Nyelvtanulás és az új médiumok

A legjobb otthon

  • Urfi Péter
  • 2011. február 10.

Riport

Míg húsz évvel ezelőtt az volt a nagy szám, ha színes képek voltak a nyelvkönyvünkben, ma már semmibe nem kerül úgy megtanulni egy idegen nyelvet, hogy fel sem állunk a gép elől.

"Felnövőben van egy digitális bennszülötteknek is nevezett generáció, mely a neten tölti szabad ideje nagy részét, és ezt megfelelő gyakorlattal és szemlélettel jól fel lehet használni az idegen nyelvek oktatásában - mondja Horváth József, a Pécsi Tudományegyetem Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének docense. - A blog médiumában még nagy lehetőségek vannak, mint a legújabb trendben is, a mobilinternet világában, ahol például a podcastek rendszeres hallgatása lehet segítségére tanulónak, tanárnak egyaránt. A magyar diákok jelentős része tart fenn barátaival rendszeres napi kapcsolatot a Facebookon, és ezt sokan idegen nyelven teszik. Tehát továbbra is igaz, hogy a legfontosabb tényező az egyéni motiváció."

Ám miközben ma még bátran számolhatunk azzal, hogy neten vagy pláne okostelefonon nyelvet tanulni mindenképpen izgalmasabb, mint tankönyvet lapozgatni, egyre jobban látszik, hogy ez önmagában kevés lesz. Tíz évvel ezelőtt lekötötte a figyelmünket bármi, ami mozgott a képernyőn, és hangot adott ki. Ma már ez nem elég. "A modern eszközök használata lassacskán a természetesség és szükségszerűség kategóriájába tartozik, hiszen a mai generáció számára ezek a mindennapok velejárói az élet megannyi területén. Számukra tehát lassanként az lesz furcsa, akár kifejezetten hátrányos is, ha ezek nem szerepelnek a tanulási folyamat során" - hívja fel a figyelmet Dringó-Horváth Ida, a Károli Gáspár Református Egyetem Német Tanszékének docense. A számítógépes nyelvoktatás kutatója szerint ráadásul ma már szakmai körökben megbukott az a nézet, amely az új médiumoknak csodás hatalmat volt hajlamos tulajdonítani. Ma már látják, hogy ezek is "a hagyományos módszerekhez hasonlóan csak a tudatos, didaktikailag megalapozott használat során válnak valóban hasznossá".

Egyelőre kérdéses, hogy az új eszközökkel mihez tud kezdeni a közoktatás. "Igaz, hogy több hazai és nemzetközi támogatási projekt keretében sokat fejlődött az iskolák felszereltsége, de ezek sokszor csak az informatikai oktatás támogatását szolgálták, kevés teret engedve más szaktárgyaknak, és nem mindig kapcsolódott hozzájuk a tanárok megfelelő kiképzése - állítja Dringó-Horváth. - Az Európai Unió felismerte, hogy a modern oktatási eszközök hatékony iskolai elterjedéséhez a felsőoktatáson keresztül vezet az út. Kidolgozásra került egy európai referenciakeret, amely ajánlásokat fogalmaz meg a tanárok oktatás-informatikai kompetenciájának fejlesztésével kapcsolatban, egységes keretet nyújtva az ilyen irányú tanárképzések és továbbképzések számára. Sajnos ennek megvalósulása Magyarországon még hiányos."

Pedig ha a közoktatás be tudná fogni ezt a szelet a vitorlába, annak hatását már rövid távon is érezhetnénk. De a változás semmiképp sem korlátozódik az oktatásra - és ezt persze az oktatásban is érzékelik. "A tantervekben egyre nagyobb szerepet szánnak a praktikus tudásnak. Ilyen szempontból is az autentikus kommunikáció szerepének kell erősödnie, ami azt jelenti, hogy nem mindig a tanárnak kell előírnia, mit tegyen a diák a padban ülős oktatás során" - mondja Horváth József. Az új médiumok legfőbb tulajdonsága éppen az, hogy végtelen mennyiségű autentikus nyelvi anyaghoz biztosítanak hozzáférést, és interaktív kommunikációra sarkallnak idegen nyelven (lásd közösségi oldalak, blogok, wikik - keretes írásunkban a kevésbé közismert, az önképzéshez vagy a fogalomként egyre felkapottabb blended learninghez ["kevert tanulás": a hagyományos és az online tanulás ötvözete] hasznosítható oldalak között böngészünk!)

Ha Stinson mondja

Nyelvtanárokat és középiskolásokat kérdezgetve szintén arra jutottunk, hogy az új médiumok sokat segíthetnek, de nem csodaszerek. Főleg nem nálunk - legalábbis egyelőre. Fekete Anita angoltanár, az üdítő és hasznos tudatosnyelvtanulo.blogspot.com bloggere szerint az állami oktatásban és a nyelviskolákban behatároltak a lehetőségek, "a legtöbb helyen jó, ha egy CD-lejátszó kéznél van". ' főleg magánórákat tart, ahol kedvére válogathat az eszközök között. "Elsősorban arra bátorítom a tanítványaimat, hogy otthon csinálják végig a számítógépes feladatokat - nehogy úgy érezzék, csak 'internetezni' járnak hozzám -, de sokszor az órába is beillesztem, főleg azoknál, akik maguktól nem csinálnák. Mert az, hogy szórakoztatóbb kattintgatni, mint írni, még nem jelenti azt, hogy neki is állnak. Sok tankönyvhöz ma már eleve jár egy interaktív feladatokkal teli CD, ami élvezetesebbé tehetné a nyelvtanulást, mégis általában a fiók mélyén végzi, mert az iskolákban általában sem a lehetőség, sem a szándék nincs meg, hogy használják, a diákok meg miért vennék észre maguktól, mire jó az?" Egy lapunknak nyilatkozó franciatanár olyan helyen tanít, ahol minden teremben van aktív tábla és vezeték nélküli internet (ami korántsem ritkaság). "A beszerzés után a pályázat keretében részt vettünk egy harmincórás képzésen, tehát tudom, hogyan használjam a táblát, mégis legtöbbször úgy érzem, nem éri meg azt a rengeteg energiát, ami egy ilyen prezentáció elkészítésével jár. Kétségkívül van varázsa annak, ha a diákok egy animáción végigkövetik, ahogy az egyik rendhagyó ige ebbe, a másik meg abba a kalapba kerül, de ez a varázs tapasztalataim szerint gyorsan múlik. Az viszont nagyon jó, hogy tudunk anyanyelvi hírportálokat olvasni együtt, vagy ha éppen úgy adódik, karaokézhatunk is."

Az egyik pesti gyakorlóiskola gimnazistáinak beszámolóiból is az derült ki, hogy az iskolai és magánórákon a tanárok nem vagy alig nyúlnak az internethez, és ha néha mégis, akkor többségében ötlettelenül, de legalábbis számukra érdektelenül teszik. Órán kívül viszont mindannyian rendszeresen mozognak különböző nyelvű online közegekben, és ebből saját megítélésük szerint is sokat profitálnak. A letöltött filmeket és sorozatokat eredeti nyelven nézik, a Facebookot és a Youtube-ot sem magyarul böngészik, blogokat és híreket olvasnak "külföldiül". "A híreket a BBC-n és az El Paíson is elolvasom, néha még bekapcsolom a spanyol 24 órás híradót." "Angol filmet felirat nélkül, japánt felirat nélkül vagy japán felirattal nézek." A tanult nyelv mindennapivá válásának hozadéka lehet - a szókincs elkerülhetetlen bővülése mellett - a kiejtés javulása a korábbi korosztályokhoz képest, illetve a magabiztosabb kommunikáció. "Ami a beszélt nyelvi kifejezéseket illeti: néha már azt nehéz megmagyarázni a tanulóknak, hogy egy sokszor hallott kifejezés még nem feltétlenül iskolázott nyelvhasználat, és hogy azért van feljebb a filmekből, zenékből, chatből ellesett fordulatoknál - meséli Fekete Anita. - Nem mintha önmagában baj lenne a szlenggel, csak azt nem értik meg néha, hogy használata csak bizonyos helyzetekben oké, míg máshol igen furcsán hangzik." A természetes kommunikáció ezzel együtt mindenképpen nagy előnye az (indirekt) online nyelvtanulásnak. Ahogy egy nyelvvizsga és érettségi előtt álló diák mondja: "Lassan olyan szinten tudok szlengben beszélni és káromkodni angolul, mint magyarul. A filmek sokat segítettek abban, hogy élőben jobban beszéljek, mert rendben, hogy órán azt mondják, ezt és ezt kell ilyen meg ilyen szituációban használni, de ha azt látom, hogy Barney Stinson is ezt használja, akkor az megragad a fejemben, illetve elhiszem, hogy tényleg ez a jó szó."

Majd a sárkány megtanít

Hevenyészett osztályozási rendszerünk első polcára a komplex nyelvtanuló oldalak kerülhetnek. Ilyen a BBC Learning English szolgáltatása. A gigantikus műsorszolgáltató archívumával és a külön e célra gyártott, kissé bugyuta hanganyagokkal felszerelt oldalon gyakorlatilag minden a fenekünk alá van téve. A BBC leginkább a beszélt nyelvben jeleskedik: egymást érik a szlenges anyagok, a kiejtési gyakorlatok, valamint The Flatmates címmel külön animációs sorozatot futtatnak, ahol szép kiejtéssel, lassan, érthetően beszélnek, és még feliratozzák is nekünk az egyperces részeket (amelyek amúgy olyan ostobák, hogy az már szórakoztató). De ott van még a Funky Phrasals is, ahol "menő" zenék hallgatása közben ismerkedhetünk a vonzatos igék csodálatos világával. Továbblépve innen: a yourdictionary.com a mindentudó egynyelvű szótár mellett több nyelven kínál nyelvjátékokat és rengeteg nyelven keresztrejtvényt.

A következő állomás az ingyenes online kurzusoké. Ha még nem döntöttük el, milyen földrészen szeretnénk csevegni a kocsmárossal, a word2word.com/course.html cím alatt választhatunk mintegy száz különböző nyelv közül. A deutsch-lernen.com ingyenes nyelvtanfolyamán minden leckéhez gyakorlatok, példamondatok és szólisták társulnak, a tesztjükön pedig bármikor lemérhető a nyelvtudás szintje - ilyet egyébként minden nyelven találunk dögivel. A Youtube-on pedig minden nyelvre jut egy csokor lelkes, amatőr videotanító.

Az e-bookok e téren is szép jövő elé néznek. Számos e-book formátumban letölthető anyag, nyelvkönyvek, feladatlapok, nyelvtani anyagok találhatók az ebookz.com gyűjteményében - a fizetős könyvek nyilván jobbak, de ezek se haszontalanok. (Kínában és Japánban manapság a mobiltelefonok a nyelvtanulás új zászlóshajói, de az öreg kontinensen még várni kell kicsit a felfutásra.)

Igazából az interaktivitástól kezd izgalmassá válni a rendszer. A nyelvtanuló blogok gazdái szívesen válaszolnak a kérdéseinkre, és sok apró fortéllyal, kedélyes adalékkal szolgálhatnak. De ha saját, külön bejáratú nyelvtanárra vágyunk, ugyanakkor nem akaródzik óránként háromezret fizetnünk érte, arra is van megoldás. "Recycle your brain" - hangzik a nyelvtanulók által üzemeltetett nyelvcsere.hu szlogenje, és valóban erről van szó: regisztráció során megadhatjuk, milyen nyelveket tanulnánk és melyiket tanítanánk, mindezt milyen szinten, valamint, hogy hol és mikor tudunk rendszeresen találkozni a jövendőbeli partnerrel - és a hétezer, részben külföldi felhasználó között hamar találhatunk társat magunknak. Ugyanezt megtehetjük úgy is, hogy nem lépünk ki a szobából. A sharedtalk.com nemzetközi chatoldal, ahol pár kattintással könnyen választhatunk olyan partnert, akinek az általunk tanult nyelv az anyanyelve, és kezét-lábát törné, hogy magyarul beszéljen hozzá valaki. Lehet levelezni, chatelni és beszélgetni. Mint minden hasonló oldalon, itt is cél, hogy új barátságok szövődjenek, tehát ha nyaralás előtt akarjuk leporolni az ismereteinket, keressünk olyan új cimborát, aki a kiszemelt városban él, és - two in one - egy csapásra szert tehetünk egy önkéntes idegenvezetőre is.

De ha nincs kivel chatelni, ha üresek a közösségi szájtok, akkor még mindig ott van Egon, az öntudatos sárkány. A bámulatos kis szoftverrel igazán jóízűeket lehet beszélgetni angolul - és csak hosszú percek után jut majd eszünkbe, hogy amit csinálunk, talán beteges. Erre guglizz: Chat along with Egon, the dragon!

Figyelmébe ajánljuk

Csődközeli helyzetben billeg a BKV

28 milliárd forint hiányzik a BKV idei költségvetéséből a túléléshez. A közlekedési társaság adósságátütemezést kér, a jövő évi működéshez pedig a BKK-val 30 milliárdos hitelkeretre pályázna. Ráadásul mivel az igazgatósági és a felügyelő bizottsági tagok megbízatása lejárt, több hete törvénytelenül működik, ahogy a többi fővárosi cég is.

Fideszes nagymenőknek is feladhatja a leckét a választókerületek átvariálása

Egy miniszter, egy miniszterhelyettes, valamint a kormányszóvivő számára is új feladat lesz megnyernie a körzetét Pest megyében, amennyiben jelöltek lesznek 2026-ban is. Az pedig egyáltalán nem biztos, hogy az ellenzéket akkora csapás érheti, mint elsőre látszik. Megvizsgáltuk a fővárostól északra eső, a Fidesz által átrajzolni tervezett választókerületek helyzetét.