Az ólomévek kultúrája és utóélete

  • 2016. április 26.

Snoblesse

A terrorizmus az olasz művészetekben és irodalomban.

Az ólomévek kultúrája és utóélete – A terrorizmus az olasz művészetekben és irodalomban – ez áll a Helikon Irodalomtudományi Szemle legfrissebb számának címében, s mielőtt még elsorolnánk, ki mindenki is vesz részt a lapszámbemutatón, hadd idézzünk két narancsos interjúból.

false

Ninetto Davoli, Pier Paolo Pasolin barátja, társa, felfedezettje (interjúnk vele itt):

„Még ennyi év után is a torkomban dobog a szívem, ha erre gondolok. Néhány órával a tragédia előtt együtt vacsoráztunk, aztán a feleségemmel és a fiammal hazamentünk, ő pedig folytatta az útját az éjszakában. Számomra nincs semmi rejtély a halála körül, a véletlenek összjátéka okozta, hogy meggyilkolták.”

Umberto Eco író (interjúnk vele itt):

„Noha a P2, az olaszországi terrorizmus és az ezekhez kapcsolódó bűncselekmények kora leáldozott, én úgy sejtem, hogy a háttérben valami mégiscsak folytatódott és mind a mai napig folytatódik.”

És akkor jöjjenek a résztvevők: Persovits József, Sőrés Zsolt, Puskár Krisztián, Szirmai Anna, Szkárosi Endre, Balázs Kata, Giulio D’Angelo, Nagy József és Szokács Kinga.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.