Tarlós most is számíthat arra, hogy nem megy el szavazni a választók fele

  • Mikecz Dániel
  • 2017. szeptember 15.

Liberális szemmel – Republikon

A népszavazás belengetése 10 éves recept – egyszer már bejött neki.

Váratlan lépésként hatott Tarlós István hét eleji bejelentése, miszerint népszavazást kezdeményezne a Római-partra tervezett mobilgát nyomvonala kapcsán. Tarlós azzal érvelt, hogy már „nem szakmai vita folyik az ügyben”. A természetes partszakasz és az ártéri erdő megvédéséért küzdő civil szervezetek üdvözölték a főpolgármester kezdeményezését, a Maradjanak a FÁK a Rómain nevű csoport pedig részleges győzelemként értékelte a döntést. Tarlós lépésében többek szerint szerepet játszhatott az, hogy éppen a héten járatta le magát egy zsidózással szövetségese, az ártérre építkezők és egy helyi szálloda érdekeit képviselő Római-partért Egyesület. Az említett Maradjanak a FÁK a Rómain nevű csoport szerint a civilek alternatív javaslatának szakmai hitelessége is meghátrálásra kényszeríthette a főpolgármestert.

A fővárosi ellenzéki politikusok szintén támogatják a népszavazást,

hiszen többen maguk is kezdeményezték azt a közgyűlésben vagy az illetékes választási bizottságoknál. Tarlós maga is utalt arra, hogy meg kell várni a Kúria döntését, ugyanis az Együtt és a Párbeszéd által benyújtott népszavazási kezdeményezés kapcsán nem eldöntött, hogy egyáltalán a főváros az illetékes a nyomvonal kijelölésében. Juhász Péter és Béres András, a két párt képviselője jelezte, hogy hajlandó egyeztetni a népszavazás kapcsán, bár a Kúria dönthet úgy is, hogy ki sem írható az.

Maga a népszavazás kezdeményezése nem új eszköz Tarlós István arzenáljában. Óbudai polgármesterként 2006-ban a Hajógyári-szigetre tervezett 400 milliárdos Álom Sziget beruházás ügyében írt ki népszavazást a kerületi közgyűlés egyetértésével. Akkor szintén környezetvédők, például a Védegylet tiltakozott a megnövekedett forgalom, a zöld területeket elnyomó építkezés ellen. A helyi népszavazáson

a részvételi arány végül mindössze 14,4 százalékos

volt, így az nem volt érvényes. Tarlós most is arra számíthat, hogy nem menne el szavazni a fővárosi választók legalább fele.A Republikon Intézet kutatása szerint ellenzékinek tekinthető Budapest, ráadásul a budapestiek többsége nem a part menti nyomvonalat támogatja, ahogy az a Greenpeace által megrendelt közvélemény-kutatásból kiderül. Ha azonban azt vesszük figyelembe, hogy a legutóbbi önkormányzati választáson is 43 százalékos volt a részvétel, úgy erősen kétséges, hogy érvényes lenne a kisebb horderejű népszavazás.

Ellentétben a választásokkal,

a fővárosi Fidesznek nem áll érdekében mozgósítania választóit,

és minden bizonnyal kevesebbeket érint és érdekel az ügy a Római-parttól távolabb eső kerületekben. Az ellenzéki pártok részéről ugyanakkor kockázatos a népszavazás, hiszen nem tehetik meg, hogy nem állnak bele, de fél évvel a választások előtt kínos magyarázgatásra szorulnának a 40 százalékosnál alacsonyabb részvétel esetén. A Római-part jövője természetesen fontos minden az abban elkötelezett számára, azonban nehezen lehetne belőle egy magas részvételt garantáló, rendszerbontó, szimbolikus ügyet faragni. A Momentum kezdeményezte NOlimpia-kampány azért lehetett sikeres, mert végső soron országos jelentőségű ügy az olimpiarendezés, és a stadionépítések 7 éve részei az ellenzéki diskurzusoknak. Akár nem kiírható, akár érvénytelen lesz a népszavazás, mindkét esetben érvelhet azzal Tarlós István, hogy politikai hangulatkeltésre használták az ügyet a környezetvédők és az ellenzékiek, a döntést pedig a „szakmai racionalitás” alapján kell meghozni.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.