Bevándorlók szavazatai – Minden másképp van

  • Mikecz Dániel
  • 2015. október 10.

Liberális szemmel – Republikon

Erről valahogy senki nem beszél: minél sikeresebb az integráció, annál valószínűbb, hogy a baloldali pártok elveszítik a bevándorlók szavazatait.

Gyakran lehet hallani azt a véleményt, hogy a menekültek tömeges érkezése nem lehet spontán folyamat, hanem tudatos tervezés vagy legalábbis rásegítés eredménye. A menekültválság haszonélvezői és ezzel együtt a folyamat gerjesztői nagyhatalmak – elsősorban az Egyesült Államok – és/vagy az európai, hazai baloldal, a Szocialista Internacionálé, amely szavazatokat remél a betelepült, állampolgárságot kapott menekültektől. Az, hogy milyen mértékben lehet irányítani ilyen nagy arányú folyamatokat, nemcsak az összeesküvés-elméletek propagálóit és ellenzőit foglalkoztatja, hanem a társadalomtudományokban is visszatérő téma az ágens és a struktúra szerepe, valamint azok kapcsolata a társadalmi változások tekintetében. Messzire vinne és a tények kellő ismeretének hiányában nem is érdemes itt a menekülthullám mögötti szándékoltságot tárgyalni, ellenben a menekültek, bevándorlók szavazói szokásaival kapcsolatban elegendő adat áll a rendelkezésünkre.

false

A szavazói viselkedés és a bevándorlóstátusz közötti kapcsolat mögött az a meglátás áll, hogy mivel a jobboldal a nemzeti érdekek képviselője, a baloldal pedig természeténél fogva internacionalista, így a nemzethez eredetileg nem tartozó bevándorlók majd a baloldalt fogják támogatni. Amellett, hogy a honosítás lassú folyamat, és szó sincs arról, hogy a menekütek automatikusan állampolgárok lesznek, arányuk sem akkora, hogy megváltoztatnák a politikai erőviszonyokat, még ha egy tömbben is szavaznának. Ha el is tekintünk ezektől a tényektől, vagy feltételezzük, hogy jelentősen nőni fog az Európába érketők száma, az sem jelenti azt, hogy – hosszú távon – feltétlenül a baloldalt erősítenék a migráns szavazatok. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy nem állandóak a bevándorlók politkai preferenciái, hiszen maga a politikai mező is folyamatos változásban van, valamint a bevándorlók megítélése, szociális és gazdasági helyzete sem állandó. A legjobb példa erre az Egyesült Királyság, ahol a 90-es évekhez képest a Munkáspárt elveszítette indiai származású szavazóinak nagy részét.

false

A hosszú távú folyamatok  hatásai az Egyesült Államokban figyelhetőek meg, amely közismerten a több hullámban érkezett bevándorlók hazája. Az 1800-as évek első harmadában érkezett ír bevándorlók nagy arányban szavaztak a Demokrata Pártra, amely sokkal toleránsabb volt a többségi protestánstól eltérő vallásúakkal szemben. Jól szemlélteti a felekezeti hovatartozás fontosságát, hogy mekkora jelentősge volt annak, amikor John F. Kennedy lett az ország első – és máig egyetlen – katolikus elnöke. Mellesleg Kennedy elnöksége, halála és temetési ceremóniája is segített a katolikusok elfogadásában. Bár a fekete kisebbség manapság a Demokrata Párt hagyományos szövetségeseinek számít, ez is csak később alakult ki. A polgárháborút követően az egykori rabszolgák döntő többsége Abraham Lincoln pártjára, a Republikánusokra szavazott, ami jellenző volt egészen a 30-as évek elejéig, és csak a New Deal intézkedései után váltak a feketék demokrata szavazókká. A kép, miszerint az egyre nagyobb számú latinok is demokrata szimpatizánsok, szintén némi árnyalásra szorul. A kutatások ugyanis azt mutatják, hogy a legális státusúak, a hosszabb ideje az Egyesült Államokban élők és második generációsok körében egyre magasabb a Republikánus Pártot választók aránya.

A jelenlegi menekülthullám elsődleges célországának számító Németországban eddig is jelentős számú bevándorló és áttelepült élt. Míg a bevándorlók elsősorban Törökországból és Dél-Európából érkeztek, az áttelepültek Kelet-Európa, elsősorban a Szovjetunió és utódállamai, Lengyelország és Románia német kisebbségeihez tartoztak. Utóbbiak száma jelentősebb, mint gondolnánk: míg az országban mintegy 2,7 millió török származású német állampolgár él, az áttelepültek száma 3,2 millió.

A Kelet-Európából áttelepült németek hagyományosan a kereszténydemokrata CDU-t, a bevándorlók a szociáldemokrata SPD-t támogatták. Előbbiek pártválasztását magyarázta, hogy a CDU aktívan támogatta az áttelepülést, míg a török származásúak osztályhelyzetük, szakszervezeti kötődésük és a jobboldal keresztény jellege miatt döntöttek az SPD mellett. Az is fontos körülmény, hogy a kommunista országokból áttelepült németek érhetően nem tudnak azonosulni a baloldali pártokkal. Annak ellenére, hogy a CDU tett gesztusokat a török származású németek felé (ők jelöltek először muszlim vallású nőt képviselőnek), és az SPD renoméját megtépázta Thilo Sarrazzin egykori szociáldemokrata politikus iszlámellenes könyve, a 2013-as választásokon a török származásúak 88%-a valamelyik baloldali pártot (SPD, Balpárt, Zöldek) támogatta, jóllehet ebben a kutatásban a szavazati joggal nem rendelkezők is részt vettek. Bár a német ökopárt főleg a magasabb státuszúak pártja, a Zöldek a török származású társelnök, Cem Özdemir miatt lehet népszerű a bevándorlók körében.

A bevándorlólét tehát hatással van a szavazói viselkedésre, de nem közvetlenül, hanem a közösségükre jellemző valláson, foglalkozáson, társadalmi státuszon és a kollektív élményeken keresztül. Ha a bevándorlók egy idő után egyre kevésbé viselkednek elkülönült társadalmi csoportként, úgy egyre inkábbb a többségi társadalomra jellemző szavazói magatartást követik. A paradoxon tehát abban áll, hogy a minél sikeresebb integráció nyomán veszíthetik el a baloldali pártok a bevándorlók szavazatait.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.