Az idei, szokás szerint monumentális Bónusz Electronic Music Festival számos nagy névvel kecsegteti a robotikus tánczenék rajongót: Ritchie Hawtin, Loco Dice, James Zabiela, DJ Rush vagy Max Cooper lemezlovas szettjei mellett mindenképpen meg kell említenünk a veterán skót tech/house producerduó, a Slam live actjét. Ám mindenekelőtt egy csapat kedvesen őrült izlandi figurát ajánlanánk a figyelmükbe. A GusGust eredetileg még 1995-ben alapította néhány ambiciózus és összművészeti hajlamokkal megvert szigetlakó. Az eredetileg tervezett színjátszási és filmkészítési stúdiumok hamarosan háttérbe szorultak – ezzel szemben szorgalmas és máig folytatott zenekészítési gyakorlatok következtek, meglehetős sikerek mellett. Elég, ha annyit mondunk, hogy eddig nyolc teljes albumot, tömérdek maxit , E.P.-t és remixet köszönhetünk nekik, s miközben fennállásuk hosszú ideje alatt kacskaringós utat járt be a burjánzásában is követhetetlen dinamikájú elektronikus tánczene, ők rendre ott maradtak a csúcs közelében. Kezdetben a trip hopon már túlmutató, finom, vokális darabokkal arattak, később akadt olyan számuk (Purple) is, amelynek Sasha-remixe az ezredfordulón egyszerűen kihagyhatatlan volt egy valamirevaló prog house/trance mixből. Legutóbbi két-három lemezük egyrészt a célratörő tech/house minimalizmus, másrészt a lélekmelengető, rafináltan hatásvadász szintiszőnyegekkel is megtámogatott elektro-soul melódiák egyensúlyára épült: a tavalyi Arabian Horse már egyenesen a legendás Kompakt kiadó gondozásában jelent meg. Az alaptagok, mint President Bongo (Stephan Stephensen), Biggi Veira (Birgir Þórarinsson) vagy éppen Daníel Ágúst Haraldsson mellett három szám erejéig visszatért az Earth művésznéven alkotó Urður Hákonardóttir énekesnő is (akivel először még a 2007-es Forever albumon dolgoztak együtt). A rendre erős színpadi formát mutató kollektíva élőben, ha lehet, még ütősebben szól, mint plasztik hanghordozóikon: a technicizált lüktetés és kifinomult érzékiség elegye rendre legszenzitívebb pontján ragadja meg a publikumot.
