Nemzeti Dohányboltok–Dohányzás Visszaszorítása – 1:0

  • Reiner Roland
  • 2015. július 3.

Liberális szemmel – Republikon

Jól látszik, hogy a nemzeti dohányboltok nem csökkentették Magyarországon a dohányzók arányát. Az átlagos napi mennyiség kismértékben még nőtt is.

A dohánypiac 2012-es, alapvető átalakítása után újra napirendre került a dohányügy – igaz, a bevándorlókkal kapcsolatos kormánykommunikációs offenzíva miatt jóval kevesebb figyelmet kapott. Miközben a lakosság talán lassan hozzászokik a nemzeti dohányboltok rendszeréhez, a múlt heti információk szerint az Európai Bizottság hamarosan kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarország ellen a dohánykereskedelem gyanús szabályozása miatt.

A kormány továbbra is a dohányzás elleni harc egyik eszközének tekinti a piac szabályozását, noha a trafiktörvény utáni helyzet, a furán elbírált pályázatok, a győztesek későbbi, még kedvezőbb helyzetbe hozása egyaránt azt jelzi, hogy itt elsősorban a piac újraelosztása volt a cél. Ettől függetlenül érdemes megvizsgálni, hogy a dohányiparral és dohánypiaccal kapcsolatos átalakítások hogyan hatottak a lakosság dohányzási szokásaira. A 2012-es törvény címe (2012. évi CXXXIV. törvény a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről) és indoklása is ezt a célt jelölte ki, és a kormány a mai napig ezzel az üzenettel tereli el a szót, ha a dohányipar mögötti gazdasági érdekekről kérdezik. Nem véletlen, hogy miután a múlt héten a központi dohányellátás kapcsán újra reflektorfénybe került a téma, Lázár János előállt az egyforma kinézetű cigarettadobozok ötletével, mint a kormányzat legújabb tervével a dohányzás visszaszorítására.

Noha a kormány részéről nem állnak rendelkezésre hatástanulmányok és felmérések, az Eurobarometer-kutatások (Eurobarometer 82.4) segítségével reális képet kaphatunk arról, hogyan változtak a dohányzási szokások Magyarországon (és az Európai Unióban) az elmúlt évek során. A most bemutatott kutatás 2014 decemberében készült, míg az előző hulláma 2012-ben – így alkalmas arra, hogy a trafiktörvény és az azt kísérő rendelkezések hatását bemutassa.

false

A dohányzás csökkentése ugyanis önmagában üdvözlendő cél lenne: Magyarországon a 2015-ös felmérés szerint 30 százalék a rendszeres dohányzók aránya, ez a hatodik legmagasabb arány a tagállamok között. A 2012-es méréshez képest érdemben nem változott ez az arány, mindössze két százalékpontot csökkent (ez megegyezik a teljes, 28 országos aránnyal). Beszédes a leszokással kapcsolatos arány, ami Magyarországon a legalacsonyabb az egész Európai Unióban: mindössze 11 százalék nyilatkozott úgy, hogy korábban dohányzott, de mára abbahagyta (az uniós átlag 20 százalék). Amellett, hogy a dohányzók aránya nem igazán csökkent, a fogyasztásuk némiképp megnőtt: 2014-ben a magyar dohányosok átlag 16,1 szál cigarettát szívtak el, ami fél szállal több, mint 2012-ben volt.

Milyen dohányterméket fogyaszt (rendszeresen vagy alkalmakként)? Magyar adatok, 2014.

Milyen dohányterméket fogyaszt (rendszeresen vagy alkalmakként)? Magyar adatok, 2014

 

Ahol viszont látszik a dohánypiac átalakításának hatása, az a dohányfogyasztás átalakulása: a magyar fogyasztók igen nagy hányada a dobozos cigarettáról áttért a kézzel sodort cigarettára. Utóbbi használatának aránya a 2012-es 25 százalékról 45 százalékra ugrott. Jól látszik, hogy semelyik másik EU-s országban nem történt ekkora belső átrendeződés. Mindez vélhetően az áremelkedéssel függ össze: a cigaretta ára ugyanis a legfontosabb faktor Magyarországon (91 százalék szerint fontos a választáskor az ár – ennél csak a görögök 92 százaléka magasabb). A választási szempontok alapján a kormány legújabb, egységes doboztervének sem lesz különösebb hatása: ez a legkevésbé fontos szempont úgy Magyarországon, mint az EU egészében. A magyar válaszadók csupán harmada jelezte, hogy ez valamennyire fontos szempontként jelenik meg a döntésében.

Amiben a kormány sikeresnek tekinthető, az a tiltó szabályozás: mind a zárt terekről való kitiltás, mind a dohánytermékek reklámjainak szigorítása visszaigazoltan működik. A bárokban dohányzás a 2012-es 58 százalékról 9-re, míg az éttermekben 32-ről 7 százalékra csökkent. A tiltás láthatóan jó módszer: a magyarhoz hasonló törvényt hozó Luxemburgban hasonló szintre zuhant az arány – 8 százalékra a 2012-es 87 százalékkal szemben. Ami a reklámokat illeti, a magyar válaszadók negyede találkozott dohányhirdetéssel az elmúlt 12 hónapban, ami 18 százalékpontos csökkenés, és jóval az EU-átlag alatt van.

Jól látszik tehát, hogy a nemzeti dohányboltok és az egyéb piaci átalakítások nem csökkentették Magyarországon a dohányzók arányát, csupán a fogyasztás belső átrendezését érték el, elsősorban a magasabb árakkal. A kitiltásokkal párhuzamosan nem csökkent a dohányzás: a helye talán megváltozott, de az átlagos napi mennyiség kismértékben még nőtt is. Ha a kormány valóban a dohányzás visszaszorításáért akarna küzdeni, úgy sokkal inkább a leszokásra kéne koncentrálnia és a megelőzésre – ebben ugyanis sereghajtók vagyunk az EU-ban.

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.

Nagykapu

Aj Vej-vej következetesen és mindenáron, minden megnyilatkozásával, ideértve a műalkotásait is, az emberi szabadságról, mint alapvető jogról beszél. Nála nincs kiskapu és mellékzönge: az üzenet a kezdetek óta ugyanaz. A kifejezési formák változtak, azok is szervesen egymásból építkezve.