Módosítás előtt az erdőtörvény

Szaladnak a fák

  • Rácz Tibor
  • 2016. november 26.

Riport

Privatizációt és uniós pénzek csókosok általi lenyúlását sejteti a 2009-es erdőtörvény módosításának előkészítése, amely a magánerdő-tulajdonosoknak kedvezhet.

Kiemelt célnak nevezte az erdőterületek növelését az M1 csatornának nemrég adott interjújában Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. Fazekas a nemzeti erdőstratégiát említve mintegy 600 ezer hektárnyi új erdőterület telepítéséről is beszélt, amit a kormány a következő ötven évre tervez. Ennek ágyazhat meg többek között az erdőtörvény módosítása, amit a napokban bocsát társadalmi egyeztetésre a kormány – igaz, a bevonni kívánt civil szervezetek azt állítják, egyelőre nem ismerik a tervezet pontos szövegét. „Nem került sor a normaszöveg véleményezésére, konkrétumokat nem tudok mondani a törvénnyel kapcsolatban, amíg nem látjuk a konkrét javaslatot” – mondta a Magyar Narancs kérdésére Lomniczi Gergely, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára, aki a szervezetet képviselve részt vett a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsának október végi ülésén is. Szerinte az eseményen nem merültek fel aggályok a törvény koncepciója miatt, rendben lévőnek találják az állam elképzeléseit.

Disszonáns hangok

Ám nem mindenki ilyen derűlátó. A környezetvédő szervezetek képviselői aggódnak a készülő törvényjavaslat miatt, úgy látják, a nem őshonos fafajták (például az akác és a nemesnyár) telepítése csökkentené az erdőterületeken belül az őshonos erdők arányát, azaz romolna a fafajösszetétel. Jelenleg mintegy 2 millió hektárnyi erdő borítja az ország területét, aminek a felét a 22 állami erdőgazdaság kezeli. Az erdővagyon másik fele magántulajdonosok kezében van. A kormány a tervek szerint a következő ötven évben mint­egy 600 ezer hektár új erdőt telepítene, hogy elérje az erdőstra­tégiában szereplő 27 százalékos erdősültségi szintet. A következő öt évben mintegy 25 ezer hektáron telepítenének erdőt, amelyre mint­egy 50 milliárd forintnyi európai uniós támogatás áll rendelkezésre. „Az erdőgazdálkodási törvény jelenleg szigorúan szabályozza az állami erdők tarra vágását, valamint a természetvédelmi és közjóléti szempontoknak is megfelel” – állítja Gálhidi László, a WWF erdővédelmi programvezetője, aki attól tart, a törvény szűkíteni fogja a különleges rendeltetésű, vagyis őshonos fafajokkal borított erdőterületek körét, így több területen lehet tarra vágást alkalmazni. A törvény jelenleg előírja, hogy a védelmi és közjóléti rendeltetésű, állami tulajdonú erdők egyre növekvő – előbb 20, 25, majd 33 százaléknyi – részén faanyag-kitermelést nem szolgáló állományt kell biztosítani még a következő harminc évben. A magánerdőkre vonatkozóan ez a szabály alacsonyabb arányt – egytized, majd egyhatod – határoz meg.

Ipari célra

Ipari célra

Fotó: Balázs Attila / MTI

Valószínűleg köze van a törvénymódosítás benyújtásának közeledtéhez, hogy a magánerdő-tulajdonosok lobbitevékenysége a csúcsra járt az utóbbi évben. Luzsi József, a Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke még a Magyar Tudományos Akadémia Erdészeti Bizottságának jászberényi kihelyezett ülésén is felszólalt, ki­emelve, hogy a 2020-ig rendelkezésre álló uniós támogatás – ő a földművelésügyi miniszter által említett 50 milliárddal szemben már 100 milliárd forintról beszélt – akár „több ezer vidéki munkahely megteremtését eredményezi”. Az utóbbi években a magánerdősök közel 200 ezer hektárt telepítettek, ezek többségét 20 éves vágófordulójú, főleg invazív fajok adják. A magánerdő-tulajdonosokat tömörítő szervezet honlapja Rédei Károlyt, az MTA Erdészeti Tudományos Bizottságának elnökét is idézi, aki szerint a tanácskozásuk legfőbb célja, hogy feltérképezzék, a „kutatás-fejlesztés és az innováció hogyan segítheti a színvonalasabb magánerdő-gazdálkodást”. A földművelésügyi tárca a rövid vágásfordulójú nyárfák telepítését propagálja, legalábbis Ugron Ákos Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős helyettes államtitkára nemrég a nyárfatermesztés helyzetéről szóló szakmai konferencián arról beszélt, hogyan lehet ezen fafajok termesztésének felpörgetéséhez a jogszabályi környezetben optimalizálásokat, egyszerűsítéseket végrehajtani.

Helyet a nyárnak!

Nem tisztázott azonban, hogy az állami erdőterületek privatizációjáról tartalmaz-e változtatásokat a módosítás. Annyi bizonyos, hogy már az állami földterületek árverezésekor azt suttogták, a következő kiárusítás az erdőterületeket érinti majd. Ha ez valóra válik, nem lesz többé akadály az új tulajdonosok előtt, hogy az őshonos fafajú erdőkben akár nagyobb területeken tarvágást hajtsanak végre, és rövid vágásfordulójú fákat is telepítsenek oda.

A földárverések levezényléséért felelős államtitkár, Bitay Márton Örs is szerint is „megérett a helyzet a 2009-es törvény újbóli áttekintésére, újrafogalmazására”. Párttársaihoz hasonlóan ő is a klímaváltozás hatásait emlegette fel okként, még ha ezeket az okokat, szintén a párttársaihoz hasonlóan, pontosan nem osztotta is meg a közvéleménnyel. Kijelentette viszont, hogy a nyárültetvényeket nem lehet erdőként kezelni, ami sejteti, hogy az energia célú ültetvényeket külön szabályozza majd a módosítás. Ezt erősíti meg Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára is, aki egy sajtótájékoztatón a témában azt mondta, várhatóan egyéni képviselői indítványként bekerül a törvénybe a ma még jogszabály által el nem ismert, de egyre nagyobb jelentőségű ipari erdő fogalma.

Kérdés, hogy az erdőterületek privatizációja megvalósul-e, s ha igen, akkor milyen formában, kik vihetik majd el a legfontosabb, legértékesebb területeket, hogy majd azt követően az erdőtelepítésre uniós milliárdokat hívhassanak le. Az már csak rosszindulatú spekuláció, hogy az esetleges erdőprivatizáció hasonlóan zajlik majd, mint az állami földek árverése, ahol a kormányhoz közeli oligarchák és csókosok vihették el a jobbnál jobb területek nagy részét potom összegekért.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. Szerzői jogi okokból ez a terv nem valósulhatott meg, külön-külön azonban mindhárom dráma megjelent. A most kiadott gyűjteményes kötetben az Asztalizene és a Jeremiás… mellett két későbbi dráma, az Epifánia királynő (2017) és a szerző halála előtt nem sokkal született címadó mű, a Szodomában kövérebb a fű (2019) olvasható.

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.