Európa ismét nagy bulira készül

  • Juhász Vanessza
  • 2018.05.11 11:05

Liberális szemmel – Republikon

Táncoló gorillák, ágyún jódlizó litvánok, és hiphoppal ötvözött cigányzene – csak néhány említésre méltó show-elem a 2017-es Eurovíziós Dalfesztivál kínálatából. Azoknak, akik pusztán mérsékelt érdeklődéssel követik a dalfesztivál körüli felhajtást, talán érdekes lehet az Eurovízió átpolitizált jelentéstartalma is. A színes ruhákon és a csillogáson túl ugyanis az Eurovízió kommunikációs rituálé is, ahol a részt vevő országok lehetőséget kapnak arra, hogy megmutassák nemzeti identitásukat, és hogy milyen értékeket vallanak maguknak.

Mint ahogy maga az EU intézménye, a dalverseny is békeprojektként kezdte pályafutását 1956-ban. A legelső dalfesztiválon mindössze 7 versenyző lépett fel, mára mintegy 40 állandó résztvevő nevez a versenyre. Ahogy a résztvevők gyarapodtak, úgy a European Broadcasting Union is számos alkalommal alakította át a verseny szabályzatát, a rendezvény politikamentessége azonban a mai napig akadályokba ütközik. A legnagyobb átalakuláson a pontozási rendszer esett át. A kezdetben nyugat-európai országok részvételén alapuló versenyt a hidegháború után elkezdték bővíteni a keleti blokk országaival, melynek következtében olyan taktikus átszavazások alakultak ki, hogy az alapító államoknak esélyük sem volt megnyerniük a versenyt. Ezért a közönségszavazatokat felváltotta egy vegyes rendszer, amelyben a zsűri és az országok lakossága ugyanolyan jelentőséggel bír a pontozás tekintetében.

Az Eurovízió nagy szerepet játszik a nemzeti és európai identitás kialakításában is: a dalfesztiválon mint kulturális folyamat jelenik meg az európaizáció. Catherine Baker az Eurovízió gender- és geopolitikai elemzése szerint a dalfesztiválon az országok által előadott számok különböző narratívákat reflektálnak, kommunikálnak és festenek elénk a saját nemzeti és európai identitásukról, legfőképpen arról, hogy mennyire intenzíven kívánnak az európai kultúrkör tagjaivá válni.

false

 

Fotó: Vugar Ibadov

Észtországban például a kormány 2000-ben célként tűzte ki az eurovíziós győzelmet. Az észt emberi fejlesztési programban helyet kaptak az Eurovízióról szóló empirikus kutatások, elemezve a választói magatartást, a preferenciákat és a sikeres stratégiákat a dalfesztiválon, amit 2001-ben meg is nyertek.

A nyugati értékek alapján definiált Európa képe viszont a keleti blokk országainak bevonásával kiszélesedett, és új narratívák jelentek meg a versenyen. Törökország a 2003-as eurovíziós győzelmét egy, a keleti kultúrát sztereotip módon lefestő hastáncos, zenés produkcióval vihette haza, ami a konzervatívabb török közösségekben igen nagy felháborodást keltett. Ezzel a vonallal azonban elkezdett formálódni egy – egyébként sikeres – balkáni identitás is.

Az Eurovízió túlpolitizáltságának egyik jele a blokkszavazás. A keleti bővítéssel ugyanis igen erős konkurencia jelent meg az alapító országokkal, vagyis a Big 5-val szemben (Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország). Derek Gatherer, a Lancaster Egyetem oktatója kísérletet tett ezen blokkok feltérképezésére; megállapította a skandináv térség erős összetartását, a „Balkán blokk” meglétét, és az egykori Szovjetunió területén lévő országok közti összefogást. Ezen térségekben jellemzően nagy az egymásra szavazás jelensége, de a nemzetek közötti konfliktusok alapján ugyanúgy jelen vannak kivételek is. Gatherer a kutatásában azt is megállapította, hogy az aktuálpolitikai problémákat sokszor felülírja a sorsközösség a dalfesztivál pontjai tekintetében.

false

 

Fotó: Tommy Engström, EuroVisionary

Az elfogadás mint egyetemes európai érték szellemében a genderpolitika is nagy szerepet kapott a dalfesztivál múltjában. Catherine Baker szerint ez egy remek indikátorát képezi annak, hogy az adott országok mennyire tudnak azonosulni az európai értékekkel az alapján, hogy milyen formákban jelennek meg társadalmukban a nemi egyenlőséget elősegítő, vagy akár az LMBTQ-csoportot megillető jogok. A fesztiválon számos meleg, valamint transznemű előadó is részt vett, több ország pedig a különböző kisebbségek reprezentálásából akart előnyt kovácsolni.

Akadt olyan szám, ahol ez a taktika sikerrel végződött, máshol pedig komoly ellentmondásokra derült fény az ország nemzetközi reprezentálása és a társadalmi közhangulat között. A t.A.T.u egy tipikus példája volt ennek a jelenségnek, mikor részt vettek a 2003-as dalfesztiválon. A nemzetközi színtéren mutatott toleráns értékek erős disszonanciában álltak a valós társadalmi helyzettel. Az orosz lányduó a nemzetközi médiának leszbikus párként mutatta be magát, viszont a homofób orosz közönség előtt két heteroszexuális nőként jelentek meg.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n.

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

 

Neked ajánljuk

Elveszve az éjszakában

  • Bacsadi Zsófia

Igen szerencsétlenül végződik egy kis színházi társulat éjszakája, amikor a takarítónő hamarabb hazamegy, és magával viszi az öltöző kulcsát.

Tuti Tati

Hatalmas a tülekedés Wes Anderson új filmjében, a korábbiaknál is nagyobb, pedig már A Grand Budapest Hotelben is annyi volt a sztár, a szín, a szimmetria – ó, az a híres andersoni szimmetria és keretezés! –, hogy alig látszott ki a sztori.

Elég ez?

  • Puskás Panni

A Kabarét az 1976-os magyar bemutatója (Ódry Színpad) óta közel negyvenszer mutatták be a hazai színházak. És vannak rendezők, ilyen az ősbemutatót jegyző Szinetár Miklós, de Alföldi Róbert és Bozsik Yvette is, akiket az anyag nem hagy nyugodni, és többször is színpadra állítják.

Újrarendezés

  • Erdei Krisztina

Az idei Fotóhónapról néhány hete még alig volt elérhető információ. A kivételt épp a ki­emelt eseményről, a kanadai Margaret Watkins kiállításáról szóló hír jelentette.

Hamis minden ízében

  • A szerk.

Október 23-án elfogtunk egy marslakót, körbeálltuk, és megkérdeztük tőle, mi jó honfiak: no, szemüveges barátunk (kicsinyded, szemüveges ürge volt, mondhatni nyüzüge), mit ünneplünk mi itt ma ilyen nagy sokadalomban?

0:1

  • A szerk.

Múlt pénteken a Kúria elkaszálta a kormány legújabb propagandamutatványának, a „gyermekvédelmi népszavazásnak” az egyik kérdését, azt, amelyik arról kérdezte volna az ország polgárait, támogatják-e, hogy „kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nem­átalakító kezelések”.

Sokan, mégis kevesen

  • Lannert Judit

A két pedagógus-szakszervezet négy pontban foglalta össze a napokban legfőbb követeléseit, ezek közt szerepel a pedagógusok bérének emelése és a munkaterheinek csökkentése is.

Postatiszta nemzeti vagyon

Pár hete derült ki, hogy az állam 42 milliárd forintért vette át a Bélyegmúzeumot a Magyar Postától. Arról nem esett szó, hogy miért ennyiért és miért most, de arról sem, hogy a valóságban mi is az a Bélyegmúzeum, és milyen értéket képvisel.

„Az államnak van életvédelmi kötelezettsége”

  • Bányai György
Vajon bíróság elé citálható-e az állam akkor, ha nem tesz semmit a járvány megfékezése érdekében? Vagy ha épp túlzott agilisságával, lezárásaival és tiltásaival okoz elkerülhető károkat? És ki lehet a felperes? Maga az állampolgár? Vagy egy másik állam?

Lépegetve, lopakodva

  • Molnár Róbert

Szlovákia csendben elviselte, hogy hosszú éveken át támogatások érkezzenek Magyarországról az országba különféle csatornákon, ám a magyar állam nagyszabású termőföldvásárlási terveit már nem hagyták szó nélkül.

„Véletlenül rátalálnak”

Operatőrből lett filmrendező, de amikor elhagyta Ceaușescu Romániáját, mindent újra kellett kezdenie. Ausztráliába települve oktatóként folytatta, most pedig új filmmel jelentkezett: az Éjjeli őrjáratot a héten mutatják be a mozik.