Artmozik éjszakája

  • 2012. augusztus 13.

Snoblesse

Látástól vakulásig, estétől hajnalhasadásig mozi: bikanyakak és szuperhősök, nagy művészek és kis mesterek a Puskin, a Toldi és a Művész műsorán.


„Bármikor otthagynék egy pasit egy film miatt, de sosem hagynék ott egy filmet egy pasi miatt” – az idézet egy lelkes stábtag szájából származik, közelebbről pedig az Amerikai éjszaka című filmből, François Truffaut mozihoz címzett szerelmesleveléből való, és az benne a jó, hogy minden filmes rendezvényhez passzol, mely így vagy úgy, de a mozi szeretetéről szól. Most, hogy egyre-másra lehetetlenülnek el az artmozik, némi bizakodásra adhat okot egy olyan rendezvény, mint az Artmozik éjszakája. Bár az Odeon-Lloydra örök sötétség borult, a Művész, Puskin és Toldi mozikban javában zajlik az élet, augusztus 24–25-én pedig még javábban: a hajnalba nyúló mozimaraton este nyolcas előadásokkal kezdődnek, az utolsó futamok pedig hajnali hatkor. A kínálatban sok más mellett helyet kapott Wes Anderson Holdfénykirálysága, Nolan legújabb Batman-je, a belga Oscar-jelölt Bikanyak és a Don DeLillo által is a közelmúlt legjobb filmjének tartott Az élet fája Terence Malicktól.

 

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.