rés a présen: Szerinted miért kerül ismét előtérbe a bábszínház?
Hoffer Károly: A báb fogalmát egyre nehezebb definiálni manapság, így sokkal inkább egyfajta bábos gondolkodásról beszélhetünk, amely erősen vizuális megfogalmazásokon alapul, célja pedig a jelentéstartalmak képbe és formába sűrítése. Talán az egyre szélesedő paletta lett vonzó az élőszínház számára is.
rap: Mi hívta életre Az időnk rövid története című előadást, és mi ihlette a bábterveidet?
HK: Négy nyugdíjas egy ötödik társuk végső kívánságát próbálja teljesíteni. A cél az, hogy a hamvakat Velencébe szállítsák, és a tengerbe szórják. Ők négyen nem ismerik egymást, csak az elhunyt férfi a közös az életükben. A bonyodalmak ott kezdődnek, hogy egyik sem tudja, hogy a küldetéssel nem ő van egyedül megbízva. Előképeim vagy mintáim nem voltak a négy öregre. Abban volt tudatosság, kinek milyen tulajdonságát szerettem volna hangsúlyozni.
| ||
rap: Milyen technikával dolgoztok?
HK: Négy egyszemélyesre redukált bunraku figurával. Négy öreg báb, akik mögött négy fiatal mozgató dolgozik. És éppen ez a kontraszt segít megmutatni azt a helyzetet, amikor gondolatban még minden működik, csak a test már nem képes ezt lekövetni. Gimesi Dóra író-dramaturggal, aki legfontosabb alkotótársam, két évvel ezelőtt egy hónapon belül vesztettük el a nagymamáinkat. Már akkor megfogadtuk, hogy szeretnénk egy előadást idősekről, a nagyszüleinkről, amelyben megőrizhetjük őket magunknak, megmenthetjük a felejtés elől. Aztán elkezdtünk hihetetlen mennyiségű fotót, videót, személyes emléket, utcán látott, hallott jelenetet gyűjteni. Ezekből és az ötleteinkből formálódott a történetünk váza, melyet a színészek, Andrusko Marcella, Pallai Mara, Szolár Tibor és Teszárek Csaba improvizációi egészítettek ki.
rap: Hol adjátok elő ebben az évadban?
HK: Március 24-én játsszuk a Budapest Bábszínházban a BÁBU Fesztiválon, március 30-án és április 26-án pedig ismét a Trafóban. A későbbiekben a győri Vaskakas Bábszínházban – ők az előadás létrehozásában is segítettek – is láthatja mindenki, aki kíváncsi arra, hogy mi, fiatalok hogyan gondolkodunk egy másik generációról.
rap: Mi a következő munkaterved?
HK: Már nagy erőkkel készítjük elő Gimesi Dórával új előadásunkat. Egy fantasztikus gyerekregény bábszínpadi adaptációján dolgozunk, rengeteg humorral, de ismét komoly témákat boncolgatva.
rap: Milyen bábokkal tudnál tartósan együtt élni?
HK: Én nem szorongok attól, hogy bábok között élem a mindennapjaim. Néha többet jelentenek, mint bizonyos emberi kapcsolataim.
