Chagall és a bábok

  • 2017. január 18.

Snoblesse

Szamár a torony tetején – színészek, bábok, árnyak a színpadon.
false

Pesten és Budán is jól állunk-álltunk Chagallból, nincs mit a két oldalnak egymás szemére vetnie. Fent a Várban nem olyan rég nagyszerű válogatás volt látható Chagall festményeiből, míg lent a Ráday utcában egy Chagall-festmények ihlette mesejáték, a Szamár a torony tetején éli világát. Aki csak kicsit is ismeri a festőt (a Galéria kiállítása remek ismerkedési lehetőség volt), tudhatja jól, hogy a szamár természetes helye a torony teteje – akkor kéne csodálkozni, ha csak úgy, az udvarban kóricálna, mint minden rendes, nem chagallos szamár. Zalán Tibor (író) és Fodor Tamás (rendező) sem hozza le a toronyból a szamarat, sőt: bábokkal, árnyakkal és élő szereplőkkel keltik az árnyakkal teli életre a vityebszki mesevilágot.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.