Dmitry Glukhovsky a Könyvfesztiválon

  • 2012. április 11.

Snoblesse

Író-olvasó találkozó az orosz bestsellerszerzővel, a moszkvai apokalipszisek nagy szakértőjével.


Borisz Akunyin után újabb orosz bestsellergyáros mutatkozott be nemrégiben a hazai piacon. Az illetőt Dmitry Glukhovskynak hívják, és azzal szerzett nem kevés hívet magának az apokalipszisek piacán, hogy megírta a Moszkva 2033 című apokaliptikus metróregényt és annak folytatását (Moszkva 2034), melyekből igen népszerű számítógépjáték is készült. Legutóbb a Szürkület jelent meg a szép jövő előtt álló szerzőtől, melyben a változatosság kedvéért földrengéseket és cunamikat szabadít Moszkvára. A katasztrófák közepette – mi sem természetesebb – előkerül egy XVI. századi konkvisztádor naplója. Hogy még mi kerül elő a világvégét sűrűn vizionáló regényben, arról a könyvfesztivál író-olvasó találkozóján magát a szerzőt is lehet faggatni. Például hogy valóban „Az oroszok válasza Dan Brownra és Chuck Palahniukra” szlogennel reklámozzák-e a könyvét Moszkvában.

Figyelmébe ajánljuk

A gépben feszít az erő

  • - minek -

A kanadai performer-zenész-költő jó másfél évtizede olyan szereplője az elektronikus tánczene kísérletező vonulatának, aki sosem habozott reflektálni saját közegére és a rideg, technológia-központú világra.

A bogiság és a bogizmus

  • Forgách András

bogi – így, kisbetűvel. Ez a kiállítás címe. Titokzatos cím. Kire vonatkozik? Arra, akit a képek ábrázolnak, vagy aki a képeket készítette?

Az igazi fájdalom

Reziliencia – az eredetileg a fizikában, a fémek ellenállására használt kifejezés a pszichológia egyik sűrűn használt fogalmává vált a 20. század második felében.

Ezt kellett nézni

Lehet szeretni vagy sem – mi is megtettük már mindkettőt ezeken az oldalakon –, de nem nagyon lehet elvitatni Kadarkai Endrétől, hogy elképesztő szorgalommal és kitartással építi műsorvezetői pályáját.

Sohaország

Az európai civilizáció magasrendűségéről alkotott képet végleg a lövészárkok sarába taposó I. világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egy katonája megszökik a századától, dezertál.

Hol nem volt Amerika

A mese akkor jó, ha minél inkább az olvasóról szól, és persze mindig kell bele főgonosz, akibe az elaludni képtelen néző a lappangó félelmeit projektálhatja, hogy a hős kardját kivonva leszámolhasson vele.

Kiágyazódás az autokráciából

  • Fleck Zoltán

Királyi út nincs. A sötét és büdös autokrá­ciából szűk, bizonytalan ösvények, apró lépé­sek vezetnek ki. Bármennyire is türelmetlenek vagyunk, meg kell becsülnünk ezeket; sok kis elmozdulás adhat lendületet a demokratikus fordulathoz.