Tarlós újabb eszement terve: Híd a semmibe
galvani.jpg

Tarlós újabb eszement terve: Híd a semmibe

  • Király Dávid
  • 2018. április 26.

Liberális szemmel – Republikon

A legkorábban tíz év múlva megépülő Galvani híd elsősorban olimpiai célokat szolgál, nem a budapestiek valós igényeit.

Tarlós István főpolgármester és Fürjes Balázs kormánybiztos a múlt héten mutatta be Budapest következő dunai átkelője, a Galvani híd terveit. A XI. kerületet a csepeli szigetcsúcson található semmivel, valamint az Illatos úti ipartelepekkel összekötő átkelő a tervek szerint a lehangolóan távoli jövőben, 2028 és 2033 között épül majd meg.

Egy Dél-Buda és Csepel közötti híd építése indokolt, hiszen jelenleg nincs közvetlen kapcsolat Buda és a Csepel-sziget között a városhatáron belül – ebben Tarlós Istvánnak igaza van. Ugyanígy elfogadható Fürjes Balázs azon érve is, hogy mivel az új budapesti hidak felváltva épülnek északon és délen, ezért a Megyeri híd 2008-as átadását követően most a főváros déli része következik.

Arról azonban lehet és kellene is vitatkozni, hogy valóban a Galvani hídra van-e a legnagyobb szükség. A 2024-es olimpia budapesti pályázatáig ugyanis a szakemberek többsége egyetértett abban, hogy Budapest déli részén az Albertfalvai-hídnak kellene elsőbbséget élveznie, az ugyanis nem a későbbiekben fejlesztendő területeket, hanem meglévő, sűrűn lakott városrészeket kapcsolna be a véráramba: Albertfalvát, Csepel belvárosát és Pesterzsébetet.

A Galvani híd kizárólag az olimpiai pályázatnak köszönhetően ugrott az élre, pozíciójának fenntartását azonban a budapesti olimpiai pályázat visszavonása után semmi sem indokolja. A híd átadásának tervezett időpontja (pontosabban igen hosszú intervalluma) azonban árulkodó. A 2024-es nyári olimpiát Párizs, míg a 2028-ast Los Angeles rendezi, a miniszterelnök azonban saját bevallása szerint sem tett le az olimpiarendezésről, és a 2032-es nyári játékok megpályázását fontolgatja. (Arról, hogy miként készíti elő a kormány a 2032-es budapesti olimpiát, részletesen írt a Magyar Narancs áprilisban – a szerk.)

A nem létező olimpia csak azért is megépítendő létesítményei közül persze a híd a legkevésbé eszement. Fontos hangsúlyozni, hogy a Galvani híd hasznos, hiszen az átkelő önmagában – tehát olimpiai ábrándok nélkül – is ösztönzi a ma még nem megfelelő mértékben és módon kihasznált városrészek fejlődését. A kritika oka pusztán a sorrend, hiszen az Albertfalvai-híd megépítésére régóta várnak az érintett területek lakói, míg a Galvani híd társadalmi megtérülése csak közép- és hosszú távon értelmezhető.

Sürgősségét illetően a Galvani híd még csak nem is a második, hanem a harmadik a sorban, hiszen az Óbuda és Újpest közötti kapcsolatot megteremtő, az Újpesti vasúti híd, vagy ahogyan a legtöbben ismerik, az Északi összekötő vasúti híd mellett megépítendő Aquincumi híd ugyancsak több évtizedes ígéret, és az Albertfalvai hídhoz hasonlóan már beépült és sűrűn lakott területeket kötne össze.

Persze semmi gond nem lenne a Galvani híd 2033-as átadásával, ha az addig hátralévő másfél évtizedben elkészülne legalább egy, de akár két új budapesti dunai átkelő is. Bár Fürjes Balázs szerint átlagosan 20-25 évente épül új híd Budapesten, ezt helytelen lenne irányelvnek tekinteni. A legfiatalabb hidunk – csak kisebb részben városi funkciójú, inkább a fővárost elkerülő forgalmat kiszolgáló –, a Megyeri híd 10 éve készült el, épp ideje tehát folytatni a sort.

A Galvani hídtól függetlenül a legjobb persze az lenne, ha a városfejlesztést nem a miniszterelnök hobbija határozná meg, hanem a budapestiek és az idelátogatók igényei, szükségletei.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n.

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

 

Neked ajánljuk