Borbély Mihály 60

  • 2016. szeptember 13.

Snoblesse

Ünnepi koncert barátokkal és zenésztársakkal
A jazz és a kortárs zene területén egyaránt otthonosan mozgó szaxofonost, a Kossuth-díjas, unikális fúvóst ünnepli ma mindenki egy nagy közös koncerten a Fonóban. Néhány éve jót beszélgettünk az ünnepelttel, a Narancsnak adott interjújából idézünk:
false

rés a présen: Te is azok közé a zenészek közé tartozol, akik a népzenéből merítik a művészetüket. Mennyire tudtál, tudnál eltávolodni tőle?

Borbély Mihály: Nekem a népzene viszonyítási pont, melyből az egész zenei világegyetemet értelmezem. Ma kezdem ezt tisztán látni, noha nem tartom magam népzenei szakembernek. Eltávolodni akkor sem akarok tőle, amikor úgy tűnik, hogy már más utakon járok. A bennem élő ezernyi zenét formálom újra, s ennek gyökere mindig a Kárpát-medence zenéje. Iránytűm Bartók "világzenéje".

rap: Miért a szaxofon a fő hangszered?

BM: Valószínűleg a tárogató miatt. Az első hangszerem a klarinét volt, ám nemcsak a főiskolai tanáraimtól, de a falumbéli tárogatós bácsitól is sokat tanultam. Nem véletlen, hogy ma a szoprán szaxofont tartom fő hangszeremnek, mely a legközelebb áll hozzá - persze tárogatón is sokat játszom, nemrég Tommy Víg nekem írt tárogatóversenyét mutattam be Miskolcon. A szaxofon lehetőségei nagyon gazdagok, és ennek feltárásában még mindig tanuló vagyok

 

És akkor most lássuk, miként nyilatkozott a jubileum előtt álló művész a születésnapi koncert apropóján:

"A Vujicsics zenekarban valahogy kialakult, hogy – legyen szó születés- vagy névnapról – az ünnepelt hoz szerény ajándékot, egy kis bort, süteményt, s ő lepi meg a barátait. Amikor a szívemnek oly kedves Fonó felkérését elfogadtam, rögtön tudtam: csak úgy van értelme ennek az „ünnepi koncert“-nek, ha én ajándékozhatom meg a közönséget. Ebben számos kollégám lesz segítségemre ezen az estén, akiknek nagy köszönettel tartozom szakmai és baráti szempontból egyaránt: Agatics Krunoszláv „Kityo“, Baló István, Brczán Miroszláv, Dés András, Dresch Mihály, Eredics Gábor, Eredics Kálmán, Farkas Zoltán „Batyu“, György Mihály, Horváth Balázs, Lukács Miklós, Sárvári Kovács Zsolt, Szendrődi Ferenc, Tálas Áron."

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.