"Egy fesztivál elsősorban ünnepélyes esemény, művészi előadások átfogó műsora, amely túlmutat a mindennapi programok szintjén, eljutva egy kivételes színvonalú ünnepséghez egy adott helyen" - szól az Európai Fesztivál Szövetség 1956-os, de a szakma által a mai napig elfogadott definíciója. A szövetség hozzáteszi, hogy a fesztiválok sajátos atmoszféráját ideális esetben együtt alakítják ki a klasszikus és kísérleti előadások, a táj, a városkép, a lakosság és a régió hagyományai. Egy fesztivál minőségét, értékét tehát több szempont együttes figyelembevételével lehet megítélni, és ez az ítélet jóval túlmutat a kultúrkritikus öncélú elmélkedésén, hiszen a megállapított színvonaltól függ a fesztiválok állami támogatása is.
A Magyar Fesztivál Szövetség (MFSZ) felmérése szerint mintegy 400 - a fenti meghatározást kielégítő - fesztivált rendeznek az országban, ezek közül minden második kulturális, művészeti fesztivál, a többi a gasztrokulturális vagy az ifjúsági/rock kategóriába sorolható. Márta István, a szövetség elnöke lapunknak elmondta, hogy végleges adataik csak őszre lesznek ugyan, idén nem várnak jelentős elmozdulást a fesztiválok állami finanszírozásának mértékében. A gazdasági szponzoráció ugyanakkor 20-30 százalékkal is csökkenhet a kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt, a magánmecenatúra pedig továbbra is elhanyagolhatónak mondható. Ezért, bár a fesztiválok számában nem várható visszaesés, a programkínálat némileg szűkülhet, és az is elképzelhető, hogy egyes fesztiválok a korábbinál rövidebbek lesznek.
Döntnökök
A fesztiválok legjelentősebb pályázati forrása a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Kulturális Fesztiválok Kollégiuma. Zimányi Zsófia, a Magyar Művészeti Fesztiválok Országos Szövetségének volt elnöke, a kollégium szakmai szervezetek által delegált egyik tagja elmondta, hogy idén 379 pályázó mintegy 3,5 milliárd forintot szeretett volna elnyerni az alaptól, holott a rendelkezésre álló összeg ennek kevesebb mint harmada, 1 milliárd 48 millió forint volt. A kuratórium 191 pályázatot támogatott, 185-öt elutasított, hármat pedig a hiánypótlási lehetőség ellenére is formai okokból talált alkalmatlannak. Természetesen a nyertes pályázatok sem kapják meg automatikusan a teljes igényelt összeget, sőt, Zimányi szerint ez a legritkább esetben szokott csak előfordulni. "A nyílt pályázatra van a legtöbb pénz, és erre is érkezik általában a legtöbb ajánlat. Idén két meghívásos pályázatunk is volt, az egri Gárdonyi Géza Irodalmi Fesztivált és a budapesti Hay Fesztivált támogattuk ilyen módon" - mondta a Narancsnak Zimányi.
A kollégium a bírálat során figyelembe veszi a program kulturális és gazdasági jelentőségét, szervezési és marketingszempontokat, valamint a fesztivál gazdálkodási tervét is. Kiemelten támogatja azokat a rendezvényeket, melyek huzamosabb ideje kiemelkedő kulturális értéket hoznak létre, kulturális szempontból hátrányos helyzetű területen valósulnak meg vagy új közönségréteget, elsősorban fiatalokat szólítanak meg. Előnyben részesítik emellett az összművészeti fesztiválokat, azokat, melyek költségvetésében a szellemi alkotások, előadások létrehozásának közvetlen költségei az elsődlegesek, melyek karakteres egyéni arculattal rendelkeznek, részt vesznek a Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Programban, és amelyek mind korosztályok, mind társadalmi rétegek tekintetében széles közönséget szólítanak meg. Az eljárás során a kollégium mind a hat tagja egyénileg értékeli a pályázatokat, majd közös indoklás után jutnak egyezségre. "Én nem szoktam arra figyelni, hogy az egyes művészeti ágak egyenlő arányban legyenek jelen a nyertes fesztiválokon, csak a magas művészeti színvonalat nézem" - magyarázta Zimányi.
Egyéb versenyzők
"Az eddig kiosztott 948 millió forinton felül további 300 milliós támogatás várható, ebből százmilliót az NKA Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma, kétszázmilliót pedig a Magyar Turizmus Zrt. áll. Remélhetőleg a kiemelkedő turisztikai értékkel bíró fesztiválokat fogják díjazni" - vázolta fel a további perspektívákat Márta István. A nagyobb múltú fesztiváloknak jó hír, hogy idén először egy hároméves futamidejű új pályázat is megjelent az NKA honlapján, ide évi 345 millió forint keretösszegért 2014. január 1. és 2016. december 31. közötti programokkal pályázhatnak a meghívottak, összesen 21 fesztivál, például az Ördögkatlan, a Vidor, a POSZT, a VOLT és a Mesterségek Ünnepe. "Úgy gondoljuk, hogy ez valódi előrelépés, ezeknek a magas színvonalú és kiemelkedő jelentőségű fesztiváloknak ugyanis nagyon nagy könnyebbség lesz, ha évekkel előre látják, hogy valamekkora összegre biztosan számíthatnak. Ettől minőségi javulást várhatunk a programtervezés terén" - kommentálta az új kiírást Zimányi Zsófia.
Az NKA kollégiumai mellett Balog Zoltán miniszter saját hatáskörben is támogathat fesztiválokat, a márciusi miniszteri döntések kedvezményezettjei között találjuk például a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivált, a Café Budapest Kortárs Művészeti Fesztivált és a Határtalan Szabadka Négynapos Zarándoklat és Fesztivált is. Márta István szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma mellett jellemzően a Vidékfejlesztési Minisztérium szokott forrásokat szánni e célra, illetve megemlíthető még a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), melynek ugyan nincs külön a fesztiválokkal foglalkozó tagozata, de a 110 millió forintos keretösszegű Művészeti Program Pályázatból valószínűleg művészeti fesztiválok is részesülhetnek. Már ha nem csatlakoztak az Ördögkatlan Fesztiválhoz hasonlóan a Független Előadó-művészeti Szövetség MMA-bojkottjához.
Zimányi Zsófia szerint a különböző finanszírozó szervezetek között különösebb együttműködés nem figyelhető meg, de a pályázati űrlapon általában fel kell tüntetni, hogy az adott rendezvény részesült-e máshonnan pályázati forrásban, és ez bizonyos esetekben kizáró ok is lehet.
A szakma hangja
Márta István a Narancsnak elmondta, hogy a civil szervezetek által delegált tagok egyfajta biztosítékai lehetnek a szakmaiságnak, ugyanakkor a pályázati források széttöredezettsége, a gyakorta kései kiírások és elbírálások mellett a kritériumok nem teljesen világos voltát is problematikusnak látja.
Az MFSZ más szakmai szervezetekkel együtt kidolgozta a Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Programot, amely a gasztro-, folklór- és művészeti fesztiválokat minősült, jól minősült és kiválóan minősült kategóriákba sorolja. A fesztiválregisztrációs rendszerbe bekerült fesztiválok 2009-től önkéntesen jelentkezhetnek a minősítésre, mely az internetes "önbevallás" mellett helyszíni minősítők pontozásos rendszerén alapszik, és három naptári év elteltével megújítandó. A minősítés 22+5 szempontot vesz figyelembe, ezek meglehetősen sok átfedést mutatnak az NKA kollégiumaiban használt szempontokkal, de fontos különbség, hogy egzakt pontszámokat eredményeznek, így egymástól nagyon különböző fesztiválokat is könnyen összemérhetünk a rendszer segítségével. A szempontok között megjelenik a nemzetközi jelenlét, a helyi beágyazottság, a településfejlesztés, a környező települések, tájak megismertetése is, így a Minősítési Program összességében talán jobban tükrözi a regionális szempontokat, mint az NKA által használt kritériumok. Jelenleg több mint száz fesztivál rendelkezik szakmai tanúsítvánnyal. Kiváló minősítésű művészeti fesztivál titulussal bír például a Cinefest Nemzetközi Filmfesztivál, a Művészetek Völgye, az Ördögkatlan és a Szegedi Szabadtéri Játékok.
A programot koordináló MFSZ március 28-án stratégiai együttműködési megállapodást kötött a minősítési programban korábban csak technikai segítséget nyújtó Nemzeti Művelődési Intézettel, többek között a fesztiválminősítési folyamatnak a fesztiválok támogatási mechanizmusába történő fokozottabb bevonását elősegítendő. Zimányi Zsófia szerint az NKA nyitott lenne egy ilyen irányú elmozdulásra, de mivel jelenleg a pályázóknak nem kötelező semmilyen szövetséghez csatlakozniuk, nem lenne esélyegyenlőség közöttük, ha a minősítési rendszer alapján ítélnének. Arról egyelőre nincsenek információink, hogy Márta Istvánék ötletei elérték-e Kálomista Gábor, a Kulturális Fesztiválok Kollégiuma vezetőjének ingerküszöbét.
