Abszurd ország: Izrael

  • 2014. augusztus 21.

Snoblesse

Izrael mindennapjai – multimédiás kiállítás a Gozsdu-udvarban.
false

A kissé száraz ajánlószöveg szerint  Izrael Állam Nagykövetsége 2014. augusztus 25. és szeptember 7. között az izraeli–magyar diplomáciai és gazdasági kapcsolatok 25. évfordulóját szabadtéri multimédiás kiállítással ünnepli a Gozsdu-udvarban. A kiállítás betekintést nyújt Izrael mindennapjaiba.

Hogy milyen is ez a mindennapi Izrael, arra alighanem ahány ember, annyi válasz létezik. Lássuk, milyennek látja a középnemzedék talán legismertebb izraeli írója, Etgar Keret (interjúnk vele itt) a helyzetet:

Magyar Narancs: Izrael nem elég abszurd ország magában?

Etgar Keret: Amikor az első könyvem kijött Németországban, egy kritikus kilistázta a történeteimben előforduló abszurditásokat. A beszélő állatok mellett feltüntette az utcán géppisztollyal rohangáló embereket, és hogy az emberek lépten-nyomon elnémulnak, amíg meghallgatják a rádió híreit. Mélyen meg volt róla győződve, hogy ez valami agyafúrt metafora. Igen, az abszurditás leginkább földrajzi kérdés. Azt, ami itt errefelé zajlik körülöttünk, egy kicsit kell csak továbbfuttatni képzeletben, hogy az emberi létezés nevetséges abszurditása megmutatkozzon.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.