David Lynchben az a jó, hogy néha olyan filmeket készít, mint a Mulholland Drive vagy a Kék bársony, és az a rossz, hogy néha meg olyanokat, mint az Inland Empire vagy a Lost Highway. David Lynchben az a jó, hogy néha olyan sztorikat mesél, melyek remek anekdoták (emlékezetes sztorija például, hogy miként kérte fel őt George Lucas A jedi visszatér megrendezésére), és az a rossz, hogy néha meg olyasmikről mesél, mint például, hogy hol lakik az örök, tiszta, áldott tudatosság: „Ha bővebb alkotókészségre, benső boldogságra, intelligenciára, szeretetre, energiára, erőre, megismerésre, megértésre és tisztánlátásra vágysz, van egy hely, ahol ezt megkaphatod. Mert ez a hely benned van. A tudat kötetlen transzcendentális élményre tehet szert ott, ahol örök, tiszta, áldott tudatosság lakozik. Az egységes energiamezőben” – vallotta egy interjúban a Narancsnak. David Sieveking dokumentumfilmje nem David Lynchet, az olykor zseniális filmrendezőt, hanem David Lynchet, a megvilágosodott embert keresi, s meg is találja a transzcendentális meditációs ösvényen. A David Wants to Fly című dokumentumfilmet pedig a Szemrevaló fesztiválon lehet megtalálni.
