Apropó 2.0

  • 2014. december 8.

Snoblesse

Tünet Együttes először, Tünet Együttes másodszor.
false

„A legszerethetőbb honi tánctársulat” 2 in 1 produkciójában két korábbi darab  (Ez mind én leszek egykor / Nem emlékszem, hogy így neveltek volna) elevenedik meg nagyszínpadi verzióban. Az est második részét az alkotók a mozdulatokra reagáló, real-time videotechnikával gondolták újra. Az est első darabja, az Ez mind én leszek egykor. Szabó Réka szólójában egyszerre van jelen a kislány, a középkorú nő és az öregasszony. A Nem emlékszem, hogy így neveltek volna szubjektív leltár, amelyben a társulat tagjai 7 évenkénti, valós és fiktív emlékeiket gyűjtötték össze egészen az elképzelt 77 éves korig.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.