A brit választási kampány 5 tanulsága

  • Tóth Csaba
  • 2015. május 5.

Liberális szemmel – Republikon

A politika iránt érdeklődők a héten szerte a világon Nagy-Britanniára figyelnek, ahol csütörtökön az utóbbi évek várhatóan legszorosabb választására kerül sor. Nemcsak az eredmények, hanem maga a választási kampány is sok tanulságot hordoz más országok számára is. Nekünk, magyaroknak különösen érdekes a brit választás azért is, mert a 2010 után elfogadott választási rendszer – egyfordulós, többségi jellege okán – minden korábbinál jobban emlékeztet a brit szisztémára. Íme 5, a magyar politika szempontjából is érdekes tanulság, amit már most tudunk a brit választásokról.

1. A választások közeledtével gyengülnek a szélsőségek.

false

 

Kevesebb mint egy éve, a 2014-es EP-választások idején az európai sajtóban a szélsőségek előretörése jelentette a legfontosabb politikai témát; nem lehetett úgy kinyitni egy újságot, hogy ne legyen szó a „hamarosan” hatalomra jutó szélsőségekről – kicsit úgy, mint Magyarországon a nem régi tapolcai választáskor. Nagy-Britanniában a Brit Függetlenségi Párt (UKIP) megnyerte az EP-választásokat. Ehhez képest a mostani megmérettetésen kevesebb mint 15 százalékra számíthat; szavazatokban várhatóan a harmadik, mandátumokban csak az ötödik legnagyobb erő lesz. A szélsőségek „gyengülése” soha nem olyan érdekes, mint erősödésük, ezért nem meglepő, hogy minderről kevesebb szó esik. Némi megnyugvást azonban mégis adhat a Jobbik előretörése okán aggódóknak, hogy Európa több országában látjuk, hogy e pártok a „rendes” választásokon rosszabbul teljesítenek, mint az időközi/helyi/európai választásokon. Mindehhez persze az Egyesült Királyságban a többi párt tudatos stratégiájára is szükség volt. A kisebb baloldali pártok nevetségessé igyekeztek tenni a UKIP-ot, míg a kormányzó konzervatívok – miközben bemutatták a UKIP kormányzóképtelenségét – mint a köztük és a legerősebb baloldali ellenzéki erő, a Munkáspárt közötti választást pozicionálták a küzdelmet.

2. Egyéni választókerületi rendszerben nem országos, hanem sok helyi választás van.

Magyarországon hozzászoktunk ahhoz, hogy a választások előtt az országos kutatási adatra figyelünk. A 2010 után átalakított rendszer azonban – egyfordulós jellege okán – alapvetően megváltoztatta a választások logikáját, csak a Fidesz 2014-ig élvezett hatalmas előnye okán nem vettük ezt észre. Az időközi választások már jól jelzik: a választókerületek adottságai sokkal jobban befolyásolják majd az eredményeket, mint korábban. E tekintetben a brit választások jó példát jelentnek: miközben a két legerősebb párt országosan a Konzervatív Párt és a Munkáspárt, egyáltalán nem evidens, hogy a választókerületek többsége kétesélyes. Észak-Angliában a Munkáspárt sokkal inkább a UKIP ellen küzd, míg délen gyakoriak a munkáspárt–liberális vagy éppen a liberális–konzervatív küzdelmek. Ha ma tartanák a magyar választásokat, nálunk is hasonló történne: a kistelepülési körzetekben Fidesz–Jobbik, a nagyobb városokban Fidesz–baloldal, Északkelet-Magyarországon Jobbik–baloldal küzdelem alakulna ki, miközben Budapesten a baloldal, az Alföldön a Fidesz dominálna. Sokat lehet tanulni abból, ahogyan – a rendszert jól ismerő – brit pártok mindezt kezelik. Minden párt listázza a körzeteket, és erőforrásait a „célkörzetekre” koncentrálja. Mindehhez persze sok-sok kutatás szükséges: ellentétben Magyarországgal, ahol országos kutatás is egyre kevesebb akad, a brit választásokat – éppen a pártrendszer bonyolultsága okán – egyre több választókerületi kutatás vezette fel.

3. Ami Nagy-Britanniában történik, annak a tankönyvek szerint nem szabadna megtörténnie.

false

A brit többségi választási rendszer egyik célja, hogy világosan kijelölje, ki kormányoz: hogy egyértelmű többség jöjjön létre, és ne legyenek koalíciók. Mindezt elvileg úgy teszi, hogy a választási rendszer kétpártrendszerhez vezet: az egyéni kerületekben az erősebb párt nyer, így nincs értelme kisebb pártoknak indulni. Ehhez képest most mindennek ellenkezője történik: rég vége a kétpártrendszernek, minden valószínűség szerint kisebbségi vagy koalíciós kormány alakul, a kisebb pártok pedig nem hajlandók elfogadni, hogy létezniük sem szabadna. Mindez jól mutatja az intézményes szabályok okozta korlátok relativitását.

4. Nem a magyar választási rendszer a legaránytalanabb.

A 2010 után elfogadott magyar választási rendszer rendkívül aránytalan. Miközben a Fidesz a szavazatok 44 százalékával a mandátumok kétharmadát szerezte meg, a kisebb pártok különösen rosszul jártak. Az LMP 5 százalékával pontosan 5 mandátumot szerzett – ami a mandátumok 2,5 százaléka. Ám a brit zöldek helyzete ennél sokkal rosszabb. Miközben országosan valamivel erősebbek is mint az LMP, mindössze egyetlen egy képviselőjük van a parlamentben – s várhatóan annyi is marad. Mivel a brit parlamentben 650-en ülnek, az 1 képviselő az összes 0,1 százaléka. Rosszul jár a UKIP is, amely majdnem 15 százalékával is csak 3-5 mandátumban reménykedhet, ami kevesebb a mandátumok 1 százalékánál. A győztesek a nagyobb és regionálisan beágyazott pártok. A magyar választási rendszerrel, illetve általában a demokráciával sok baj van – ám ezek közül az aránytalanság biztosan nem magyar unikum.

false

5. Nincs semmiféle összefogás: a választási rendszer nem „kényszerít ki” semmilyen politikai stratégiát.

2014 előtt a magyar baloldalon elterjedt az a gondolat, hogy a választási rendszer „kikényszeríti” az összefogást – hiszen a mandátumszerzésre így nyílik esély. A brit választások kiváló példáját adják annak, hogy ez nem igaz. Az egyéni választókerületi rendszer dacára nincs semmilyen összefogási kényszer: minden párt – beleértve a koalíciós partnereket – mindenütt egyedül indul. A UKIP és a konzervatívok, a  Munkáspárt és a zöldek együtt sok helyen sokkal erősebbek lennének – ám az összefogás annyira nem része a politikai kultúrának, hogy ez fel sem vetődik.

Mindez nem azt jelenti, hogy az ilyen választási rendszerben valamilyen összefogás ne lehetne mandátumtechnikailag előnyös; mindössze azt, hogy semmilyen választási rendszer nem kényszerít ki semmilyen stratégiát. A pártok maguk alakítják stratégiáikat, amit vagy tudnak, vagy nem tudnak elmagyarázni választóiknak. A brit rendszerben a választók megtanulják, kik az esélyesek, és sokkal nagyobb a stratégiai szavazás jelentősége (vagyis az az alkalom, amikor nem a kedvenc pártjára szavaz valaki, hanem arra, akinek legnagyobb esélye van a leggyűlöltebb pártját legyőzni).

Talán éppen ezért nem érdemes a választási indulás módját fő stratégiai kérdéssé tenni nálunk sem. Bizonyos dolgokban ugyanis minden választási rendszer hasonló: a választás győztese végső soron az lesz, akinek több szavazója van. Ha egy politikai párt vagy szövetség győzelmét a választók többsége akarja, minden demokratikus rendszerben meg lehet találni az ezt szolgáló választásmatematikai stratégiát. Ha viszont nem ez a helyzet, akkor semmilyen választási trükközés nem menti meg az adott pártot. A jelek szerint nem kizárt, hogy 2018-ban, Magyarországon éppen a választási rendszert megváltoztató Fidesz tapasztalja majd meg ez utóbbit.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.