Deák Gábor, a Hollán Ernő utcai antifasiszta demonstráció későbbi főszervezője az április 9-i újságokból értesült, hogy újabb megfélemlítő akciót szervez a helyi jegyiroda elé a Tomcat néven elhíresült "magyarvédő" blogger. Néhány társával azonnal döntött, és már délután fél négykor bejelentette békés tüntetésüket a BRFK-n, 49 órával annak megkezdése előtt. A bejelentők figyelmen kívül hagyták a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (Gytv.) 6. §-át, amely így szól: "A közterületen tartandó rendezvény szervezését a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak (...) legalább három nappal a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően kell bejelenteni. A bejelentési kötelezettség a rendezvény szervezőjét terheli." A BRFK tehát jogsértést követett el a bejelentés tudomásulvételekor, aminek a jövőben beláthatatlan következményei lehetnek.
A Hollán Ernő utcai demonstrációk miatt nem 11-én került sor az első rendőrségi hibákra. Április 2-án a Kuruc.infón már megjelent Tomcat április 7-ére szervezett "flashmob" fedőnéven futó, jogilag engedély nélküli demonstráció szervezéseként értékelhető felhívása, amelyről nyilván e honlapról értesültek az ellenflashmobot szervező civilek is. (Lásd: "Több százan leszünk", Magyar Narancs, 2008. április 10.) Egyik tábor sem fárasztotta magát azzal, hogy bejelentést tegyen a rendőrségnek, amely viszont nem figyelmeztette előre a résztvevőket a törvényi következményekre. Hetedikén inkább kordonostul kivonult a terepre, és eltűrte, hogy a két tábor órákon át szópárbajt vívjon egymással.
Mivel a "magyarvédők" lényegesen kevesebben voltak, mint az antifasiszták, mindenki nagyon elégedett volt. A rendőrség megengedő hozzáállásában gyaníthatóan szerepet játszott, hogy egy fideszes önkormányzati képviselő is rárepült a civilek kezdeményezésére, és további ismert közéleti személyek is megjelentek a terepen. Orbán Viktor április 11-én Sólyom László köztársasági elnöktől jövet úgy nyilatkozott, büszke arra, hogy a Fidesznek olyan képviselői vannak, mint Szabó György, aki hétfőn megszervezte a Molotov-koktéllal felgyújtott jegyiroda előtti ellentüntetést. A legmeglepőbb mégis Halmai Gábornak, az Országos Választási Bizottság elnökhelyettesének a megjelenése volt, aki a gyülekezési törvény módosítására javaslatot tevő Gönczöl-jelentésben is szerepet játszva bizonyosan tudhatta, hogy jogellenes rendezvényen vesz részt.
Évek óta általánosnak tekinthető tapasztalat, hogy ha egy jogellenes demonstráción megjelenik valamely parlamenti párt képviselője, vagy akár csak üdvözli is azt, a rendőrség jogérzékenysége drámaian csökkenni kezd. 2006. szeptember 17-én a májusi Gyurcsány-beszéd kiszivárogtatását követően kezdődött az a Kossuth téri demonstráció, amit a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 nevű szervezet csupán 19-én 2 órakor jelentett be, mégsem oszlatták fel azt 17-én, 18-án 19-én, 20-án és 21-én. Zavartalanul folytathatták a rendezvényt 2006. október 23-ig. A rendőrség kérdésemre azt válaszolta, hogy szeptember 30-ig önkormányzati választási gyűlésnek minősítették az akciót, szeptember 30-án és október 1-jén - az önkormányzati választás kampánycsendjekor és a választás napján - kulturális rendezvénynek nevezték ki, míg október 2. és 23. között a gyülekezési törvény hatálya alatti demonstrációnak.
Mindenesetre április 11-én az antifasiszták is megjelenhettek a Hollán Ernő utcában. A helyszínen érdeklődtem Majoros Róbertnél, a biztosítás egyik vezetőjénél, aki megerősítette a BRFK ügyeletes sajtómunkatársának korábbi nyilatkozatát, miszerint a Gytv. legalább háromnapos bejelentési kötelezettséget előíró rendelkezése indifferens, hiszen annak megszegését nem szankcionálja a törvény, és a feloszlatási okok között sem szerepel ez a hiányosság. Sajátos ez az értelmezés, hiszen a Gytv. 8. § (1) bekezdése szerint: "Ha a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható, a rendőrség a bejelentésnek a hatósághoz való beérkezésétől számított 48 órán belül a rendezvénynek a bejelentésben megjelölt helyszínen vagy időben való megtartását megtilthatja." A (2) bekezdés szerint "A rendőrség határozatát 24 órán belül írásban közölni kell a szervezővel". A törvény tehát egyértelmű: azért van szükség legalább három napra, mert két napot kap a hatóság a bejelentés tartalmának elbírálására, egyet pedig az esetleges tiltás kézbesítésére.
Ha a BRFK logikája igaz lenne, a Gytv. számos bekezdésére nem volna szükség. Például nem kellene a szervezőnek betartania a 7. § c) pontját, amely előírja, hogy a bejelentésnek tartalmaznia kell a rendezvényen részt vevők várható létszámát, a rendezvény zavartalan lebonyolítását biztosító rendezők számát. Mellőzhető lenne a 7. § d) pontja is, amely szerint a bejelentésnek tartalmaznia kell a rendezvényt szervező szerv vagy személyek és a szervezők képviseletére jogosult személy nevét és címét. A Gytv. 14. § (1) bekezdése szerint: "Ha a gyülekezési jog gyakorlása a 2. § (3) bekezdésében foglaltakba ütközik, vagy a rendezvényen a résztvevők fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve jelennek meg, továbbá ha bejelentéshez kötött rendezvényt bejelentés nélkül, a 7. § a) és b) pontjában foglaltaktól eltérően, vagy tiltó határozat ellenére tartanak, a rendőrség a rendezvényt feloszlatja." A 7. § c) és d) pontjának hiánya tehát nem feloszlatási ok. Ha viszont nem lehetne megtagadni a demonstrációt a szervező homályban maradása miatt, akkor minek a Gytv. 13. §-a, amely a szervező felelősségéről szól? Egyáltalán hogyan tarthatná a rendőrség a kapcsolatot a bejelentővel, és milyen címre kézbesítenék az esetleges tiltó határozatot, ha nem tudják, ki a bejelentő? Nyilvánvaló, hogy a BRFK egy demonstrációt csak akkor vehet tudomásul, ha a bejelentés a törvény által kötelezően előírtaknak mindenben megfelel, egyébként az be nem jelentett demonstrációnak számít.
*
Nem is olyan régen ezt még értették a BRFK-nál. Amikor 2004. október 13-án a gyermekdohányzás ellen küzdő Füstirtók Egyesület elnökeként bejelentettem, hogy október 14-én és 15-én demonstrációt kívánok tartani az Andrássy úton, a következő hivatalos levelet kaptam Lapid Lajostól, a BRFK akkori főkapitány-helyettesétől: "Bejelentése a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 6. §-a alapján elkésettnek minősül, mivel a közterületen tartandó rendezvény szervezését a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak legalább három nappal a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően kell bejelenteni. (...) Felhívom szíves figyelmét, hogy a bejelentett rendezvény a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 6. § rendelkezésébe ütközik, ezért a rendezvény nem tartható meg." A Fővárosi Bíróság az Andrássy úti demonstrációim megtiltását vitató peremben a rendőrségnek adott igazat; a Gytv. 6. §-át 1989 óta egyszer sem módosították, jelenleg is változatlan formában hatályos.
Azzal, hogy a BRFK 2008. április 11-én 2004-hez képest jelentősen átértelmezte a Gytv. előírásait, kiszabadította a szellemet a palackból. A Kuruc.info stábja valósággal lubickolhatott az ötletekben, amelyek közül a győztes elképzelést a "magyarvédők" demonstrációján röplapra nyomtatva tömegesen osztogattak. A cédula egy nadrágját letoló, vásott kiskölyköt ábrázol, amint vigyorogva levizel egy zsidó jelképet, a Dávid-csillagot. Szövege pedig így hangzik: "Ha a zsidóknak lehet, nekünk is: este átvonulunk a Parlamenthez!" Indoklásul azt írják, hogy miután a BRFK jogértelmezése szerint nem kell komolyan venni a Gytv.-ben előírt három nappal korábbi bejelentési határidőt, szabad a gazda. Jogkövető magyar állampolgárokhoz méltóan 17 órakor bejelentették az aznap 18 órakor kezdődő demonstrációt a BRFK-n, s innentől már aligha lehet követni a rendőrség reakcióit. Közigazgatási hatósági végzést hoztak, amelyben a bejelentést érdemi vizsgálat nélkül elutasították, arra való hivatkozással, hogy a BRFK-nak nem volt elegendő ideje felkészülni a biztosítási feladatokra. Ezzel a rendőrség új törvényt alkotott, amelynek lényege: késve beadott demonstrációs bejelentés esetén annak engedi meg a gyülekezési jog gyakorlását, akinek akarja. Ezt bizonyítja, hogy a BRFK egyik közleményében büszkén sorolja: 2008-ban 68-szor (!) nem tiltottak meg késve bejelentett rendezvényt.
*
Ha valaki ezek után azt hinné, hogy feloszlatták Tomcaték Kossuth téri gyűlését, az nagyot téved. Egy 11-én 21 óra 50-kor kiadott rendőrségi közleményben az áll, hogy a közigazgatási végzés ellenére "a BRFK nem avatkozott be a Kossuth téren zajló rendezvénybe, tekintettel arra, hogy a gyülekezési törvény szerinti tiltó ok, illetve gyülekezés feloszlatásának alapjául szolgáló egyéb ok nem állt fenn, ezért nem volt lehetőség az összegyűlt tömeg feloszlatására". Kérdés, hogy akkor minek adtak ki közigazgatási végzést. Tomcaték ezt követően a Szabadság térre vonultak, természetesen ezt a demonstrációjukat is bejelentették. Így a BRFK - bár közigazgatási végzéssel elutasította - eltűrte a rendezvényt, miközben nem akadályozta meg, hogy egyes "magyarvédők" az állandó kordonon áttörve széttapossák a szovjet emlékmű lábához kihelyezett koszorúkat.
A szervezőknek arra is volt idejük, hogy a Szabadság téri kommunistaellenes happening alatt demonstrációt jelentsenek be az Erzsébet hídra. A magából tökéletes bohócot csináló BRFK szerencséjére a demonstrátorok mégsem oda mentek, hanem a Roosevelt térre, majd a Lánchídon keresztül a Clark Ádám térre - elkövették azt a hibát, hogy ezeket a vonulásokat nem jelentették be. Így aztán feloszlatták őket a Gytv. 14. §-a alapján, amely előírja, hogy a be nem jelentett demonstrációnál ez a kötelező eljárás. Pedig igazán érdekes lett volna, mit tesz a BRFK, ha az Erzsébet hidat ellepik a "magyarvédők". A fideszes nagygyűlések óta tudjuk, e híd lezárása nem jelenti azt, hogy a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. Márpedig a 8. § szerint - legalábbis a rendőrség értelmezésében - csak ez lenne elégséges indok egy hídlezárással járó demonstráció feloszlatására.
A szerző újságíró, emberjogi aktivista.
