CineFest: Casablanca 70

  • 2012. augusztus 31.

Snoblesse

A világ összes városának összes kocsmája közül miért pont ebbe kellett bejönnie? A világ összes városának összes filmfesztiválja közül a miskolci CineFest ünnepli a hetvenéves klasszikust.


A szívére célzok, kapitány! Az a legkevésbé sebezhető pontom.

What watch? Ten Watch. Such Much?!

A világ összes városának összes kocsmája közül miért pont ebbe kellett bejönnie?

Louis, azt hiszem, ez egy gyönyörű barátság kezdete…

You must remember this / A kiss is still a kiss…

Igen, ez mind a Casablanca, és nem, a „Játszd újra, Sam!” így, ebben a formában sosem hangzik el a filmben. Ami mit sem változtat a tényen, hogy Bogart & Bergman klasszikusa, amellett, hogy a filmtörténet legnagyobb idézetgyűjteménye, az emberiség egy jelentős része szerint a világ legjobb filmje is. De ha nem is a legjobb, a legnépszerűbb és legromantikusabb mindenképpen. Létrejöttében persze mi magyarok is vastagon benne vagyunk – Kertész Mihály, Peter Lorre és Szőke Szakáll jóvoltából. Minthogy a film 70 éve született, Kertész Mihály (Michael Curtiz) pedig 50 éve hunyt el, első filmjét ráadásul pont 100 éve forgatta Magyarországon (megkerült némafilmjeiről itt olvashat bővebben), épp elegendő az évforduló egy kiadós Casablanca-konfenrenciához. A tudományos és egészen fantasztikus rendezvénynek a miskolci CineFest filmfesztivál ad otthont: a tudományt többek közt Báron György, Hahner Péter és lapunk alkalmi szerzője, Takács Ferenc képviseli, fantasztikus pedig az lesz az egészben, hogy az ünnepelt filmet felújított, kockáról kockára restaurált változatban lehet megtekinteni.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.