Egmont

  • 2015. április 21.

Snoblesse

Ilyen egy visszautasíthatatlan ajánlat: zenés médiaszenny 60 percben!
false

Goethe Egmont című drámáját a Maladype vitte színre. Lássuk, mit mondott nemrég a Narancsnak a társulat oszlopos tagja, az Egmontban is szereplő Orosz Ákos:

Magyar Narancs: Balázs Zoltán azt mondta a Maladype tagjairól, hogy „emberszínészek”, akik „soha nem felejtik el, hogy előbb voltak emberek, mint színészek”.

Orosz Ákos: Ebben az is benne van, amit eddig mondtam, de az is, hogyan viselkedsz a kollégáiddal, hogy mekkora az arcod, mit gondolsz magadról, mennyire küzdesz azért, hogy egyre jobb legyél, ahelyett, hogy a babérjaidon ülnél. De az emberszínész azt is jelenti, hogy neked valami nagyon személyeset kell kockáztatnod, ha felmész a színpadra: merd bevallani egy szövegen keresztül a legféltettebb titkaidat. Merd bevallani, hogy béna vagy, vagy ha hibáztál, és leállni, változtatni, újítani, ha érzed, hogy csak darálod a szöveget. De azt is jelenti, hogy igazán megnézed mint embert, aki szemben áll veled, és hozzá beszélsz, nem csak egy szerephez.

És néhány szó Egmontról: az 1774-ben született Goethe-dráma hőse a nyers, egyenes, életvidám és szabadságszerető Egmont, a XVI. századi németalföldi függetlenségi harcok hőse és közkedvelt személyisége. Egmont egyszerre akar hű lenni népéhez és uralkodójához, ám ez legfeljebb csak egy mai magyar, hatalmon lévő politikusnak lehetséges, a XVI. században még lélektanilag és könyvelésileg is lehetetlen volt kétfelé hűnek lenni.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.