Belső ellenség

  • 2012. szeptember 28.

Snoblesse

50 éve független Algéria – egy film, ami mindkét oldalnak odacsap.


1962-ben ért véget az algériai háború, azaz Algéria épp 50 éve független, a Francia Intézet pedig egy előadással és több filmmel világítja meg a fél évszázada történt események hátterét. Florent Emilio Sirit elsősorban úgy ismerik a filmbarátok  szélesebb köreiben, mint a Bruce Willis főszereplésével készült Túszjátszma direktorát („mintha elkészítette volna a Die Hard művészfilmes változatát” – áradoztak a kritikusok), de a francia közvéleményt alighanem jobban foglalkoztatta a rendező egy másik, 2006-os munkája. A Belső ellenség című film az algériai háború objektív, egyik oldalt sem kímélő, tanúvallomásokon alapuló bemutatása révén vált hírhedten híressé – a Francia Intézet többek közt Siri filmjével emlékezik meg az algériai háborúról.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.