Így futtatták a Csongrád megyei lányokat Szép Sanyikáék Franciaországban

Riport

Több forrásunk úgy tudja, hogy a külföldi terjeszkedés előtt Szeged környékén is szexmunkára fogtak lányokat.

Nyomtatott kiadásunk karácsonyi dupla száma átfogó beszámolót közöl egy szegedi illetőségű prostitúcióhálózat franciaországi tündökléséről és magyarországi bukásáról. Az alábbi részlet rögzíti az alapszituációt, az egyszer hihetetlen, másszor meg nagyon is ismerős fordulatokat tartalmazó cikk pedig az újságárusoknál kapható aktuális Magyar Narancsban olvasható.

Tehát Szép Sanyikáék nagyjából 40 lányt futtattak Franciaország több városában, Bourdeaux-ban, Nizzában és főként Strasbourgban. A lányok jellemzően Szeged környékiek, Csongrád megyeiek. Több, az ügyet ismerő forrásunk úgy mesélte, a lányokkal „szépen bántak”, nem erőszakkal vitték ki őket Franciaországba. Ott aztán utcán és bérelt lakásokban egyaránt dolgoztak, több tízezer eurós hasznot termelve. A pénz nagy részét Kovácsék elvették tőlük és felélték, illetve abból gyarapították itthoni vagyonukat. Többek között ez okozta a vesztüket, a pénzt ugyanis sokszor pénzküldő szolgálatokkal küldték haza, a franciák pedig a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni (2015. január) és a tunéziai (2015. június) terrortámadásokat követően a terroristahálózatok feltérképezése érdekében egyre nagyobb figyelemmel követték és ellenőrizték az országon belüli és a nemzetközi pénzmozgásokat. A másik ok, amiért fölfigyeltek rájuk a francia hatóságok, forrásaink szerint az lehetett, hogy kezdett jól menni az üzlet és túlterjeszkedtek a saját területeiken. Ezzel pedig belepiszkáltak más klánok érdekeltségeibe…

A részletek a Magyar Narancs nyomtatott kiadásának most megjelent karácsonyi dupla számában olvashatók. A terjedelmes és fordulatokban gazdag riportban luxusautókról, ékszerekről, éjszakai mulatozásokról és még Kis Grófóról is szó esik.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.