Szabadság, szer

  • *
  • 2008. augusztus 28.

Publicisztika

Magyar Narancs, 2008. augusztus 14. A mai phelpses, cáparuhás időkben joggal merül fel a doppingolás kérdése, Dénes Ferenc pedig csokorba gyűjti a legalizálás mellett és ellen szóló érveket.
Majd a cikke végén elárulja, az engedélyezés mellett döntene. Nézzük meg azonban a legalizálás általa felhozott érveit!

1. Ha alkohollal, dohánnyal, zsíros és cukordús ételekkel pusztíthatjuk magunkat, miért ne lehetne doppinggal is? Miért nincs joguk a sportolóknak ahhoz, amihez az egyszerű állampolgároknak igen? Azért, mert a pufók honpolgároknak senki nem kínál aranyérmet, pénzjutalmat - ők nincsenek külsőleg késztetve, és nincsenek honorálva sem. Márpedig ez fontos különbség.

2. A legális dopping egyenlőbbé tenné a versenyeket. Már miért tenné, elképzelhetetlen, hogy a gazdagabb országoknak ne jutna jobb anyag. Ha meg húznánk egy határt, és csak bizonyos szereket engedélyeznénk mindenkinek, ott tartanánk, ahol most.

3. A doppingháború megnyerhetetlen. Ja, jó, de akkor hagyjunk fel általában a bűnüldözéssel, mert a bűnözők rendre a rendőrök előtt járnak - ez sem túl erős érv a legalizálás mellett.

Minden bizonnyal megváltozott a sport szerepe, és szép lábú férfiak nemes versengéséből elmozdult valamennyit a szórakoztatóipar irányába. Nem mindegy azonban, hogy mennyit. A mértékre maga Dénes hívja fel a figyelmet, amikor a Tour de France kapcsán bohózatot emleget. Lehet, hogy a nézők a show-ra vevők, és ezért néha becsapják maguk. Ám mégis elsősorban sportolókat akarnak látni a dobogókon, nem kémiaszertárakat. S mi lenne a reklámokkal? Mi a sportban a reklámérték - természetesen a teljesítmény. Ha ilyen cipőt veszel, te is úgy futsz majd, mint X (még ha X esetleg tényleg némi vegyipari segítséggel futotta azt a világrekordot). A legalizált dopping világában mi lenne az üzenet? Eltűnne a sportoló idealizált alakja, ami szinte az egész ipart működteti.

Ettől függetlenül simán lehet, hogy Adidas pezsgőtabletta és Nike injekció lesz a jövő sportruházata, illetőleg a sportolók sima celebek lesznek, akiknek a neve mellett mindig lesz egy képlet, molekula is. A kérdés nyilván a társadalmi elfogadottságon, a mentalitás változásán lesz majd. Egyelőre ez a jövő elég távolinak tűnik - még akkor is, ha a valóság esetleg egy ideje már rég ilyen. Hisz az egyértelműnek látszik, hogy a változás virága nem a rögvaló, hanem a sporthoz társított eszmé(nye)k, no és a jövedelmezés talaján szökken szárba.

Fábri Károly

Budapest

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.