A diktátor még mindig hatalmon van - Camilla Nielsson filmrendező

  • rés a présen
  • 2016. január 14.

Snoblesse

A zimbabwei House of Cards, vagyis a Mi, demokraták a feltámadt Bem moziban. A film dán rendezőjével nemrég - a BIDF fesztivál kapcsán - beszélgettünk.

rés a présen: Mikor és hogyan kezdtél filmezni?

Camilla Nielsson: Miután elvégeztem a filmes iskolát, az ENSZ-szel együttműködve rendeztem egy rövidfilm-trilógiát a gyermekjogokról. Afganisztánban, Indiában és egy szudáni, Darfúrban lévő menekülttáborban forgattunk, és minden történetet a gyermekek szemszögéből meséltünk el. Ezután Mumbai Disconnected címmel 2008-ban elkészítettem első független dokumentumfilmemet, mely a forgalmat és a bürokráciát ábrázolja a világ egyik leggyorsabban növekvő megavárosában.

rap: Honnan tudsz a BIDF filmfesztiválról?

false

CN: Nem jártam még Budapesten. A BIDF-ről a Danish Film Institute-tól hallottam, ők jelezték, hogy beválasztottak minket az idei fesztiválra, ahova a világ minden tájáról érkeznek majd érdekes alkotások. (A filmekről a www.bidf.hu oldalon lehet tájékozódni – rap.)

rap: Miről szól legutóbbi filmed, a Democrats?

CN: Ez egy politikai thriller, amely két politikai ellenfélről szól, akik azt a lehetetlen feladatot kapják, hogy fogalmazzák meg Zimbabwe új demokratikus alkotmányát, holott a diktátor még mindig hatalmon van. A filmet az egyik kritikus a népszerű amerikai sorozathoz hasonlítva az Afrikai kártyavárnak nevezte, és szerintem ezzel megragadta a lényegét.

rap: Hol mutatták be korábban?

CN: A CPH:DOX-on Koppenhágában, majd a világ több mint 30 nemzetközi filmfesztiválján szerepelt, és 9 díjat nyert.

rap: Milyen terveid vannak erre az évre?

CN: Befejezem a Democrats rövidebb, 88 perces televíziós változatát, illetve összevágunk egy külön változatot az amerikai tévék számára is. A Egyesült Államokban ennek vetítésére a jövő évi elnökválasztási kampány idején kerül majd sor. Végül pedig csinálnunk kell egy beharangozót a Democrats színházi bemutatója előtt a New York-i Filmfórumra novemberben. Tehát még elég sok munka áll előttünk.

false

rap: Van jelenleg a demokráciát vagy a társadalmat komolyan érintő probléma Dániában?

CN: Olyan értelemben nincs, ahogy a demokrácia csorbát szenved, például, Zimbabwében. Demokratikusan választott kormány irányítja az országot, amelynek a demokratikus intézményei épek. Az egyik legkevésbé korrupt ország a világon. De a demokrácia nagyon törékeny rendszer, és minden társadalom köteles védeni a széteséstől. Szerintem Dániában 15 évvel ezelőtt a demokratikus jóléti társadalom kiváló modellje működött, melyet lassan erodáltak a különböző jobboldali kormányok. Itt is, ahogy bárhol máshol, a gazdagok egyre gazdagabbak, a szegények pedig egyre szegényebbek lesznek, és ez önmagában is demokráciaellenes, mivel azt jelenti, hogy az életben nem mindenki születik egyforma lehetőségekkel.

Vetítések a Bem moziban: január 28. 18:00 és 20:00

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.