A nimfomániás – a rendezői változat

  • 2014. október 12.

Snoblesse

Nincs is körülmetélve – igazította el a Narancsot Stellan Skarsgard.
false

Remek dolog, hogy ismét műsoron Lars von Trier A nimfomániása (ezúttal mindkét részt lenyomják valamint a rendező és a nők kapcsolatáról beszélgetnek), mert ahányszor csak idézhetjük Stellan Skarsgard idevágó mondatait, mindig jobb kedvre derülünk. Álljon itt tehát a nagyszerű svéd színésszel és A nimfomániás hímtagjával készített interjúnk (a teljes szöveg itt) Trier-ező bekezdése:

Magyar Narancs: A nimfomániás forgatásán mi volt a legnagyobb poén?

Stellan Skarsgard: Elég húzós forgatás volt. 90 percnyi dialógust kellett felmondanom, és csak tíz napunk volt rá. De olyan nincs, akármilyen feszes a tempó, hogy Lars von Trier fapofával ülne. Lars von Trier egy vicces fickó, még ha a filmjei nem is mindig azok. Én mindenesetre komikus szerepként fogtam fel a figurámat, elvégre egy olyan emberről van szó, aki minden tudását a könyvekből szedte. Teljesen ártatlan. És akkor jön egy nő, akin sokszor és sokféleképpen ment át az élet. Szerintem ez egy komikus felállás.

MN: Ha nincs A nimfomániás, az emberiség nagy része még ma is tudatlanságban élne a Silent Duck létezését illetően. Trier volt az, aki megismertette ezzel a manuális technikával?

false

SS: Lars nem kevés elégedettséggel nyugtázta, hogy ő világosíthatott fel a Silent Duck (egyike a filmben illusztrált szexuális technikáknak – a szerk.) mibenlétét illetően. Biztosra akart menni, úgyhogy nem is várt a forgatásig; még javában írta a forgatókönyvet, amikor felhívott: Ide figyelj, Stellan, tudtad, hogy létezik ilyen?

MN: A nimfomániást Trier sokáig pornófilmként emlegette. Kicsit sem tartott a dologtól?

SS: Cseppet sem. Én nem pornóra, hanem egy Lars von Trier-filmre szerződtem. De ha valóban pornót csinál, na, bumm, akkor meg mi van? Nincsenek ellenérzéseim a pornóval szemben. Főleg, ha Lars rendezi. A pucérkodás sem okoz nehézséget.

Az interjú további részében elolvashatják, mit gondol Skarsgard a pornóról, az önkielégítésről, a zsidó gyökerekről és saját, pocsék filmjeiről. A színész szavai talán még szórakoztatóbbak is, mint Trier kétrészes opusa (kritikánk itt).

Figyelmébe ajánljuk