Dmitry Glukhovsky a Könyvfesztiválon

  • 2012. április 11.

Snoblesse

Író-olvasó találkozó az orosz bestsellerszerzővel, a moszkvai apokalipszisek nagy szakértőjével.


Borisz Akunyin után újabb orosz bestsellergyáros mutatkozott be nemrégiben a hazai piacon. Az illetőt Dmitry Glukhovskynak hívják, és azzal szerzett nem kevés hívet magának az apokalipszisek piacán, hogy megírta a Moszkva 2033 című apokaliptikus metróregényt és annak folytatását (Moszkva 2034), melyekből igen népszerű számítógépjáték is készült. Legutóbb a Szürkület jelent meg a szép jövő előtt álló szerzőtől, melyben a változatosság kedvéért földrengéseket és cunamikat szabadít Moszkvára. A katasztrófák közepette – mi sem természetesebb – előkerül egy XVI. századi konkvisztádor naplója. Hogy még mi kerül elő a világvégét sűrűn vizionáló regényben, arról a könyvfesztivál író-olvasó találkozóján magát a szerzőt is lehet faggatni. Például hogy valóban „Az oroszok válasza Dan Brownra és Chuck Palahniukra” szlogennel reklámozzák-e a könyvét Moszkvában.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.