Így futtatták a Csongrád megyei lányokat Szép Sanyikáék Franciaországban

Riport

Több forrásunk úgy tudja, hogy a külföldi terjeszkedés előtt Szeged környékén is szexmunkára fogtak lányokat.

Nyomtatott kiadásunk karácsonyi dupla száma átfogó beszámolót közöl egy szegedi illetőségű prostitúcióhálózat franciaországi tündökléséről és magyarországi bukásáról. Az alábbi részlet rögzíti az alapszituációt, az egyszer hihetetlen, másszor meg nagyon is ismerős fordulatokat tartalmazó cikk pedig az újságárusoknál kapható aktuális Magyar Narancsban olvasható.

Tehát Szép Sanyikáék nagyjából 40 lányt futtattak Franciaország több városában, Bourdeaux-ban, Nizzában és főként Strasbourgban. A lányok jellemzően Szeged környékiek, Csongrád megyeiek. Több, az ügyet ismerő forrásunk úgy mesélte, a lányokkal „szépen bántak”, nem erőszakkal vitték ki őket Franciaországba. Ott aztán utcán és bérelt lakásokban egyaránt dolgoztak, több tízezer eurós hasznot termelve. A pénz nagy részét Kovácsék elvették tőlük és felélték, illetve abból gyarapították itthoni vagyonukat. Többek között ez okozta a vesztüket, a pénzt ugyanis sokszor pénzküldő szolgálatokkal küldték haza, a franciák pedig a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni (2015. január) és a tunéziai (2015. június) terrortámadásokat követően a terroristahálózatok feltérképezése érdekében egyre nagyobb figyelemmel követték és ellenőrizték az országon belüli és a nemzetközi pénzmozgásokat. A másik ok, amiért fölfigyeltek rájuk a francia hatóságok, forrásaink szerint az lehetett, hogy kezdett jól menni az üzlet és túlterjeszkedtek a saját területeiken. Ezzel pedig belepiszkáltak más klánok érdekeltségeibe…

A részletek a Magyar Narancs nyomtatott kiadásának most megjelent karácsonyi dupla számában olvashatók. A terjedelmes és fordulatokban gazdag riportban luxusautókról, ékszerekről, éjszakai mulatozásokról és még Kis Grófóról is szó esik.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.