Belső ellenség

  • 2012. szeptember 28.

Snoblesse

50 éve független Algéria – egy film, ami mindkét oldalnak odacsap.


1962-ben ért véget az algériai háború, azaz Algéria épp 50 éve független, a Francia Intézet pedig egy előadással és több filmmel világítja meg a fél évszázada történt események hátterét. Florent Emilio Sirit elsősorban úgy ismerik a filmbarátok  szélesebb köreiben, mint a Bruce Willis főszereplésével készült Túszjátszma direktorát („mintha elkészítette volna a Die Hard művészfilmes változatát” – áradoztak a kritikusok), de a francia közvéleményt alighanem jobban foglalkoztatta a rendező egy másik, 2006-os munkája. A Belső ellenség című film az algériai háború objektív, egyik oldalt sem kímélő, tanúvallomásokon alapuló bemutatása révén vált hírhedten híressé – a Francia Intézet többek közt Siri filmjével emlékezik meg az algériai háborúról.

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.