Mi volt a hét végén? Suchman Tamást például, aki az utóbbi időkben feltűnően sűrűn szerepel a médiában, mintha készülne valamire, megkérdezték egy interjú során, hogy Davosban (Svájc), ha elmenne, nem-e néznék-e sámánnak-e. Lehet, hogy nem szó szerint, de valami ilyesmit, ami még akkor is felettébb tanulságos, ha nem pont így volt. Eltekintve most attól, hogy van valami a gondolatban, Svájcra csakugyan ráférne most már valami. (Suchmanra meg Svájc. Ott jól ki lehet pihenni a dolgokat, például milyen nehéz lehetett belvárosi-fiúzni, amikor már mióta, hogy nem illett.)

Hanem, hogy Suchman sámánnak elmenne-e. Miért pont ő ne, aki jött a lábával, nézett a szemével és győzött, amíg győzte zsebbel, és amíg nem sikerült végül, neki a leginkább, elvarázsolnia az egész politikai osztályt olyanná, mint amilyen. Miért pont ő ne, ha Kósáné Kovács Magda például - akit hajszál, ha elválasztott attól, hogy egy ország szomszédasszonyaként antropomorfizálja a financiális restrikciót - párthűség-nyilatkozatban vesz védelmébe ügyet-bagázst, és látszik az arcán, hogy sejti: a Fehér Ház Szürke Asszonya néven fog belejteni a (szintén valami lojalitás-zavaros históriába belepistult) lőcsei fehér kollegina mellé az ismertebb magyar kísértetek panteonjába. Miért pont Suchman ne, ha Toller László (az egy szocialista frakcióvezető-helyettes, aki nem hiszi, járjon utána) kiállhat, és azt mondhatja, hogy az SZDSZ-től nem jött olyan javaslat az MSZP-be, hogy beszéljük meg, feltételezve és feltételeztetve tehát, hogy itt annyi a megbeszélnivaló, mint égen a pelyva - és bizonyára maga lepődne meg a legjobban, ha hallaná, hogy ezzel a produkcióval nyugodtan leszerződhetne a szellemvasúthoz, a kiránduló kisiskolások úgy visítoznának a láttán, nincs mit beszélni, sikkantják a kis szájukkal, stricit kinyírni. Pedig hát nem úgy van az. Sőt azóta az SZDSZ-székházban is, hipp-hopp, előkerül a sarokból valami érintett, akit addig észre se vett senki. Abban a folytonos ramazuriban persze nem is lehetett könnyű. Na most végre lett egy helyi bűnbak is, nyugodt lelkiismerettel, római jellemmel lehet vizsgálatot követelni. A bűnbaknak persze nem lehet most jó, de majd csak kinevezik valahova valaminek, ha elült a cécó.

Hátsó udvari driblikkel verik át az embert, és ha lebuknak, zombinak tettetik magukat. Suchman, a sámán is nyugodt lelkiismerettel felléphetne Svájcban, mibe volna neki. Ott úgyse nagyon láttak olyat. Leprivatizál egy subát a mohácsi busókról, egy-két farkasfog csak akad odahaza a sublódban, és megvan a figura, nézhetne a sok jódlivirtuóz meg ottani bankszakember száját tátva. Már csak néhány irodalmi jellegű beszédféleségét kellene felmondania nekik, és istenem, még sikere is lenne, talán még akkor is, ha lefordítaná schwitzerdütschre; és akkor legalább mi nem értenénk.

Ez volt a hét végén, meg a napfogyatkozás, ha látta valaki. Az jó volt.