Taxistüntetések: érdekérvényesítés helyett zsarolás?

  • Mikecz Dániel
  • 2016.05.13 10:05

Liberális szemmel – Republikon

Most úgy tűnik, a tüntetések nem javítanak a helyzetükön, viszont rontanak a megítélésükön.

Kedden újra tüntettek a taxisok, akik továbbra is azt követelik, hogy „tiltsák be” az Uber-alkalmazást, de legalábbis egységes szabályok vonatkozzanak a sofőrökre és a gépkocsikra a személyfuvarozásban. Míg ezen a héten a reptérre vezető gyorsforgalmi útnál lassították a forgalmat, korábban a Deák térnél tüntettek, majd több hidat is lezártak a taxisok. Fónagy János még a múlt héten tárgyalt a taxisok szervezeteinek képviselőivel, majd bejelentette, hogy a kormány egy olyan javaslatot nyújt be az Országgyűlés elé, ami szigorítja az engedély nélküli személyszállítás büntetését. Fónagy János a szigorítás bejelentése után azt állította, hogy a taxisok tüntetéseinek nincsen hatása a tervezett intézkedésekre. Arról valóban már februárban beszélt az államtitkár, hogy leszedik a szabálytalan Uber-sofőrök rendszámát, mindez ugyanakkor a taxisok első, januári Uber-ellenes Deák téri tüntetése előtt történt. Nem egyszerű felmérni a tüntetések szakpolitikai következményeit, hiszen a végső szó valóban a politikai döntéshozóké, akiket pedig a tiltakozókon kívül más is befolyásolhat. Tekintetbe véve a kormány elkötelezettségét, úgy tűnik, hogy a taxisok tüntetései fölöslegesek, és csak társadalmi megítélésüket rontják.

false

 

Fotó: MTI

A 2016-os akciók nem az első taxistüntetések. Az egységes tarifa bevezetéséért tüntettek még 2011-ben a budapesti taxisok, majd 2013-ban is közvetlenül annak elfogadása előtt. Az Uber népszerűsége éppen az egységes taxistarifa bevezetése révén drasztikusan megnövekedett áraknak köszönhető. A legemlékezetesebb taxis megmozdulás azonban kétségkívül az 1990-es taxisblokád. A tiltakozás közvetlen előzménye az volt, hogy 1990. október végén az Antall-kormány 65 százalékkal emelte meg a benzin és a gázolaj árát a szovjet szállítások akadozása és az öbölháború okozta világpiaci áremelkedés miatt. A taxisok sikerességét tovább fokozta az, amit Charles Tilly mozgalomkutató úgy nevezett, hogy „catnet”, azaz a kategória (category) és a hálózat (network) egysége. A kollektív akció ugyanis akkor valószínűbb, ha a hasonló társadalmi jellemzők (mint az anyagi helyzet) mellett jelen van még az interakciók sűrű hálózata és a közös társadalmi kategória. A catnet jellemző az azonos hivatásban, munkahelyen dolgozókra, akiket a társadalom is egy kategóriának kezel, mint a pedagógusok, orvosok, közlekedési dolgozók. A taxisok nem tömörültek egy formális szervezetbe, de kommunikációs-információs rendszerük (CB-rádiók) és a közös szakma gyakorlása során kialakult csoportkohézió miatt az ő esetükben is beszélhetünk a catnetről. Indokolja ezt továbbá, hogy a taxisok és fuvarozók blokádja volt a szikra, amely más csoportok tiltakozását is beindította, azonban a taxisok nem kívántak egy össztársadalmi elégedetlenség élére állni, megelégedtek saját pozícióik javításával.

A 2010 utáni taxistüntetések során felmerült az 1990-es eseményekkel való párhuzamok keresése, azonban a szereplők szakmai státuszán kívül nem sok hasonlóságot lehet felfedezni. A legszembetűnőbb, hogy hiányzik a tüntetések társadalmi támogatottsága, hiszen míg a rendszerváltás után az üzemanyag árának emelése több társadalmi csoportot is érintett, addig jelenleg az utasokkal szemben is érvényesíteni próbálják érdekeiket. Az önmagában nem különleges, hogy egy tüntetés apropóját egy magánvállalat tevékenysége okozza. Ilyen esetekben tipikus tiltakozási forma a bojkott, azaz egy adott vállalat termékeinek, szolgáltatásainak nem fogyasztása politikai okokból. A 2000-es években rendre visszatért a Danone élelmiszeripari cég bojkottja a Győri Kekszgyár vélt vagy valós bezárása miatt. Egy másik helyzet, amikor a tiltakozók a döntéshozókra helyeznek nyomást, hogy büntesse meg az adott gazdasági szereplőt, szabályozza tevékenységét. Ilyenek a kavicsbányák, hulladékégetők, környezetszennyező üzemek elleni tüntetések. A taxistüntetések az utóbbi kategóriába tartoznak, hiszen a döntéshozókat kívánják rávenni arra, hogy „tiltsák be az Ubert”.

Az elmúlt hetek megmutatták, hogy a taxisok képesek arra, hogy a catnet révén megszerveződjenek, akcióikkal felhívják magukra a figyelmet, és rendelkeznek nyomásgyakorló képességgel is. A taxisoknak joguk van arra, hogy a békés gyülekezés gyakorlásával hangot adjanak pozíciójuk romlásának, és követeljék az egységes szabályozást. Az egységes tarifáért folytatott korábbi tüntetések tükrében azonban úgy tűnik, hogy nem érdekérvényesítésről, hanem zsarolásról van szó. Mindennek a taxisokról kialakult kép sem kedvez. A tüntetések során ugyanis nem csupán a döntéshozókra helyezett nyomás lehet a cél, de fontos a közvélemény szimpátiájának megnyerése is. A taxisok azonban elmulasztották megértetni a fővárosiakkal, hogy miért érdemes támogatni ügyüket, és ők miben hajlandók engedni az utasok érdekében.

Neked ajánljuk