A nimfomániás – a rendezői változat

  • 2014. október 12.

Snoblesse

Nincs is körülmetélve – igazította el a Narancsot Stellan Skarsgard.
false

Remek dolog, hogy ismét műsoron Lars von Trier A nimfomániása (ezúttal mindkét részt lenyomják valamint a rendező és a nők kapcsolatáról beszélgetnek), mert ahányszor csak idézhetjük Stellan Skarsgard idevágó mondatait, mindig jobb kedvre derülünk. Álljon itt tehát a nagyszerű svéd színésszel és A nimfomániás hímtagjával készített interjúnk (a teljes szöveg itt) Trier-ező bekezdése:

Magyar Narancs: A nimfomániás forgatásán mi volt a legnagyobb poén?

Stellan Skarsgard: Elég húzós forgatás volt. 90 percnyi dialógust kellett felmondanom, és csak tíz napunk volt rá. De olyan nincs, akármilyen feszes a tempó, hogy Lars von Trier fapofával ülne. Lars von Trier egy vicces fickó, még ha a filmjei nem is mindig azok. Én mindenesetre komikus szerepként fogtam fel a figurámat, elvégre egy olyan emberről van szó, aki minden tudását a könyvekből szedte. Teljesen ártatlan. És akkor jön egy nő, akin sokszor és sokféleképpen ment át az élet. Szerintem ez egy komikus felállás.

MN: Ha nincs A nimfomániás, az emberiség nagy része még ma is tudatlanságban élne a Silent Duck létezését illetően. Trier volt az, aki megismertette ezzel a manuális technikával?

false

SS: Lars nem kevés elégedettséggel nyugtázta, hogy ő világosíthatott fel a Silent Duck (egyike a filmben illusztrált szexuális technikáknak – a szerk.) mibenlétét illetően. Biztosra akart menni, úgyhogy nem is várt a forgatásig; még javában írta a forgatókönyvet, amikor felhívott: Ide figyelj, Stellan, tudtad, hogy létezik ilyen?

MN: A nimfomániást Trier sokáig pornófilmként emlegette. Kicsit sem tartott a dologtól?

SS: Cseppet sem. Én nem pornóra, hanem egy Lars von Trier-filmre szerződtem. De ha valóban pornót csinál, na, bumm, akkor meg mi van? Nincsenek ellenérzéseim a pornóval szemben. Főleg, ha Lars rendezi. A pucérkodás sem okoz nehézséget.

Az interjú további részében elolvashatják, mit gondol Skarsgard a pornóról, az önkielégítésről, a zsidó gyökerekről és saját, pocsék filmjeiről. A színész szavai talán még szórakoztatóbbak is, mint Trier kétrészes opusa (kritikánk itt).

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.