Balatoni íróhét

  • 2012. augusztus 27.

Snoblesse

Keszthely köszönti a fiatal írókat, a fiatal írók pedig köszöntik Keszthelyt. A nyarat irodalom váltja a Balaton-parti városban.

 


Balatoni íróhét volt már 1932-ben is; az akkor készült fekete-fehér strandfotón olyan irodalmi nagyságok fürdőruhás korpuszai vehetők ki, mint József Attila, Tamási Áron vagy Tersánszky Józsi Jenő. A nyolcvan évvel ezelőtti, strandhangulatú összejövetel emlékére idén ismét írók, költők, kritikusok, újságcsinálók és más tollforgatók lepik el a várost, felvonulnak a legfiatalabb írói generáció strandolástól sem riadó, de irodalmi kérdésekben is határozott véleménnyel bíró képviselői: Bajtai András, Cserna-Szabó András, Deres Kornélia, Fehér Renátó, Király Zoltán, Krusovszky Dénes, László Noémi, Muszka Sándor, Nagy Koppány Zsolt, Szálinger Balázs és lapunk szerkesztője, Urfi Péter. A négynapos programsorozat ideje alatt kortárs író felbukkanására bármely pillanatban lehet számítani a korzón vagy a környékbeli középiskolákban, ahol rendhagyó irodalomórákra kerül sor. Irodalmi rendezvényről a gasztrovonal éppúgy nem hiányozhat, mint a slam poetry, s míg a sétálóutca nyugalmát felolvasó-délután zavarja meg, a keszthelyi éjszakába kortársirodalom-túra nyúlik bele.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.