A hatalmi koncentráció alternatívái

  • Mikecz Dániel
  • 2016.06.12 05:40

Liberális szemmel – Republikon

Az erős központosítás és a hatalmi koncentráció rugalmatlanná tehet egy szervezetet, megakadályozza az innovációt és az információk áramlását.

Az elmúlt pár hétben mind a három, parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki párt esetében előkerültek olyan konfliktusok, amelyek összefüggnek a pártszervezetek struktúrájával, a hatalom koncentrációjának mértékével. Vona Gábor a Jobbik alapszabályában lefektetett pártelnöki jogával élve vétózta meg Novák Előd alelnöki jelöltségét. A Jobbikban folyó személyi változásokat a pártelnöki hatalom megerősítéseként, a Fideszre jellemző hatalmi koncentráció másolásaként értékelte több elemző is. Az LMP társelnöke, Schiffer András a háttérbe húzódását bejelentő interjújában tettének egyik okaként a társelnök gyenge hatáskörét nevezte meg. A belső demokráciájára olyan büszke MSZP-ben a dunaújvárosi helyi időközi önkormányzati választás után került nyilvánosságra, hogy milyen ellentétek vannak a pártvezetés és a helyi szervezet között. A hatékony politikai cselekvés feltétele tehát a központosított, hierarchikus szervezet, ahol világos vertikális delegálási rendszer működik, és nincsenek egymást átfedő hatáskörök. A központosítás cáfolhatatlan haszna a gyors reakcióra való képesség és a felső döntések végrehajtatásának lehetősége. További szempont, hogy a hatalmi koncentráció elejét veszi a párton belüli viták nyilvánosságra kerülésének. A rendszerváltás óta tapasztalható, hogy a választók büntetik a belső konfliktusoktól terhelt pártokat.

false

Az erős központosítás és a hatalmi koncentráció azonban rugalmatlanná tehet egy szervezetet, megakadályozza az innovációt és az információk áramlását, valamint csökkenti a szervezet részeinek autonómiáját. Az 1970-es években jelentek meg a lapos hierarchiával rendelkező szervezetek, amelyekben sokkal kisebb a távolság az egyes csoportok, tagok és a vezetők között. A szigorú szervezeti keretet lazítja továbbá az ideiglenes, projektalapú munkavégzés, a közvetlenebb, elektronikus kommunikáció, a földrajzi kötöttség oldódása. Ezek a változások nem csak a cégeket, de például a civil szervezeteket is érintik. A politikai szereplők esetében azonban nem csupán a hatékonyság miatt érdemes alternatív szervezeti megoldásokon elgondolkodni. A politikai pártoknak azért érné meg kinyitni szervezeteiket, hogy közelebb kerüljenek potenciális választóikhoz, továbbá lehetőséget kínáljanak a részvételre és elköteleződésre. Az ismert bázisdemokratikus modelleken túl is léteznek olyan szervezeti megoldások, amelyek úgy képesek biztosítani a kellő nyitottságot, hogy közben a párt megőrizheti politizálási hatékonyságát.

Spanyolországban a 2011 után megjelenő, a zárt elit antidemokratikussága és a megszorító intézkedések ellen tüntető mozgalmakból kinövő csoportok, szervezetek és pártok hoztak létre választási koalíciókat és közös listákat. A ilyen koalíciók közül a 2015-ös önkormányzati választásokon helyi szinten a Barcelona en Comú elsőként szerepelt, míg az Ahora Madrid a második helyen végzett. A spanyol politikában Ganemos (katalánul Guanyem), azaz „nyerjük meg” néven említik ezeket a választási mozgalmakat. A Ganemos alapítása nyilvános meghallgatások, aláírásgyűjtések révén történik meg, majd technikai és szakpolitikai bizottságokat, illetve egy koordinációs csoportot hoznak létre. A plenáris ülések között ezekben a testületekben folyik a napi munka és a döntéshozatal. A Ganemos-modell megkívánja az állampolgárok aktív részvételét, így akkor lehet sikeres, ha van egy részvételi konjunktúra, mint amilyen a 2011 utáni Indignados-tüntetések voltak.

false

Az állampolgári részvétel egyik ellentmondása, hogy miközben sokan úgy érzik, hogy nincs lehetőségük a politikai döntések befolyásolására, az intézményekbe vetett alacsony bizalom miatt nem használják a jelenleg rendelkezésre álló lehetőségeket. Éppen ezért érdemes az alulról és a felülről kiinduló szervezeti modelleket egyszerre alkalmazni. Jó példa erre a NEOS nevű osztrák liberális párt, amely a tagok, szimpatizánsok és érdeklődők számára tematikus csoportokat hoz létre politikai akadémiáján, a NEOS Lab-on keresztül. Ezekben a csoportokban az egyes témák megvitatása több célt is szolgál. A párt új ötleteket, témákat kap, használhatja a támogatók tudását, szakértelmét. A polgárok oldaláról a tematikus csoportok részvételi lehetőséget kínálnak, és hozzájárulnak a különböző hátterű egyének aktív állampolgári oktatásához. Az ilyen tevékenységek révén közelebb kerülnek egymáshoz a párt politikusai és a lehetséges támogatók. A tematikus csoportok ugyanakkor úgy teremtenek meg részvételi, valódi beleszólási lehetőséget, hogy nem veszélyeztetik a pártszervezet hatékony működését, valamint kapcsolatot biztosítanak a civil társadalom felé. A pártok szervezeti megújításának tehát nem kizárólagos módja a hatalmi koncentráció.

A civil kapcsolatok erősítése, a tüntetési kapacitások becsatornázása gyakori téma volt a magyar liberális és baloldalon, különösen a netadós tüntetések után. Ez azonban nem sikerült még az erősebb civil háttérrel rendelkező pártok, így a PM és az LMP esetében sem. Nehéz egy bizalmatlan légkörben az alulról érkező kezdeményezések becsatornázása, azonban, ahogy a NEOS példája mutatja, érdemes felülről ösztönözni.

Neked ajánljuk