„Csak úgy tudok a munkákhoz hozzáfogni, ha azok foglalkoztatnak” – árulta el nekünk Láng Annamari, a kiváló, ám itthon bűnösen keveset foglalkoztatott színésznő, aki az őt foglalkoztató produkciók között a Dollár Papa Gyermekei előadását is megjelölte.
Magyar Narancs: A Dollár Papa Gyermekei előadásában (A TÁGRA ZÁRT SZEMEK próbája) egészen más színházi eszközökkel jelenítik meg a valóságot: elmosódik a szerep és a színész énje közötti határ. Ez az újszemélyességként definiált jelenség neked elég ismerős lehet.
Láng Annamari: Azt tapasztaltam Ördög Tamással és Kiss-Végh Emőkével, hogy azt keresik, amit én is régóta, a nagyon személyes megszólalást, a teljes megnyílást, mindezt pedig finom humorral csinálják. Elég hasonló az ízlésünk, nagyon jó találkozás volt. Lehet, hogy ez a higgadt munka egy új generáció új nyelve. Nem kell egymást kínozni, hanem nyugodtan is lehet dolgozni – ez a hangnem nekem egészen új volt.
| ||
MN: Ezek szerint hozzá vagy szokva a színházi kínzáshoz?
LA: Annyira soha nem voltam megkínozva, megalázva pedig, azt hiszem, még soha, ami, ugye, egyébként megszokott dolog. De persze, hozzá vagyok szokva egyfajta kirakott idegrendszerű helyzethez, amikor az ember nem úgy uralkodik magán; és ezt elég nehezen viselem.
A teljes interjú itt olvasható, A TÁGRA ZÁRT SZEMEK próbája pedig a Trafóban tekinthető meg.
