Szabadság, szer

  • *
  • 2008. augusztus 28.

Publicisztika

Magyar Narancs, 2008. augusztus 14. A mai phelpses, cáparuhás időkben joggal merül fel a doppingolás kérdése, Dénes Ferenc pedig csokorba gyűjti a legalizálás mellett és ellen szóló érveket.
Majd a cikke végén elárulja, az engedélyezés mellett döntene. Nézzük meg azonban a legalizálás általa felhozott érveit!

1. Ha alkohollal, dohánnyal, zsíros és cukordús ételekkel pusztíthatjuk magunkat, miért ne lehetne doppinggal is? Miért nincs joguk a sportolóknak ahhoz, amihez az egyszerű állampolgároknak igen? Azért, mert a pufók honpolgároknak senki nem kínál aranyérmet, pénzjutalmat - ők nincsenek külsőleg késztetve, és nincsenek honorálva sem. Márpedig ez fontos különbség.

2. A legális dopping egyenlőbbé tenné a versenyeket. Már miért tenné, elképzelhetetlen, hogy a gazdagabb országoknak ne jutna jobb anyag. Ha meg húznánk egy határt, és csak bizonyos szereket engedélyeznénk mindenkinek, ott tartanánk, ahol most.

3. A doppingháború megnyerhetetlen. Ja, jó, de akkor hagyjunk fel általában a bűnüldözéssel, mert a bűnözők rendre a rendőrök előtt járnak - ez sem túl erős érv a legalizálás mellett.

Minden bizonnyal megváltozott a sport szerepe, és szép lábú férfiak nemes versengéséből elmozdult valamennyit a szórakoztatóipar irányába. Nem mindegy azonban, hogy mennyit. A mértékre maga Dénes hívja fel a figyelmet, amikor a Tour de France kapcsán bohózatot emleget. Lehet, hogy a nézők a show-ra vevők, és ezért néha becsapják maguk. Ám mégis elsősorban sportolókat akarnak látni a dobogókon, nem kémiaszertárakat. S mi lenne a reklámokkal? Mi a sportban a reklámérték - természetesen a teljesítmény. Ha ilyen cipőt veszel, te is úgy futsz majd, mint X (még ha X esetleg tényleg némi vegyipari segítséggel futotta azt a világrekordot). A legalizált dopping világában mi lenne az üzenet? Eltűnne a sportoló idealizált alakja, ami szinte az egész ipart működteti.

Ettől függetlenül simán lehet, hogy Adidas pezsgőtabletta és Nike injekció lesz a jövő sportruházata, illetőleg a sportolók sima celebek lesznek, akiknek a neve mellett mindig lesz egy képlet, molekula is. A kérdés nyilván a társadalmi elfogadottságon, a mentalitás változásán lesz majd. Egyelőre ez a jövő elég távolinak tűnik - még akkor is, ha a valóság esetleg egy ideje már rég ilyen. Hisz az egyértelműnek látszik, hogy a változás virága nem a rögvaló, hanem a sporthoz társított eszmé(nye)k, no és a jövedelmezés talaján szökken szárba.

Fábri Károly

Budapest

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.