Az első magyar pilótajáték története – Aranyos Margit balladája

  • Stemler Miklós
  • 2015. június 21.

Riport

Tribuszerné megtalálta a tökéletes rejtekhelyet: az Országos Rendőr-főkapitányság közelében bérelt szobát. A nagy magyar szélhámosnő kalandjai e heti nyomtatott kiadásunkban! Részlet.

Tribuszerné megtalálta a tökéletes rejtekhelyet: az Országos Rendőr-főkapitányság budapesti épületének közelében bérelt szobát. Bujkálása évei alatt saját bevallása szerint azon dolgozott, hogy nyomára jusson annak a több mint 800 millió forintnak, amely a nyomozó hatóság és a saját számításai közötti különbség volt, és amely különbséget szerinte a már az ügy kirobbanása után kiállított és visszadátumozott hamis szerződések okozták. Mindezt egy 1999 tavaszán nyilvánosságra került videofelvételből tudjuk, amit az akkor másfél éve szökésben lévő Tribuszerné bátyja juttatott el a Komló Tv-hez. Vélt igazát Tribuszerné azért sem tudta bizonyítani, mert néhány hónappal ezután a rendőrség elfogta. A 24 ezer befektetőt 1,35 milliárd forintos kár érte, a betett pénzükből összesen 24 százalékot kaptak vissza.

Tribuszerné menti az irháját (jobbra lent)

Tribuszerné menti az irháját (jobbra lent)

Fotó: Müller Andrea/PécsMa.hu

Tribuszerné 2005-ben szabadult. Szabadlábra kerülése után egy ideig – állítása szerint – a televíziós személyiségből multi level marketing guruvá avanzsált Kósa L. Adolf mellett dolgozott, bár bejelentett munkaviszonnyal nem rendelkezett. 2008-ban végül jött az újabb nagy terv, ami miatt most újra börtönben ül.

Játszd újra, Margit!

„Margitka egyfajta Robin Hood volt: összeszedte a pénzt, és elosztotta a szegények között” – válaszolja egyik beszélgetőtársunk arra a kérdésre, hogy Tribuszerné a 24 ezer károsult és több mint egymilliárd forintos kár után miként csalhatott ki újra pénzt emberektől.

Tribuszerné visszatérése idején Komló szomorú árnyéka volt önmagának, a bányák bezárása után ezrek hagyták el a várost, a 2008-as pénzügyi válság utáni Elcoteq-csőd pedig megadta a kegyelemdöfést. A második Tribu-ügy paródiája volt csupán a 90-es évek nagy balhéjának – bár ez nyilván nem vigasztalja azt a 11 embert, aki 22,7 millió forinttal ragadt bent.

Margitka 2009-ben költözött a Komlóhoz tartozó Mecsekjánosiba, ahol egy családi házat bérelt. A szomszédok szerint az asszony nem sok vizet zavart, csendes volt és visszahúzódó, ám közben elkezdte újraépíteni üzleti körét. Igaz, lényegesen szerényebb méretben. Az egyik történet szerint egy foltvarró vállalkozás beindításához kért kölcsönt, amiért évi 60 százalékos kamat járt, amennyiben valaki egymillióval csapott bele a tuti üzletbe; félmillióért csak 30 százalék volt a juss. Másokat egy állítólagos német cég megbízottjaként keresett meg.
A történet e pontján valószínűleg nem meglepő fordulat, hogy sokan egy fillért sem láttak végül.

Tribuszerné a legváltozatosabb indokokkal nyert újabb és újabb haladékot a fizetésre. A birtokunkba került SMS-ek alapján egyszer a bank zárt be, másszor a pénzt megforgató cég magyar és német vezetőségének a látogatása miatt nem tudott fizetni. Egyszer egy adóhatósági vizsgálat is közbejött, Tribuszerné ennek elhúzó­dásáról a cég magyarországi vezetője, Rakonczay Ádám üzenetének továbbításával számolt be – a rendőrség a nyomozás során nem akadt a hangzatos nevű személy nyomára, ahogyan társának, Czifrai Ödönnek sem. 2010 novembere végén aztán nem volt több halasztás, Tribuszerné a Budapestről futárral hozatott pénzzel várta befektetőit otthonában – ám pechére a pénzt hozó férfi öt perc múlva visszatért és egy konyhakéssel fenyegette meg a védtelen asszonyt. A rendőrség néhány hónapos nyomozás után arra jutott, hogy sem a futár, sem az állítólagos német cég nem létezik.

A 63 éves nő most a pécsi börtönben tölti a csalásért és a hatóság félrevezetéséért kapott négy és fél éves büntetését. Az előzetesben töltött időszak beszámítása (az elsőfokú bíróság most gondosabban járt el, mint 1996-ban) és megromlott egészségi állapota miatt hamarabb szabadulhat.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?