3. Frankofón Filmnapok

  • 2013. február 19.

Snoblesse

Cotillard, Carax, Assayas, Audiard, Ozon, Luchini és még sokan mások.


Csontot és rozsdát, meg persze vért és könnyeket ígér az idei Frankofón Filmnapok, mely nagy kedvencünk, a bűntörténetekben (A próféta, A számat figyeld) és mély emberi drámákban (Halálos szívdobbanás) egyaránt járatos Jacques Audiard új filmjével, a Csont és rozsdával nyit. Audiard nem a könnyű megoldások híve, így biztosra vehető, hogy az utcai harcos (a Bikanyakban felfedezett Matthias Schoenaerts) és a lábait vesztett delfinidomár (Marion Cotillard) történetéből valami különlegeset sikerült kihoznia. A filmnapokon egymást érik az új utakat kereső, s azokat olykor meg is találó művészek: az önmagát csak nagy ritkán ismétlő Olivier Assayasnek életműsorozatot is szenteltek a szervezők, de Leos Carax zsenijének bizonyítására egy film is elég; a Holy Motors alighanem a fesztivál közel húsz filmjének egyik legvitatottabb darabjaként végzi.

Figyelmébe ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.