiailag hozzátartozik az erő, és az erő „fitogtatása”. A férfiaknak – akárhogy csűrjük és csavargatjuk, a részvétel fele annyira sem fontos, mint a győzelem. A férfiak ugyanúgy, mint a hímek az állatvilágban csoporton belül is versengenek. Ld. szarvasbőgés vagy pávatánc, illetve kocsmai verekedés vagy párbaj. A versengésnek két célja van: egyrészt a szexualitás (beleértve az utódok genetikai „kódolását”), másrészt a vezető szerep megszerzése, amely a csoport képviseletét jelenti kifelé, a többi csoport felé. A biológiában csoporton kívüli békés verseny nincsen, a modern világ – Coubertin báróval az élen – erre találta ki a sportot. Elsősorban is az olimpiai mozgalmat. Az ő jelmondata volt, hogy nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos. A gondolat arról szólt volna, hogy háború helyett legyenek sportversenyek. A báró sajnos tévedett. Az első olimpiát kevesebb, mint húsz évvel követte az, amit Európa Nagy Háborúnak nevez és mi első világháborúnak. Az a háború mindent megváltoztatott. És legtöbbet a sporton. A coubertini cél a visszájára fordult. Az első háborúból levont tanulság a vesztes oldalon, így kis Magyarországon is a revánsvágy volt. A sport ezt követően a vesztes oldalon a revánshoz nélkülözhetetlen hőskultuszt szolgálta. A hőskultusz pedig a nacionalizmus és a sovinizmus alapeleme, de sem a fasizmus, sem a bolsevizmus nem tudott meglenni nélküle. Vagyis egyetlen háborús ideológia sem. Így az „illiberalizmus” sem nélkülözheti.

A revíziós követeléseket alátámasztó sovinizmus

magától értetődően vezetett a második világháborúhoz. Németország (szabad fele) a második vereségtől észhez térni látszott. Egészen mostanáig úgy nézett ki, hogy nem lesz újabb európai háború. Azonban a kontinens keleti felén sem a háború, sem az azt követő szovjet megszállás nem tudta eltüntetni a sovinizmust, a revánsvágy pedig már a normális emberek többségét is megfertőzve tartja. Orbán Viktor ennek köszönheti hosszan tartó uralmát. Számára a sport nem öncél, hanem a magyarok felsőbbrendűségének (természetesen hamis) bizonyítéka.

Ezért van csak az aranyéremnek becsülete.

Ez idáig „csak” katasztrófához tartó politikai tévedés lenne, csakhogy a televíziózással együtt erkölcsileg is tönkretette a sportot. Ma minden erről és a pénzről szól, és ahol a pénz „lopva felcseng” vele jön a csalás, a dopping meg a lopás is. A mi vezérünk pedig ezen a terepen sem mozog teljesen idegenként. Hajrá magyarok, hajrá Magyarország!

A szerző sebész.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”