Az illegális bevándorlók nem terroristák

  • Reiner Roland
  • 2015. május 8.

Liberális szemmel – Republikon

A terrorveszély, a vallási szélsőségesek és az illegális bevándorlók három különböző kategória, amit felelőtlenség összemosni. Míg az előbbi két csoport valóban fokozódó problémát jelent a legtöbb európai társadalom számára, a bevándorlás ügyét a válaszadók külön tudják kezelni. Orbán Viktor retorikájában viszont e különbségtétel tagadása és a bevándorlóellenes hangulat mesterséges gerjesztése érzékelhető.

A Tárki legfrissebb mérése szerint a rendszerváltás óta nem volt ilyen magas a bevándorlókkal kapcsolatos ellenséges attitűd. A magyarok 46 százaléka, tehát közel minden második állampolgár idegenellenes attitűdöket mutat: ugyanez 2011-ben még csak a társadalom harmadára volt jellemző. Bár a növekedés önmagában is fontos jelenség, és sokan igazolva látják az Orbán-kormány utóbbi hónapokban tapasztalható bevándorló- és menekültellenességét, sokkal inkább globális tendenciáról van szó. Éppen ezért érdemes egy szélesebb, nemzetközi spektrumon összevetni, mennyiben „különlegesek” a magyarok, ha bevándorlásról, vallási szélsőségekről vagy akár terrorizmusról van szó.

false

 

Fotó: TÁRKI (TÁRKI Omnibusz, 1992–2015. április)

A téma nagyon is jelen van az európai közbeszédben, és ténylegesen foglalkoztatja az EU döntéshozóit is. A biztonsági fenyegetést és az ezzel kapcsolatos állampolgári attitűdöket az Európai Unió is komolyan veszi, nem véltetlen, hogy 2015 tavaszán ebben a témában készített egy 28 országra kiterjedő vizsgálatot. A tagállami felmérések 2015 márciusában készültek – így többek között a januári Charlie Hebdo elleni támadás és az azokra adott politikai reakciók hatása is érezhető. Önmagában természetesen nem tudjuk elkülöníteni egy-egy esemény – vagy a magyar adatok esetén Orbán Viktor és a kormánypárti politikusok megváltozott, radikalizálódott kijelentéseinek – hatását, azt azonban kijelenthetjük, hogy ezek a számok már tükrözik ezeket a benyomásokat. Hasonló tematikájú felmérést már készített az EU 2011-ben, így az időbeli összehasonlítást is lehetővé teszi a kutatás.

Politikusi szolidaritási menet a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen elkövetett támadás után

Politikusi szolidaritási menet

 

A kutatás legfontosabb tanulsága, hogy a bevándorlás- és menekültellenes hangulatot, amelyet Orbán Viktor generál, a magyar válaszadók alapvetően nem osztják – de európai szinten sem nőtt azok aránya, akik az illegális bevándorlókban látják az európai állampolgárokat fenyegető (egyik) legnagyobb veszélyt. Mindeközben ugyanakkor európai uniós szinten valóban a legfontosabb problémává vált az elmúlt évek során a terrorizmus fenyegetése: míg 2011-ben csak a válaszadók harmada választotta a három legjelentősebb fenyegetés közé, addig 2015 tavaszán minden második európai állampolgár vélte így. Ezzel párhuzamosan a vallási szélsőség mint biztonsági fenyegetés említési aránya 6-ról 20 százalékra nőtt. Az illegális bevándorolókat ugyanakkor csupán 19 százalék említette (a 2011-es 16 százalék után) – mindez jól jelzi, hogy az állampolgárok nem keverik össze a terrorizmust, a vallási szélsőségeket és az illegális bevándorlást: előbbi kettőben értik és felismerték a veszélyt, utóbbi megítélése ugyanakkor nem változott. Orbán Viktor éppen ezt a különbséget nem teszi meg, sőt: mossa el, mikor a bevándorlás következményeként tekint a terrorizmusra.

Mi a jelenleg az európai állampolgárok biztonságát fenyegető legnagyobb probléma? Legtöbbször említett témák és arányuk, országonként

Mi a jelenleg az európai állampolgárok biztonságát fenyegető legnagyobb probléma? Legtöbbször említett témák és arányuk, országonként

Fotó: Eurobarometer 432

Azonban a magyar válaszok alapján még így is alapvetően félreérti – vagy félreinterpretálja – az embereket a miniszterelnök: bár számos, közvetlenül érintett tagállamban (Olaszország, Hollandia, Belgium, Egyesült Királyság, stb.) valóban a terrorizmust tartják a legkomolyabb biztonsági fenyegetésnek, Magyarországon egyáltalán nem ez a helyzet. A magyar válaszadók a szegénységet sokkal komolyabb veszélynek látják – a görög, a litván és a szlovák állampolgárokhoz hasonlóan. Ezt követi nálunk a korrupció, és csak ezután, ezzel egy szinten kerül elő a terrorizmus. Az illegális bevándorlásnál jóval fenyegetőbbnek érzik (a szegénységen és a korrupción túl) a magyar állampolgárok a szervezett bűnözést és a gazdasági válság hatását is.

Ahol viszont komoly lemaradása van Magyarországnak – és ez már kifejezetten tagállami hatáskör –, az az általános közbiztonság: akár a közvetlen szomszédságról, akár a saját város közbiztonságáról van szó, a magyar válaszadók a leginkább szkeptikusak és elégedetlenek. Ezekben a kérdésekben rendre a lista végén szerepelünk (Bulgária és Olaszország társaságában): minden ötödik magyar úgy érzi, nincs biztonságban azon a településen, ahol él.

A biztonság hiánya és a szegénységtől való félelem együtt segít megérteni, miért működhet – és miért veszélyes – az Orbán-kormány idegenellenes retorikája. Egy lecsúszófélben lévő társadalomról van szó, ahol minden második ember aggódik és veszélyesnek tartja a szegénységet, miközben tágabb lakóhelyén nem érzi magát biztonságban. Egy olyan ellenségkép megteremtése, amely kívülről jön, ezért ismeretlen, viszont fenyegeti a megélhetést (lásd a „gazdasági menekült” kifejezést) alapvető félelmet kelt. A bevándorlók összemosása a terroristákkal és vallási fanatikusokkal pedig arra alkalmas, hogy felnagyítsa és közös európai problémaként tüntesse fel a folyamatot, miközben a növekvő szegénységről eltereli a figyelmet.

Figyelmébe ajánljuk

Gulyás Gergely: A KDNP nem fog egy EP-frakcióban ülni a Tisza Párttal

  • narancs.hu

Erről a miniszter a kormányinfón beszélt, ahol a kommunista rémuralomhoz és a Rákosi-korszakhoz hasonlította az Európai Unió Bírósága ítéletét, melynek értelmében 200 millió euróra büntették hazánkat, mivel nem tartota be a bíróság egy korábbi, menekültügyben hozott ítéletét.

Mindent megértve

  • - minek -

Sok tekintetben szabálytalan Beth Gibbons élete és pályafutása, ugyanakkor a néha szokatlan fordulatok sok mindent elárulnak a sikerek, de a visszavonultságban eltöltött időszakok értelméről, titkairól is.

Palackposta

A magyarországi holokauszt 80. évfordulójára összeállított kiállítás több, bár nem feltétlenül eltérő nézőpontot és értelmezést rendel egymás mellé.

A létezés sötét ünnepe

  • Kiss Annamária

Perovics Zoltán színháza a megalapítástól kezdve, vagyis már a 90-es évektől kutatja a hiteles színházi jelenlét mibenlétét.