Moldován László politikai hitvallása egyszerű: erőszakos döntéshozatalnak nincs helye a közéletben – erre minta a Városliget múzeumos-bazári inszeminációja. Bár az LMP nemet mondott a Liget-projektre, ezt az akciót mégis egymaga kezdeményezte.
Magyar Narancs: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés úgy módosítsa a Városligeti építési szabályzatot, hogy a Városliget közpark megengedett legkisebb zöldfelülete 70 százalék legyen?” – szól a kérdése. Nem egyet, nem kettőt hajítottak már ki, mielőtt ezt elfogadta a Fővárosi Választási Bizottság.
Moldován László: Sem az LMP, sem a Ligetvédők nem tudtak róla. Úgy okoskodtam, hogy ha elutasítják, ami elég valószínűnek tűnt, akkor mit izgágáskodjam, ha meg átmegy, lehet a starthoz térdelni. Korábban már vagy tíz kérdésvariációval eltetriszeztünk jogászokkal, szakértőkkel. Sőt, öt kérdéstípust már a VII. kerületi választási bizottságon is megfuttattam. Ott vált egyértelművé, hogy a kerületnek semmi hatásköre nincs, csak a fővárosnak. Ezért fordultam hozzájuk. Egy kérdést, ami a beépítettség mértékére vonatkozott volna, elutasítottak, ugyanúgy, ahogy Karácsony Gergelyékét is, mert a 3 százalékos beépíthetőség egyáltalán nem tenné lehetővé semmiféle épület felhúzását a Városligetben. A harmadik változatot, egy elem kivételével – zöldfelület helyett a zöldterület fogalom szerepel benne –, csak magánszorgalomból adtam be, mert a törvények már a zöldfelület – azaz biológiailag aktív, fás, bokros terület – kifejezést használják, s nem akartam, hogy ezen a fogalomzavaron múljék bármi is.
MN: Vagyis ez a 70 százalékos zöldfelületlimit azt jelenti, hogy nem lehet múzeumokat építeni a Ligetbe?
ML: Pontosan. Egyébiránt minden magyarországi közparkra ez a szabályozás érvényes: 3 százalékos beépíthetőség 70 százalékos legkisebb zöldfelülettel. Vissza szeretnénk állítani a Városliget közpark jellegét, mert a Városliget-törvény 7 százalékra emelte a beépíthetőség mértékét. A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. pedig közleményben vállalta, hogy a zöldfelület mértékét 65 százalékra tornássza fel a beruházás végére. Ezt különféle trükkökkel érte el, például gyöptéglákkal fednek le mindent, vagy zöldfelületként számolják el a Városligeti tavat is. Így most papíron megvan a 65 százalék, ám nem maradt több átbucskáztatható terület, tehát ha szavazni lehetne a 70 százalékról, és többségbe kerülnének az igenek, befuccsolna az egész.
MN: A momentumos népszavazásnak mennyi köze lehet a sikerhez? Puhulna a hatóság?
ML: Ezt nem tudhatom. Talán. Remélem. Mindenesetre bátorító a jelenség. Ha másra nem, arra valószínűleg jó lesz ez az akció, hogy végre választ kapunk egy alapvető kérdésre: miért éppen a Városligetbe kellene múzeumokat telepíteni, mert erről soha senki sem beszélt. A Városliget Zrt. gyors nyilatkozata mindjárt azzal vágott vissza, hogy a Persányi-féle fórumokon megtörtént a párbeszéd a döntéshozó és a választó között. Ezeken a fórumokon a múzeumtelepítések miértjéről nem lehetett kérdezni. A gyakorlat az volt, hogy a technikai segítők összegyűjtötték a hozzászólásokat, majd amelyikre akartak, válaszoltak, a többi el lett felejtve. Helyette arról beszélgettek, merre kanyarogjon a bicikliút.
MN: Most jön a neheze. Mi a terv?
ML: Ha senki sem támadja meg a határozatot, öt napunk van a hivatalos ügyek elintézésére, és utána jöhet az aláírásgyűjtés. Bízunk a sikerben, hiszen minden felmérés azt mutatja, hogy a budapestiek 75-80 százaléka csak a közparkot szeretné felújíttatni a Ligetben, múzeumok nélkül. Karácsony Gergely azonnal felhívott, hogy ők támogatnak minket, de számítok a Momentumnál látott sok-sok aktivistára is, akik elsősorban az olimpiai népszavazás kikényszerítése reményében jelentkeztek. Ha nyilvánvalóvá válik, hogy ezen a módon talán meg lehet akadályozni ezt az esztelen beruházást is, reményeim szerint sokan fognak jelentkezni. Az LMP is bele fog állni, bár konkrét elnökségi határozat még nem született. De szeretném, ha minél több civil és civil szervezet jönne. Mindenki, aki úgy gondolja, hogy közpark maradjon a Városliget.
Támogatnák
Karácsony Gergely, Zugló polgármestere, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke kissé szkeptikus. „Óvatosságomat személyes tapasztalatok táplálják, hisz nemegyszer próbálkoztunk mi magunk is a megfelelő kérdés hitelesítésével. A legutóbbit – »Egyetért-e Ön azzal, hogy a Városligeti építési szabályzat csak 3000 négyzetméternél kisebb alapterületű épületek építését tegye lehetővé a Városligetben?« – épp abban az etapban utasította el a Fővárosi Választási Bizottság, amelyikben Moldován Lászlóét elfogadta. Nincs kétségem afelől, hogy nem véletlenül kapott első körben lehetőséget egy olyan kérdés, amely a legkevesebb eséllyel kecsegtet a beruházás leállítására. De hogy kiprovokálhat egy elmaradt vitát, az vitathatatlan erénye. Újabb és újabb kérdésekkel kell bombázni a választási bizottságot, egészen addig, amíg a kormányzat el nem engedi ezt a megalomán tervet is.” Karácsony erre lát is esélyt, szerinte a Liget-projekt politikai értelemben már halott. „A választásokra biztosan nem tud elkészülni a beruházás, elsősorban a rendkívül elkötelezett és aktív zöldközösség fellépése miatt. Tarlós Istvánnak a Római-partról tett óvatos kijelentései, amelyekben már felhagyott a mobilgát egyedülvalóságának mantrázásával, azt jelzik, hogy kezdik megérteni a Fideszben is, mit jelent a valóságban egy beruházás – például a Városliget beépítésének – 75 százalékos elutasítottsága.” A kérdésre, hogyha a Kúria hitelesíti az ívet, segítenék-e Moldovánt, ezt felelte: „Naná! Ha hitelesíti. Habár az látszik, hogy egy dologról eddig konszenzus volt a hatalomban: ami a kormány pozícióit gyengítené, arról tilos népszavazást rendezi. Egy szó, mint száz, teljes mellszélességgel azon van a Párbeszéd is, hogy a »múzeumot minden bokorba« koncepció süllyedjen el olyan mélyre, hogy senkinek ne legyen kedve még egyszer napvilágra hozni ezt az őrültséget. Persze tudomásul kell venni, hogy a Liget azért nem az olimpia. Mások a hangsúlyok, az érzelmek sem mozognak olyan széles amplitúdón. Cserébe a zöldtudatosság sokkal beágyazottabb. Mert persze azt is észre kell venni, hogy Budapest politikailag jóval tudatosabb, mint más régiók. Budapest még mindig nem esett el.”
Horváth Csaba, a Fővárosi Közgyűlés MSZP-s frakcióvezetője a Liget ügyét olyan kérdésnek tartja, amelyben a budapestieknek mindenképpen meg kellene adni a véleménynyilvánítás lehetőségét. Persze, ahogy halad előre az idő, egyre nehezebb érdemben tenni bármit is, hiszen a beruházás folyik. Hogy milyen módon tudna segítséget nyújtani a legnagyobb ellenzéki párt, arról még nem volt érdemi konzultáció, ez az elkövetkező néhány nap feladata lesz. „Persze tudnunk kéne, hogy maga a kezdeményező milyen segítségre számít. Azt látom elsősorban problémának, hogy jóval nehezebben megfogható kérdés, mint az olimpia. Itt a Fidesz egy másik stratégiát választott. Megpróbálják agyonhallgatni az ügyet, és így nehezebb is felkelteni az érdeklődést. Egy népszavazásnál legfőképpen azokat kell meggyőzni, akik nincsenek teljesen képben. A Városért Egyesület 30-ára szervezett egy vitát, ahol megpróbáltuk volna a kormány képviselőjét rábírni arra, hogy közönség előtt tartson egy prezentációt a tervek mai állásáról, de a múlt héten visszamondták a felkérést, mondván, ebből nem tudnának jól kijönni. Pedig szerintem kutya kötelessége lenne egy tisztségviselőnek beszámolni arról, mire költ el meglehetősen sok közpénzt” – mondta lapunknak Horváth Csaba.
Azonnal nekikezd
Komoly megütközést váltott ki viszont még a támogatók között is az az Indexen közölt hír, mely szerint „az LMP el akarja kerülni, hogy nyáron kelljen aláírásokat gyűjteni a fővárosban, ezért a pártban fontolgatják, hogy a hitelesített kérdést újra beadják később”. Moldován László ezt az egészet képtelenségnek tartja, és fogalma sincs, kitől származhatott ez az információ. „Én ilyet nem mondtam. Abban a pillanatban el kell kezdeni, ahogy szabad utat kap a kérdés. Nem is lehet húzni, hiszen nekünk is csak harminc napunk lesz a 138 ezer aláírás összegyűjtésére.” Moldován Lászlóban föl sem merül, hogy ennyi szignó ne jönne össze. „Az olimpia támogatottsága a Momentum színrelépésekor kb. 50-50 százalék volt. A Liget esetében még a legrosszabb arány is 70 százalékos ellenzői attitűdöt mutat. Hiszek az érveink igazságában, és abban is, hogy meg tudjuk győzni az embereket.”
| Hol láncfűrészesek seregelnek Azóta, hogy a kormány 2011 februárjában visszavonta a Szépművészeti Múzeum térszín alatti fejlesztésének tervét, számos néven és formában alakult át a beruházás. Szőcs Géza államtitkár például Andrássy-negyed néven hirdetett múzeumbővítést. Ebben az Andrássy út sétálóutcává nemesült volna, és újraindul a régóta fájón nélkülözött lóvontatású omnibuszközlekedés. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója 2011 októberében lett az Andrássy-negyedért felelős kormánybiztos. Működési területe akkoriban még csak az Ötvenhatosok terére, valamint a Szépművészeti és a Galéria gyűjteményeinek újraegyesítése terjedt ki. 2012 júniusában Szőcs Géza helyére L. Simon László érkezett államtitkárnak. Az Andrássy-negyed mindenestül a kukában landolt, és kicsit Baán is, akiből kormánybiztos helyett miniszteri biztost csináltak. Lett új elképzelés is, ahogyan korábbi cikkünkben (lásd: Több zöldet a parkba!, 2015. november 5.) írtuk: „2012 júliusában bejelentették, hogy az Ötvenhatosok terén öt épületben hat intézményt terveznek elhelyezni: a Néprajzi Múzeumot, a Magyar Építészeti Múzeumot, a Magyar Zene Házát, a Magyar Fotográfiai Múzeumot, valamint közös épületben az új Nemzeti Galériát és a mellé költöző Ludwig Múzeumot; és hogy minderre 50-60 milliárd forintot szánnak. (...) Ezek után félévente módosult a terv, újabb elemek kerültek bele, vagy éppen a koncepcióból ki." A gyermekeknek, a jövő reménységeinek ekkor játszóházat álmodott a gondoskodó állam a Petőfi Csarnok helyére. 2013. december 23-án megjelent a törvény a Városliget megújításáról és fejlesztéséről, amely kiemelt állami beruházásként nevesíti a Múzeumnegyed-projektet. Ez a státus mindent felülír, még a hatályos építésügyi szabályzat sem számít. 2014 márciusára bekerült a szórásba a Fővárosi Állat- és Növénykert, ergo a Fővárosi Nagycirkusz is költözhet. A Szabolcs utcában parkolóházak, mélygarázsok épülnek, valamint raktár és restauráló műhely. Az autópálya-felhajtó megszűnik, új földalatti-megálló létesül. A Városligeti-tó visszanyeri tójellegét. A Közlekedési Múzeum bővül, és a terület kap egy oktató- és látogatóközpontot, melynek neve: Zöld Liget. 2015-ben a koncepció tovább tökéletesedett. Kevesebb épület – változó helyen és formában –, cserébe nagyobb költség, cca. 200 milliárd forint. Ekkor már a miniszteri biztos sem beszélt múzeumi negyedről. Baán László a Városliget teljes megújításának kommunikációjába ugrott fejest: mától kezdve neved Liget Budapest-projekt legyen, mondotta, és a szeme sem rebbent. Egy nyilatkozata szerint ugyanis az a vízió képződött meg a fejében, hogy a Liget-projekttel „felteszi Budapestet a világtérképre". |
