100 éve született Orson Welles…

  • 2015. július 7.

Snoblesse

…és Ingrid Bergman.

Végre egy magyar intézmény (a Somogyi Károly Könyvtár Szegeden), mely nem rest megemlékezni a 100 éve született Orson Wellesről és Ingrid Bergmanról! Wellesre mi is nagy erőkkel rákészültünk: kifaggattuk Peter Bogdanovich filmrendezőt, Simon Callow Welles-kutató színészt és Peter Biskind újságírót.

Részlet a Bogdanovich-interjúból:

false

Magyar Narancs: Még egy soha el nem készült film: The Other Side of the Wind, Orson Welles rendezése. Ezt legalább elkezdték forgatni. Szerepel is benne. Mit játszik?

Peter Bogdanovich: Két kis szerepem is volt benne. A forgatás első néhány évében egy megrögzött filmrajongót alakítottam, aki úgy beszél, mit Jerry Lewis. Nagyszerű Jerry Lewis-imitátor voltam ugyanis. Néhány év elteltével beugrottam még egy kis szerepre – John Hustonnal volt néhány jelenetem. Megállás nélkül ugrattak, de egy percig sem bántam. Ha az embert John Huston és Orson Welles ugratja tandemben, az azért nem olyan rossz.

Részlet a Simon Callow-interjúból:

magyarnarancs.hu: Welles már jóval azelőtt elhíresült, hogy megrendezte volna az Aranypolgárt. A Világok harca rádiós feldolgozásával komoly pánikot okozott Amerika-szerte; sokan valóban elhitték, hogy itt a vég, és elkészültek a biztos halálra. Amikor kiderült, hogy nincs földönkívüli-invázió, csupán egy rádiójátékról van szó, nem akarták meglincselni a művészt?

false

Simon Callow: Hát, nehezen bocsátottak meg, az biztos. Megpróbálták beperelni Wellest és a rádiót. Legalábbis ezzel fenyegetőztek. Senki sem kedveli, ha bolondot csinálnak belőle, és a hallgatóság nagy része úgy érezte, épp ez történt vele. De fontos tudni, hogy sem Wellesnek, sem a program többi résztvevőjének nem állt szándékában átverni az embereket. Ez nem egy előre megfontolt szándékkal végrehajtott hoax volt, pusztán egy véletlen. Welles produkciójával egy időben a rivális csatornán a híres hasbeszélő, Edgar Bergen (a színésznő, Candice Bergen édesapja – a szerk.) műsora ment, a show egy pontján azonban – egy felettébb unalmas énekes műsorszám alatt – sokan átkapcsoltak a Világok harcára. Ha az elejétől hallgatják, pontosan tudták volna, hogy rádiójátékról van szó. De mivel a közepe felé kapcsolódtak be, élő közvetítésnek vélték a hallottakat, és sokan valóban azt hitték, hogy itt a vég, jönnek a marslakók.

false

És részlet a Peter Biskinddel folytatott beszélgetésből:

magyarnarancs.hu: Politikailag Welles hova húzott?

Peter Biskind: Mindig is balos volt. Ha élne, Obamára szavazott volna. Két alkalommal is komolyan fontolgatta, hogy a demokraták színeiben elindul a szenátorválasztáson.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.