Uber vs. taxisok

Miben utazik a kormány?

  • Magyar Krisztián
  • 2015. június 21.

Riport

Több helyen már elgáncsolták, nálunk egyelőre csak látszatintézkedések voltak a budapesti taxisok első számú ellenségével, az Uberrel szemben. Az amerikai cég némi diplomáciai hátszéllel a kormánynál is lobbizhat.

Világszerte egyre népszerűbbek az úgynevezett sharing economy, vagyis a megosztáson alapuló közösségi gazdaság vívmányai. Ezek közül Magyarországon eddig a taxisok, illetve a szállodások rémálma, az Uber és az Airbnb vált ismertté, mivel hazánkban is egyre többen használják a hagyományos közvetítést kiiktató, online rendszeren igényelhető, a piaci áraknál jóval olcsóbb szolgáltatásokat. A legtöbb ország láthatóan nem készült fel arra, hogy a hagyományosan működő piac és a ­sharing economy feltörekvő szereplői békésen megférjenek egymás mellett úgy, hogy az utóbbiak adófizetési kötelezettségei is jól ellenőrizhetők legyenek.

Az is kétséges, hogy a „közösségi” jelző megáll-e még: az Ubert vagy az Airbnb-t működtető cég ma már egy egyre sikeresebb üzleti modell szerint működik. E vállalkozások egy-egy applikációval vagy könnyen kezelhető online felülettel és kiváló marketinggel váltak az adott piaci szegmens világméretű szereplőivé úgy, hogy ehhez nem kellett taxikat vagy szállodákat vásárolniuk, és alkalmazottak tíz­ezreit havi fix bérezés alapján fizetniük. Hogy mindeközben mennyire tartják be a szabályokat, arról megoszlanak a vélemények.

 

Taxi, de mégsem

 

A legnagyobb botrányt a már 58 ország 200-nál is több nagyvárosában megjelenő Uber térnyerése okozza. Az öt esztendeje indult vállalkozás értéke becslések szerint hamarosan a 200 milliárd dollárt is meghaladhatja. A cég terjeszkedése egyre több indulatot vált ki a taxi­társaságok körében, több országban – egyebek közt Franciaországban, Spanyolországban és Németországban – már betiltották a szolgáltatást, ahol pedig megvetette a lábát, ott balhék kísérik a tevékenységét.

Az Uber és a hasonló szolgáltatásokat nyújtó társaik a legtöbb helyen úgy működnek, hogy az ő sofőrjeikre ne vonatkozzanak az adott ország taxizást szabályozó rendeletei – vagy ha vonatkoznak is, hát nem foglalkoznak vele. Sok helyen azt is elérték, hogy a hatóságok ne tudjanak ellenük hatékonyan fellépni, jóllehet ők is pénzért kínálnak olyan szolgáltatást, amely kísértetiesen hasonlít a taxizáshoz. A cég térnyerése az elnéző jogszabályi környezet mellett annak köszönhető, hogy a fuvardíj olcsóbb a hivatásos és engedéllyel működő taxisokéinál: Budapesten az alapdíj a taxisok 450 forintos ára helyett 300, a kilométerenkénti tarifa pedig 280 helyett 130 forint. De meggyőző a pofonegyszerű működés is: nincs telefonálgatás, bizonytalan várakozás a taxira, hiszen egy mobilalkalmazás és néhány kattintás segítségével úgy rendelhetünk magunknak autót, hogy folyamatosan nyomon kísérhetjük az útját a megérkezésig. Fizetni is az Uber rendszerén kell, nem a gépkocsi vezetőjének, akit viszont az út végén értékelni is lehet. A fuvardíj 20 százalékát nyeli be az Uber, a maradék 80 százalékot visszaosztja a saját autóval furikázó sofőrnek.

Budapesten tavaly novemberben indult az Uber, azóta forronganak a taxisok. Szerintük nem fair, hogy míg nekik és az autójuknak számos előírásnak meg kell felelniük, addig a közösségi fuvarszolgáltató sofőrjeit szinte semmilyen alkalmassági vizsgán nem vizsgálják, a kocsijukat nem kell sárgára festeniük, és nincs kötelezően érvényes tarifa, illetve taxióra sem. Azt is nehéz ellenőrizni, hogy a sofőrök adóznak-e a bevétel után.

Ahogy az sem világos, hogy a cég mekkora szeletet szakít ki a magyar piacból, hiszen az Uber valós magyarországi tevékenysége nem az itteni cégen keresztül zajlik; a bevétel nem az itt bejegyzett Uber Hungaryhoz kerül, amely így érdemi adófizetést sem teljesít.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) lapunk megkeresésére azt közölte, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elkezdte az Uber-sofőrök ellenőrzését, és akár 200 ezer forintos bírságot is kiszabhatnak a szabálytalanságon ért autóvezetőkre. Annak, aki gazdasági tevékenységet végez (például pénzért fuvarozza a mobilalkalmazáson keresztül rátaláló utasát), adószámot kell kérnie. Ha az Uber-sofőr ezt elmulasztja, bírságra számíthat, majd utólagos ellenőrzésre is, amikor azt vizsgálják, hogy a sofőr bevallása megfelel-e a valóságnak, szerepel-e benne minden bevétele. Ha nem, akkor a revizorok a személyszállításból származó eltitkolt bevételt megbecsülik, és kiszámolják az eltitkolt adót – közölte velünk az NGM. Ahhoz, hogy ne legyen semmi gond, a gépkocsivezetőnek számlát kellene adnia úgy, hogy közben áfát számol fel (vagy olyan vállalkozási formát választ, amellyel alanyi adómentes lesz). A sofőrnek a járulékokat is fizetnie kell maga után bizonyos esetekben.

Az Ubernél és az ahhoz hasonló rendszerekben működő sofőrök a legtöbb esetben nem adóznak tevékenységük után, így a NAV-ellenőrzésnek – ha valóban lesz ilyen – lehet némi elrettentő hatása. Ám a rendszer bizonnyal tovább bővül Budapesten, hiszen mindig lesznek új belépők. A Magyar Taxis Szövetség elnöke, Metál Zoltán szerint nem csupán az adózási kötelezettségek feltételezett elmaradása miatt kellene fellépni az Uberrel szemben, hanem mert az uberes sofőröknek nincs meg­felelő képesítésük, taxiórájuk, adószámuk. Amúgy a taxisok és a kormány közötti feszültség esetében az Uber ügye csak olaj a tűzre, mivel még mindig nem fogadták el az elvileg már rég elkészült új rendelettervezetet a taxis tevékenység egységes szabályozásáról. Emiatt a szakmai szervezetek Orbán Viktorhoz fordultak – a kormány a rendeletet áprilisra ígérte, ehhez képest nem történt semmi. (Ez egyebek közt rögzítené a taxik műszaki követelményeit és életkorát, a taxisokra vonatkozó képzési és továbbképzési kötelezettségeket és így tovább. Arról nem tudni, hogy a javaslat az időközben berobbant Uber ügyét is szabályozza-e.)

Az amerikai Uber magyar kormányzati szereplőknél is lobbizhat annak érdekében, hogy minél tovább működhessenek különösebb állami kontroll bevezetése nélkül. Úgy tudjuk, magas rangú kormánytagokkal is tárgyaltak az Uber képviselői, és ügyüket az amerikai nagykövetségről is segíthetik. Bár az érintett szerint ez csupán a véletlen műve, tény, hogy az Uber Hungary kézbesítési megbízottja az a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda, amelynek tagja volt a jelenlegi igazságügyi miniszter is. Trócsányi László már 2007 óta szünetelteti ügyvédi praxisát, és elvileg bevétele sincs az irodából, de az egybeesés nem nyugtatja meg a gyanakvókat.

 

Megoldás Brüsszelből

Az Uber az EU-nál is lobbizik, miután Európában egyre több helyen tiltják be a rendszert. Neelie Kroes, a digitális ügyekért felelős egykori európai biztos többször nyilvánosan is kiállt a cég mellett, sőt egy közleményben rosszallta is azt a belga bírósági döntést, amely korlátozta az Uber tevékenységét. Jelenleg az Európai Bizottságban Anders Ansip és Günter Oettinger felel a digitális ügyekért, de ők egy­előre kerülik a nyílt állásfoglalást. Az Európai Bizottság több konferenciát is rendezett a ­sharing economyról, és ezeken meg a szakmai egyeztetéseken vendégként az Uber munkatársai is megnyilatkozhattak. A párbeszédet erősítheti Ujhelyi István is, aki tíz képviselőtársával együtt írásos nyilatkozattal fordult az ­Európai Bizottsághoz, hogy politikai iránymutatást kérjen a megosztáson alapuló közösségi szolgáltatások szabályozásához. A szocialista EP-képviselő lapunknak elmondta, hogy a jobb, olcsóbb szolgáltatások megjelenése és szélesebb elterjedése mindenképpen pozitív, amelyet támogatni, ösztönözni kell – ugyanakkor a gazdasági és a társadalmi életet jelentősen befolyásoló kezdeményezések nem maradhatnak szabályozás nélkül. Nem maradhat például így az, hogy a hagyományos szereplők (taxisok, szállodák, hotelek) csak hátrányos feltételekkel tudnak versenybe szállni a trónkövetelőkkel. Ujhelyi szerint „ha nem azonosak a feltételek, az igazságtalan, és piaci deformációhoz vezet”. Azt sem szabad elfelejteni: bár az új szereplők új munkahelyeket is teremthetnek, az agresszív térnyerés miatt a szektor másik oldalán épp emiatt válhatnak feleslegessé munkavállalók. Mindent egybevetve megfelelő feltételek és garanciák nélkül sem az Ubert, sem az Airbnb-t nem lehet támogatni a hagyományos szereplőkkel szemben.

Violeta Bulc, az Európai Bizottság közlekedéspolitikáért felelős biztosa korábban kilátásba helyezte: figyelni fogják az európai tagállamok személyszállítási szolgáltatásait, leginkább az Uber térnyerése miatt. Bulc inkább pozitívnak értékeli a folyamatot, miközben a szabályozást ő is kiemelten fontosnak tartja. Hasonló a véleménye az unió belső piacáért és a vállalkozáspolitikáért felelős biztosnak is. Elż­bieta Bieńkowska Ujhelyi István egy korábbi megkeresésére kifejtette: tudják, hogy van igény az uniós fellépésre is, ezért kész konstruktív párbeszédet folytatni az (ellen)érdekelt felekkel. Ezután dönthetnek arról, hogy szükséges-e uniós szinten intézkedni. Kérdéses viszont, hogy a körülményes brüsszeli döntésmechanizmus hozhat-e gyors előrelépést. Az sem világos, hogy ez lenne-e a megoldás esélye: az érintett területek ugyanis vagy megosztott (közlekedés) vagy nemzeti hatáskörben vannak (turizmus), ahol az európai uniós intézményeknek csak tanács­adási lehetőségük van.

Amíg Franciaországban, Németországban, Spanyolországban eredményes volt a taxisok tiltakozása, Budapesten érdemben nem lépett a kormány. Kérdés, meddig tartható ez az állapot. Egy kisebb figyelemfelkeltő megmozdulást márciusban tartottak már a fővárosi taxisok, de úgy tudjuk: ha a kormány tovább húzza a helyzet rendezését, nem kizárt a főváros közlekedését hosszabb-rövidebb időre teljesen megbénító vagy lassító akció sem – még ha az érdekképviseletek közül nem mindegyik szeretné is ezt.

Amíg a taxisok az Uber, a szállodaipari szereplők világszerte az Airbnb térnyerése miatt aggódhatnak. Ennek lényege, hogy általában magánszemélyek a saját lakásukat vagy szobájukat ajánlják fel turistáknak a szállodai áraknál jóval olcsóbban.

 

Szálloda a szobában

 

A turista és a szállásadó egy netes felületen találhat egymásra; lehet kivenni lakást néhány napra és hosszabb időre is. Az Airbnb rendszerén kell foglalni és fizetni, ezért a cég – hasonlóan az Uberhez – jutalékot zsebel be. E 21. századi zimmer frei hódít Magyarországon is, de előkerültek az adózással és engedélyeztetéssel összefüggő problémák is. A szállodások számára az új piaci szereplők megjelenése versenyhátrányt okoz, hiszen míg a hoteleknek meg kell felelniük egy rakás egészségügyi, tűzvédelmi vagy adózással kapcsolatos szabálynak, a lakásokat kiadóknál ezek az előírások – és az azokból fakadó költségek – alig vagy egyáltalán nem jelentkeznek. Ezért lehet az is, hogy míg egy Airbnb-n keresztül foglalt budai, a Lánchíd lábánál található lakás két személyre éjszakánként 15 ezer forintból is kihozható, addig egy hasonló kondíciójú szállodánál az ár jóval magasabb. A kínálat pedig egyre nagyobb, hiszen csak Budapestre ezernél is több lakást regisztráltak a közösségi rendszerben.

A lakáskiadásból származó bevétel után hivatalosan be kell fizetni a kötelező járulékokat, és számolni kell az idegenforgalmi adóval, illetve azzal, hogy több önkormányzat az ilyen ingatlanokra különadót is kivethet. A rendszerben regisztrált lakástulajdonosok közül volt, aki lapunknak azt mondta, már ott tart, hogy a főszezonban annyi a vendége, hogy ebből is elég jól meg tudna élni. Igaz, ő Budapesten két lakásban is fogadja a vendégeket, és ha kell, azt is megosztja, amelyikben ő él. Mint hangsúlyozta, ekkora tételnél ő már nem kockáztat, ezért kiváltotta a vállalkozói engedélyt. Egy megkérdezett vidéki lakástulajdonos viszont eddig egyáltalán nem foglalkozott az adózással, és bár tisztában van ennek kockázatával, egyelőre nem is tervez ezen változtatni. Beszéltünk olyan vidéki szál­lásadóval is, aki nem a lakását, hanem a már évtizedek óta működtetett vendégházát regisztrálta az Airbnb-re. Szerinte e regisztrációs lehetőség miatt a magánszál­lás­adóknak nem is igazi konkurencia a rendszer.

Úgy tudjuk, szállodaipari szervezetek már jelezték észrevételeiket a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, ám a komoly fellépéshez újra kellene szabályozni a lakások kereskedelmi szálláshelyként történő bérbeadását. Jelenleg nálunk „egyéb szálláshely-szolgáltatás” címen teljesen legális, ha valaki a fentebb említett módon adja ki a lakását. Ehhez csupán a helyi önkormányzat engedélye kell meg egy adószám – és jöhet a vendég.

Neked ajánljuk