Zsidó Nyári Fesztivál – Jubileumi gálaest

  • 2012. augusztus 27.

Snoblesse

Fullajtár Andrea, Závada Pál, Kulka János, Csákányi Eszter, Fischer Ádám és még sokan mások a tolerancia jegyében tartott gálaesten.


A szakállás vicc szerint „nálunk nincs antiszemitizmus, de igény az volna rá”. Újat aligha mondunk azzal, hogy ezek az igények az utóbbi időben drasztikusan növekedésnek indultak Magyarországon, és ezzel együtt minden más kirekesztő magatartásra is jelentős mértékben megnőtt a kereslet. A 15 éves Zsidó Nyári Fesztivál jubileumi gálaestjén a főszerep a toleranciáé; mert toleranciára utaló jelek ugyan előfordulnak minálunk is, de igény az csak igen csekély mértékben mutatkozik iránta. A Kulka János és Csákányi Eszter vezette toleranciaesten fellép többek között Bálint András, Fullajtár Andrea, Hegedűs D. Géza és Závada Pál, valamint Fischer Ádám vezényletével az Osztrák–Magyar Haydn Zenekar és a Rajkó Művészegyüttes.

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.