A napokban eldőlt: a magyar állam veszi meg a Fővárosi Önkormányzattól az eredetileg kulturális és kereskedelmi központnak tervezett, ám valódi funkcióját betölteni képtelen Bálnát. A Tarlós-féle városvezetés láthatóan semmit sem tudott kezdeni a Duna-parti épületegyüttessel, túl azon persze, hogy az átnevezési hullám során elvették tőle a Közép-Európa fejlődését megidézni hivatott CET (Central European Time) nevet.
Lázár János a csütörtöki kormányinfón bejelentette, hogy a kormány a Nemzeti Turisztikai Ügynökséget költözteti az egykori Közraktárak átépítésével létrejött épületegyüttesbe. Ha a kormány megadja a főváros által kért árat, akkor a Bálna 11 milliárd forintért cserélhet gazdát.
A Bálna eladásából származó pénz sorsáról egyelőre semmit sem tudni biztosan, de nehéz lenne nem arra gondolni, hogy a főváros így próbálja előteremteni az M3-as metró akadálymentesítéséhez szükséges összeg rá eső részét. Lázár János ugyanis novemberben azt mondta, ha a metró teljes akadálymentesítéséhez valóban 20 milliárd forint hiányzik és a főváros előteremti ennek a felét, a kormány hajlandó biztosítani a másik 10 milliárdot. Mivel a Bálnát a kormány veszi meg, ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy kifizetik a metró teljes akadálymentesítését, de kérik érte az épületet.
A metró akadálymentesítésével kapcsolatban a Miniszterelnökséget vezető miniszter mondott még néhány érdekességet a november 9-i kormányinfón. Az InfoRádió honlapja így ír erről:
„Semmi nem tiltja, hogy a fővárosi önkormányzat saját forrásból megvalósítsa a beruházást. Az akadálymentesítés amúgy az önkormányzatok feladata – tette hozzá a miniszter, leszögezve: a kormány az eddigi támogatás kifizetésével (137 milliárd forint) megtette, amit megtehetett, és ezt részben a nem budapesti adófizetők pénzéből tette. Szerinte pontosan tudják, hogy a fővárosnak mennyi pénze van, és sok önkormányzatnak pihen pénze bankszámlákon.”
| ||
Lázár János nyilatkozatának minden sora ordít a cinizmustól; érdemes ezeken végigmenni. Az akadálymentesítés csakugyan önkormányzati feladat, ahogyan például a közösségi közlekedés biztosítása is az. Mindezt az a kétharmados önkormányzati törvény rögzíti, amelyre a kormányok ilyen esetben előszeretettel hivatkoznak, noha azt is tudják, hogy a törvény a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatokhoz nem rendel minimálisan szükséges forrásokat.
Nem igaz, hogy a kormány az eddigi támogatás kifizetésével megtette, amit megtehetett, már csak azért sem, mert egyelőre ezt a 137,5 milliárd forintot sem fizette ki, másrészt, és ez a fontosabb, a kormány – ha nem limitálja a rekonstrukcióra fordítható pénzt a fenti összegben – ennél sokkal többet is tehetett volna annak érdekében, hogy az M3-as metró felújítása ne csak egy karbantartás legyen, hanem érdemi fejlesztés is, ettől azonban az Orbán-kormány az első pillanattól fogva elzárkózott.
Budapest termeli meg az ország GDP-jének mintegy 40 százalékát és ha a főváros agglomerációjának teljesítményét is ide soroljuk, akkor ez az arány 50 százalék közelében van. Ilyen feltételek mellett arra hivatkozni, hogy a metró részben a nem budapesti adófizetők pénzéből újul meg, nem több, mint a vidék-főváros konfliktus szítása. Lázár pontosan tudja, hogy részben a budapesti adófizetők pénzéből épül Paks 2, bármelyik vidéki stadion vagy épp a belgrádi vasút. Pedig azt sem tiltja semmi, hogy ezeket a beruházásokat a kormány a fővárosi adóbevételek nélkül valósítsa meg.
Ha Lázár János pontosan tudja, hogy a fővárosnak mennyi pénze van, akkor bizonyára azzal is tisztában van, hogy Budapest önkormányzata a 2017-es költségvetését 125 milliárd forintos hiánnyal fogadta el, ami a főváros idei büdzséjének közel harmada. Lehetséges, hogy sok önkormányzatnak pihen pénze bankszámlákon, az azonban mégis árulkodó, hogy az ország adóbevételeinek igen jelentős részét termelő főváros csak ingatlanvagyon értékesítésével tudja előteremteni a metró akadálymentesítéséhez szükséges összeg felét.
Egy másik beszámoló szerint Lázár ugyanezen a kormányinfón úgy fogalmazott: „a kormány nem herdálhatja tovább a vidéki adófizetők pénzét”. Ennek a mondatnak a tartalmi elemzése megérne egy külön cikket, de legyen elég most annyi, hogy ha az esélyegyenlőség megteremtésére, az egyébként törvényben rögzített akadálymentesítésre költött forintokat Lázár János elherdált pénznek tekinti, az már pusztán erkölcsileg is vállalhatatlan, igaz a kancelláriaminiszter esetében azért nem teljesen meglepő.
Múlt csütörtökön Lázár már békülékenyebb hangot ütött meg, amikor kérdésre válaszolva azt mondta, a közeljövőben a kormány egyeztet majd Tarlós Istvánnal arról, hogyan tudna segíteni a metró akadálymentesítésében. Az például mindenképp nagy segítség lenne, ha a Budapest által megtermelt és befizetett adókért cserébe a kormány anélkül biztosítana elegendő forrást egy alapvető fejlesztésre, hogy azért a fővárosnak vagyonelemeket kellene átadnia.
Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n
Liberális szemmel – Republikon
Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.
